Rovatok

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV IV/14 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövet... kezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött a (Könyv)

Szerkesztő A
Zakariás József Emléknap (Aranycsapat)

Zakariás József az Aranycsapat balfedezeteként lett ismert. Már pályája kezdetén is elismerő szavakkal méltatta klubedzője, Jakubcsek János: „Mindent tud, amit egy futballistának tudnia kell, és amit tud, azt minden poszton érvényesíteni tudja. Jobb láb, bal láb, neki mindegy, szélső, belső csatár, fedezet, ahogy tetszik! De nemcsak a pályán, a privát életben is igazi mindenes, aki az égvilágon mindenre használható. Nagyszerű gyerek az, kérem, nem hiába irigykednek rám miatta." (Hírek)

Kő-Szabó Imre
Húzza a cigány akkor is

A Szepi kocsmája nem egy sima falusi kocsma volt, annál egy kicsit több, városiasabb. Ugyanis Szepi, ez volt a beceneve, becsületes nevén ifjú Szepesi László, ugyan abban a faluban született és a régi kocsma az öreg Szepesi bácsié, az apjáé volt, ezt örökölte meg az öreg halála után. Akkor ez az italmérés csak egy helyiségből állt. Az ajtótól jobbra volt a kocsmai bádogpult. Benne nagy kerek tégelyek. Ebben volt a fehér és vörös folyóbor. kettő között a pult alatt a tárolt szódavízies palack, álló kivezetője (Novella)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV IV/13 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövet... kezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott (Könyv)

Szerkesztő A
Makovecz Imre Napok

Makovecz Imre az ezredforduló körüli évtizedek kétségkívül legismertebb és legnagyobb hatású magyar építészeti személyisége, az organikus építészet hazai mestere. Tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán végezte, az egyetem dokumentációs irodájában döntő élményt jelentett számára, hogy megismerte Frank Lloyd Wright angol építész műveit és gondolatait, amelyek lendületet adtak saját építészeti elveinek, törekvéseinek a megfogalmazásához. (Hírek)

Jókai Anna
Az értelmiség nyomorúsága

Az ember naivitása, hogy újra és újra azt reméli, rossz után csak jó jöhet. Ritkán van így. Már az is öröm, ha a rossz más, enyhébb formában, némiképp változatosabban köszönt a világra. Mint esetünkben, Magyarországon. De tragédia, ha a meg nem értett alkalom a lehetségessé vált jót teljes negativitásba fordítja. Mint Balkán-szerte és Oroszország táján. Nem, nem ezt képzeltem el én sem, ami lett. A realitás leszállított itt a földre, egy-kettőre... (Egyéb)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV IV/12 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövet... kezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött (Könyv)

Szerkesztő A
Vörösmarty Mihály Emléknap

Vörösmarty Mihály a magyar irodalom egyik legnagyobb költője, a hazai romantika jelképes alakja, egy nagy nemzedék (Petőfi, Jókai) példaképe, tanítója, segítője. Ő második nemzeti imádságunk – a Himnusz mellett –, a Szózat szerzője. Szózata a hazaszeretet, az „itt élned, halnod kell” gondolat nagy, vallomásos erejű foglalata, cselekvésre hívó, ösztönző szöveg, amely megszólítja, tettekre buzdítja értő és érző ol... vasóját. (Hírek)

Szerkesztő A
Vörösmarty: A korcsokhoz

Hová rohantok átkozott gonosz fiak?/ Mi készt ezekre? büntetlen/ Fog hát az undok visszaélés bennetek/ Tenyészni, gyáva fajzatok?/ Az ezredes veszély alatt nyögő hazát,/ Midőn serényen ébredez,/ Imez fajúltak átkosan kelő hada/ Alázza, dúlja, dönti meg./ Attila nyelve (melynek intő hangira/ Remegve tért ki a világ/ Előled, ó nagy hős!) íme dicső, talál/ Korunkban ennyi megvetőt./ Az, ami lételünknek őre, s nemzetünk/ Fő kincse szenved (Vers)

Szerkesztő A
Vörösmarty Mihály: Szigetvár

Láttam veszélyes tájadat, oh Sziget! / Előttem állott roskadozó falad, / Előttem a múlt kor csatái / S gyászba borúlt ege Hunniának. // Itt késve mérgét nyelte az agg török; / Itt táboroztak népei dölyfösen, / Ott fenn erős, de számra kisded, / S győzve fogyó hadaink tanyáztak. // S onnan, ha kellett; mint az egek nyila / A záporoknak vad zuhanási közt, / Csattogva, sujtva, száz halálban / Törtek alá rabölő haraggal. // Kétszázezerrel víva meg (Vers)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV IV/11 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövet... kezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig (Könyv)

Szakács István Péter
Homokszemcsék, köd és betűk

„De ami a legnagyobb baj – sugdosta Ráki cigányné a kerítések megett, kemencék árnyékában, pajták sötétjében megborzongó vénasszonyoknak – az az, hogy azok a semmirevaló kommunisták megháborgatták egy ördöngös nagyúrnak a nyugodalmát, s ez azt jelenti, hogy mostantól kezdve míg világ a világ, kísértet járja ám holdtöltekor a falut! S akik oda építenek majd házat maguknak a kastély helyére, azoknak nem hagy békét az ördöngös kísértet, míg a (Egyéb)

Szerkesztő A
Zrínyi Miklós Emléknap

Zrínyi Miklós költő, hadvezér, a magyar barokk kiemelkedő alakja. Nagy műveltségű katona volt, akit Pázmány Péter is nevelt, az önálló magyar királyságban hitt, ám életét kettétörte egy végzetes vadkanvadászat Csáktornya mellett. Hadvezéri képességeit Európa-szerte elismerték, „Magyar Mars”-nak nevezték, de terveit nem tudta sikerre vinni, mert a Habsburgok politikája megakadályozta ebben. Hogy halála véletlen baleset volt-e, vagy meggyilkolták, máig sem tisztázott. (Hírek)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV IV/10 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövet... kezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig (Könyv)

Szerkesztő B
Gróf Benyovszky Móric élete és kalandjai 13/13

Egyedülálló, hiánypótló élmény a Japánba második magyarként érkezett honfitársunk sokrétű tapasztalata. Érdemes megismerni e nem mindennapi, vállalkozó szellemű magyar teljes életét és halálát is. – a Szerkesztőség. Augusztus 16-án egy tolmács jelentette Benyovszkynak, hogy több törzsfejedelem érkezett a sziget különböző vidékeiről és audienciát kérnek. Már a beje... lentésük módja sejteté a gróffal, hogy valami nagy dolog van készülőben. Tíz órakor ezerkétszáz ember jött két csapatban (Könyv)

Szerkesztő A
Puskás Ferenc Napok

Puskás Ferenc a magyar sport kultikus személyisége, a világ egyik legnagyobb sportolója, olimpiai bajnok, VB ezüstérmes, Európa bajnok, sokszoros magyar válogatott, ötszörös magyar és ötszörös spanyol bajnok, háromszoros BEK győztes, Világkupa győztes, négyszeres magyar és spanyol gólkirály. Sikerei mellett neve Magyarország szimbólumává vált, szinte varázsütést vált ki a Föld bármely országában járva. A világ futballra... jongóinak örökös kedvence, igazi példaképe minden labdarúgást szerető magyarnak. (Hírek)

Kaslik Péter
„Ne bántsd a magyart!” 2012

Zrínyi Miklós fenti szavai háromszázötven év távlatából ma is híven visszhangozzák szabadságharcaink védekező, de elszánt, és dacos jellegét. Szabadságharcaink sokat mondanak a magyar jellemről is – arról, hogy mi a magyar. Mi az, amihez ragaszkodunk? Mi az, ami a közös célra összpontosuló cselekvést kirobbantja? Meddig hátrálunk, és mikor mondjuk, hogy elég? Babits Mihály: „A Magyar jellemről” c. tanulmányában azt írja,... (Publicisztika)

Bilecz Ferenc
A magyarok útja (Egy orosz változatról)

2014-ben megjelent egy „A magyarok útjáról az Uráltól Levédiába” című orosz nyelvű könyv. Szerző: Danyilevszkij N. J. és Grot K. J. Megismerve a könyv tartalmát, úgy gondoltam, hogy ha ez a 19. századi vita a mai szláv utódokat érdekli annyira, hogy könyvet adtak ki róla 2014-ben, talán a magyar olvasó számára is tartogathat olyan ismereteket, amelyeket érdemesnek tart elolvasni. Aktualitását csak fokozza, hogy Türk Attiláék ebben a témában (is) tettek jelentős felfedezéseket a helyszínen. (Könyv)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV IV/9 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott (Könyv)

Szerkesztő A
Gróf Benyovszky Móric élete és kalandjai 12/13

Egyedülálló, hiánypótló élmény a Japánba második magyarként érkezett honfitársunk sokrétű tapasztalata. Érdemes megismerni e nem mindennapi, vállalkozó szellemű magyar teljes életét és halálát is. – a Szerkesztőség. 1772 március 16-án értek embereink csendes tengeri utazás után Isle de France nevű szigetre, amely Madagaszkár szigetétől keletre fekszik. Isle de France akkor Franciaországé volt; ma Angolország tulajdona és Mauritius nevet visel. A sziget kormányzója, (Könyv)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap