Felber Zsolt
Bolyai Farkas élete

Bolyai Farkas erdélyi magyar matematikus, ezen tudomány hazai művelésének megalapozója, a párhuzamosság tétele és a sokszögek kapcsán folytatott kutatásai nyomán a nemeuklideszi geometria egyik előfutárának is tartanak. Bolyai, aki korszakalkotó jelentőségű művei mellett – fia, János személyében – egy zseniális tudóst is adott a matematika számára, igazi polihisztorként kémiát és fizikát is oktatott, miközben többek között növénytermesztéssel, irodalommal, zenével és gyógyászattal is foglalkozott. (Hírek)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV V/21 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott (Könyv)

Szerkesztő A
Bolyai János Emléknap

Bolyai János neve a politika révén ismert ma, Magyarországon. Igen, a politika révén, amely – legyen az magyar vagy román – kérés nélkül is boldogítani akarja a rábízott népet. A Kolozsvárott alapított hányatott sorsú – magyar – egyetem 1945-ben vette fel a Bolyai nevet. Van, aki azt mondja, hogy Bolyai Farkas, az apa miatt lett így elnevezve, van, aki szerint az ifjabb Bolyai, azaz János miatt, mások szerint meg kompromisz... szumosan a két Bolyai, a két nagy erdélyi tudós miatt kapta az egyetem ezt a nevet. (Hírek)

Szerkesztő B
1802. december 15-én született Bolyai János, matematikus és hadmérnök

Bolyai János (Kolozsvár, 1802. december 15. – Marosvásárhely, 1860. január 27.) magyar matematikus és hadmérnök. Bolyai Farkas fia és egyben tanítványa. A magyar tudomány egyik legnagyobb alakja, az egyik leghíresebb magyar matematikus, a „geometria Kopernikusza”, „az erdélyi tudományosság legkiemelkedőbb képvi.. selője”. Valóságos csodagyerek volt, mégsem tanulhatott Göttingenben, helyette a bécsi katonai akadémiára került és ott kitűnő eredménnyel hadmérnökként végzett. ... (Hírek)

Fedák Anita
Bolyai iskola a kárpátaljai szórványban

2004-ben beléptünk a Bolyai Iskolák Nemzetközi Szerve zetébe, melynek - rajtunk kívül - hat magyarországi, egy-egy erdélyi és vajdasági tagja van, s azóta részt veszünk a minden esztendőben különböző helyszíneken megtar tott Bolyai Találkozókon, melyeken - többek között - matematikavetélkedőket rendeznek. Amikor mi bonyolí tottuk le a négynapos rendezvény sorozatot, mi is nyertük meg a Bolyai-iskolák ver... senyét. Kirándulásokat szerveztünk a résztvevők számára a Vereckei- és a Tatár-hágóra, a munkácsi várba. (Riport-tudósítás)

Szerkesztő A
Ganz Ábrahám Emléknap

Vasöntőmester, gyáralapító, nehézipari vállalkozó. A reformkorban és a korai magyar polgári kibontakozás idején lett a hazai nehézipar egyik megteremtője. Sokgyermekes, svájci polgárcsalád sarja volt, aki a vasöntést már szinte gyermekkorában kitanulta Zürichben. Ezután – a középkor óta élő polgári hagyományoknak megfelelően – vándorútra indult, bejárta Németországot, Franciaországot, Itáliát és Ausztria városait, nyelveket tanult, megismerte a nehézipar (vasöntés, malomipar, (Hírek)

Szerkesztő B
1867. december 15-én halt meg Ganz Ábrahám, vasöntőmester, gyáros, a magyar nehézipar egyik megteremtője

Ganz Ábrahám (Unter-Embrach, Svájc, 1814. november 6. – Pest, 1867. december 15.) vasöntőmester, gyáros, a magyar nehézipar egyik megteremtője. / Életpályája / A svájci származású Ganz Ábrahám vasöntőmester 1844-ben hozta létre vasöntödéjét Budán. Saját sza... badalma alapján gyártott kéregöntésű vasúti kerekeket, vasúti kereszteződési csúcsbetéteket, gabonaipari őrlőhengereket. Munkája eredményeként fejlődtek ki szerény üzeméből az idők (Egyéb)

Farkas Molnár Péter
Békés emberek csendje

Karcsit lefektették, megvacsoráztak, forró volt a paradicsomleves – benne rizs –, jó ízű a pörkölt csirkeszárnyból, rizs ahhoz is, galuska illett volna hozzá, de a tojás drága, Klári úgy hiszi azért, mert jön a karácsony. Olyankor felverik az árát mindennek. Károly szerint a felesége sötéten lát mindent, télen egyszerűen drágább a tojás előállítása. Péntek este. Csendes, meghitt, hó, akácfüst és paradicsomleves illatú, még beszélgetnek egy (Novella)

Polszerkesztő2
Tóta W.: „Telefo.ták az országot Wass-szobrokkal”, pedig „Wass Albert silány”

Újabb magasröptű publicisztikát közölt a hvg.hu-n Tóta W. Árpád, a magyarság nagy barátja. Ezúttal az erdélyi magyar írófejedelmet, Wass Albertet köpködte meg kissé, majd a „lovári pattantyúsok” és „héber tüzérek” miatt máris „közkedvelt” Hunyadi-filmforgatókönyv mellett állt ki a maga módján. Soraiból kiviláglik: ha netán hazafias Hunyadi-film készülne, az „kre... tén nacionalista giccs” lenne, ami senkit sem érdekelne külföldön. (Hogy a magyarokat igen, az viszont nem számít.) (Publicisztika)

Petrusák János
Porszem a gépezetben - 5. rész

Aznap már vagy egy tucat kilométer volt a lábában. És még csak dél volt! Ő meg éhes, fáradt és kimerült. Ebből látszik, hogy nem egy Duracell elem. De még az a híresen tartós elem sem bírná addig, mint ő, nap mint nap menni és menni az üzletért… Nem! Csupán az üzlet reményében. - A "kisember" és a HATALOM párbaja - egy aprócska történetbe rejtve. És, még akár a Te országodban is játszódhatott, játszódik, vagy fog majd játszódni mindez. Vagy, valahol máshol. Például a képzelet birodalmában. (Könyv)

Jókai Anna
Szép délután

Állt a mosogatódézsa előtt, s mint mindennap, vigyázott, hogy bele ne bukjon a lébe. Tizenöt éves koráig a tanyán dolgozott. Azután behozták a szövőgyárba. Negyven év alatt kilencvenhatezer kilométert futott le a gépe mellett. Kétszer is körülsétálta volna a földet, mégsem látott belőle mást, mint Nyergespusztát, Budapestet és egyszer a Balatont, 1958-ban, szakszervezeti beutalóval. A férje nem jött vissza a háborúból. Talán meghalt, vagy szerzett magának valahol egy kövér, vidá... mabb feleséget. A három gyereket (Novella)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV V/20 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje (Könyv)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap