Petrozsényi Nagy Pál
Unalom

Benedek unatkozva, ugyanakkor betegen heverészett a tágas, kétszemélyes rekamién. Erősen náthás volt, és már két napja birkózott ezzel a kellemetlen hűléssel. – Semmiség! – törölgette orrát az Alföldi Helikon szerkesztőségében. – Csak szimpla nátha, ami egy-két nap alatt magától is elmúlik. – Az lehet, de ragályos, és nekem semmi kedvem elkapni – kapta orra elé zsebkendőjét a fehér bajszú, egészségére kínosan vigyázó főszerkesztő. – Ami biztos, biztos. Ma nátha, holnap (Novella)

Jókai Anna
A humorról

Látszatra semmi közöm hozzá. Vicclapokat nem olvasok, tréfán ritkán tudok nevetni, az adomázó embert részben csodálkozva, részben némi irigységgel és ellenérzéssel figyelem. A más bőrén csattanó „sztorikat” nem szeretem – csak a mesélő öniróniája az, ami tiszteletet ébreszt. Vagy a bölcsek derűje – de ettől még nagyon messze vagyunk. Sokáig azt hittem, sem az életemben, sem az írásaimban nincs humor; barátaim, olvasóim világosítottak föl: gyakran a legdrámaibb... (Egyéb)

Kő-Szabó Imre
A mázsa és a súlyok

Meghalt az öreg Varga Péter bácsi. Hetvenöt évet írhattak a fejfájára. Két évvel ezelőtt özvegyült meg, feleségét egy hirtelen jött agyvérzés szólította a másvilágra. Két lánya maradt hátra. A Juli meg az Ida. Ők sem voltak már mai lányok, férjezettek, sőt nagy gyerekeik, meg unokáik is voltak, túl az ötvenen. Ahogy lezajlott a temetés, talán a koszorúkat rakták a sírra, titokban, már is a két lány fejében, megfordult az örökség kérdése. Egyértelmű volt, hogy a (Novella)

T.Ágoston László
Tíz igaz ember

A tanácsháza előtti téren pakolták meg a teherautókat. A szomszéd falvakból is oda hozták a gazdák kocsiderék számra a krumplit, lisztet, gabonát, kinek mije volt. Küldték Pestre a forradalmároknak. A fegyveresek főnöke ki is akarta fizetni az árát, de egyetlen gazda se fogadta el a pénzt. Mint afféle fiatal gazda, az apja is segédkezett a rakodásnál. Majd’ két méter magas, vállas legény volt. Úgy vitte a nyolcvan kilós búzás zsákot, mint a tollpihét. A végén valamiféle útbaigazítást kértek a pestiek. (Novella)

Turcsány Péter
Táltos-homlok

Fekszem. Mozdulni nem tudok./ Őrlő malom a lélek,/ miértek forgatják egyre... // Megsült kenyér az élet, / jó szándék, vagy átok harapja... / Fekszem. Fakó, száraz gyepre. // Csend. Döbbenet. Fojtott / zokogás homlok mögött. / Csontok, ízek szökni készek, / sajognak csontközök. // Sóhajok hiába nyílnak, / szirmuk elszárad, elhajóz'. // Szárazság hajósa, délibáb, / szikrát vet enyhe pírja – / Vigyázva lépj folyó fölött, / fény a száraz vályút issza, // Álmaid Júdása megtagad, / lappangó izzás vagy magad. (Vers)

Balogh Bertalan
Pogány képek

Óriási kultúrlihegéssel meghirdetett kiállítás: Középkori festmények, ikonok. Mindenki hanyatt esik a nagy kultúrától, huhog és sóhajtozik az anatómiailag rossz alakzatok láttán. Arany keretekben óriási könnyes és átszellemült szemek, szinte testetlen testek, ránctalan kezek és arcok, mert a szent emberfölöttisége nem tűr emberi vonásokat, sőt árnyékot sem. Az ég sem kék, hanem arannyal van festve. "Pogány" lelkemmel valahogyan nem tudok itt áhítatot érezni, akárhogyan is akarom magamat a szent európai (Publicisztika)

Szerkesztő C
Turcsány Péter: Méhecske-sirató

A 7 verseskötetes – és hat gyermekes, két unokás – költő jelen kötete gyermekirodalmunk kísérletező ágát kívánja gazdagítani. Gyerekversei talán hamarabb jelen voltak irodalmi köztudatunkban, mint felnőtt verseskötetei. 1970–től, 19 éves korától közli a Kisdobos Turcsány Péter gyerekverseit, ekkortól kezdve három reprezentatív gyerekválogatásba is bekerülnek és kedveltek, ismertek ebben a műfaj... ban írott darabjai. Ennek ellenére legfőképpen családja számára, gyermekei fokozódó érdeklődése mellett gyűlnek e (Könyvbemutató)

Szerkesztő A
A nándorfehérvári diadal emléknapja (1456. július 22.)

A keresztény-keresztyén világban minden délben, pontban 12.00 órakor megszólalnak templomaink harangjai. A vallásosak fejet hajtanak, imát mondanak, a többiek felkapják a fejüket, néhány vicces kedvű meg mondja: „húzzák már a levesnótát!”. De vajon a több milliárd lelket kitevő keresztény-keresztyén tudatú világban hányan vannak azok, akik pontosan tudják, miért, kikért is szól az a mindennapi déli harangszó? Emlékezzünk minden déli harangszókor! (Hírek)

Szerkesztő B
1452. július 22, a nándorfehérvári diadal napja

Az Oszmán Birodalom (Oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye,[1] törökországi török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt az európai erőviszonyok alakulásában. A 14. század elején, a rúmi szeldzsukok uralta kis-ázsiai területen létrejött törzsi szövetség a 16–17. századra a maga korában (Hírek)

Tusnády László
Az élet diadala – Nándorfehérvár 1/2

Először ötvenhét évvel ezelőtt éltem át azt, hogy az a hajdani nagy esemény az élet diadala volt. Eszmélésem hajnala óta tudtam, ismertem a déli harangszó üzenetét. Szerettem a harangokat, az adventi énekek boldogságot repeső hangvirágait, lélek-fakadásait, remény-repeséseit. Mentünk a rorátéra. Hullott a ruhánkra a hó. Szerettem magamon látni a nagy fehérséget. Úgy éreztem, hogy ezzel a fe... hérbe öltözéssel szabadul meg a lelkem minden rossztól, bűntől. Hamarosan boldog és ragyogó (Tudomány)

Tusnády László
Az élet diadala – Nándorfehérvár 2/2

Szabad-e világra szóló eseményekről úgy beszélni, hogy közben az ember a saját esendő létével néz szembe, arra hivatkozik? Nem jobb-e az, hogyha egy arra hívatott ítész felhőoszlop magasságából nézi a földi jelenségeket, a lét-karaván utasait, és mint sakkfigurákat, ide-oda rakja őket, és elmondja a végeredményt? Például azt, hogy nem is úgy voltak azok a dolgok, ahogy bennünk élnek. Egész meggyőződésünk, magyarságtudatunk esendő semmiség (Tudomány)

Lukáts János
Nándorfehérvár emlékezete

Magyar írónak aligha lehet felemelőbb érzés, mint Nándorfehérvárról írni regényt, Hunyadiról, Kapisztránról, Dugonics Tituszról. A nagy magyar összefogások, nagy magyar győzelmek egyikéről, amikor hetven évre fellélegezhetett az ország, amikor talán soha vissza nem térő lehetőséget kapott a nemzet az európai felzárkózáshoz, azonossága meghatározásához, és az ország felépítéséhez. Takács Tibor 1959 óta mintegy hatvan regénnyel (Könyvbemutató)

Felber Zsolt
Arany Sas Díj pályázati mű: Felbert Zsolt - Hunyadi János halála

Pápai követek vágtattak végig a megkímélt és megnyugodott Európán. Nyomukban megszólaltak a harangok. 1456. augusztusának hatodik napján, miután már végleg elnémultak az ágyúk, helyettük szerte a keresztény világban a templomok harangjai szóltak. Egyszerre zúgták világra szóló hírét a török felett győzelmet arató magyarnak, minden kondulásával a hősök lelkének adózva. III. Callixtus pápa bullában rendelkezett arról, hogy

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap