Szerkesztő A
Arany Sas Hírek: A PÁLYAMŰVEK A ZSŰRINÉL

A március 15-i beadási határidővel hirdetett pályázatunk iránt olyan nagy volt az érdeklődés, hogy tegnap, 15-én, túlterhelés miatt a szerverünk leállt. E miatt lapunkra nem lehetett regisztrálni, vagy pályaművet beküldeni. A technikai hibát megszüntettük, a beérkezett pályaműveket sorban visszaigazoljuk, és a pályaművek beadási határidejét 2017. március 17. éjfélig meghosszabbítjuk! A hibáért elnézést késünk, a megértést köszönjük! A zsűrizésről, díjazásról külön nem küldünk értesítést, (Hírek)

Szerkesztő A
II. Rákóczi Ferenc Emléknap

A török kiűzése utáni, újabb kori magyar történelem egyik legnagyobb alakja, aki személyében a nemzeti önrendelkezést valósította meg. Erdélyi fejedelem, az utolsó, aki betöltötte ezt a tisztséget (1704 és 1711 között). Apai ágon fejedelmek leszármazottja, édesanyja Zrínyi Ilona. Az 1705-ös szécsényi országgyűlés felkínálta neki a „dux et princeps” címet, amit az utókor „vezérlő feje... delem” formában használ. Gazdag főnemes, birtokai az ország északkeleti részén vannak, ahol sok a nincstelen paraszt, a birtokos (Hírek)

Szerkesztő A
1676. március 27-én született II. Rákóczi Ferenc, Rákóczi-szabadságharc vezetője, Magyarország vezérlő fejedelme, erdélyi fejedelem

II. Rákóczi Ferenc (Borsi, 1676. március 27. – Rodostó, 1735. április 8.) a Rákóczi-szabadságharc vezetője, Magyarország vezérlő fejedelme, erdélyi fejedelem.[4] Neve szorosan összefügg az általa 1703-ban indított Rákóczi-szabadságharccal, mely révén Ma... gyarország teljes függetlenségét kívánta visszaszerezni, hogy a Habsburg Birodalomtól független állammá váljék. E célnak megfelelően választották Erdély és Magyarország fejedelmévé, amelyhez tökéletesen megfelelt, mivel (Hírek)

Veress Zoltán
A Nagyságos Fejedelem hazatérte (1703. június 16.) és a Rákóczi-szabadságharc vázlatos hadtörténete

A Nagyságos Fejedelem, II. Rákóczi Ferenc 1703. június 16-án tért haza első száműzetéséből, hogy a magyar nép hősies szabadságharcának élére álljon. A kurucok küzdelme 1703-tól 1711-ig tartott, amelynek igazi megértéséhez feltétlenül kell ismernünk Európa általános helyzetét. A törökök kiverése után a Habs... burg-hatalom a XIV. Lajos alatti hegemón Franciaország kihívójává vált (Angliával együtt). A kitört háború oldalága volt a kivérzett magyarság igazságos harca a Habsburgok ellen, melyet XIV. Lajos támogatott. (Egyéb)

Doma-Mikó István
Vitéz Bátor Magyar Mihály emlékezete

A fejedelem nem röstellt letérdelni a mozdulatlan test mellé, s az arc elől félrehúzta a véráztatta hajfonatot. Pillantása találkozott a sánta ágyúmester üveges tekintetével. A csavarodott test megszámlálhatatlan sebtől vérezve merevevett halálba, s az ajka pedig örök mosolyra húzódott. „Sánta Vidor Mihály!” – szólt készségesen a szárnysegéd, de a fejedelem szemvillanása beléfojtotta a szót. „Senki ne merje gúnyolni a legbátrabb katonát!” – mennydörögte. Magához intette a zászlóvivőt, (Novella)

Kárpátalja-szerkesztő
Rákóczi-emlékhelyek Kárpátalján

Rákóczi Ugocsában, Salánkon tartotta utolsó országgyűlését. A szőlőhegy aljában épült kastélyban szállt meg, amelyet az 1717-ben pusztító ellenségek felégettek. Helyére épült a ma is használatban lévő, egykori grófi pince. A hagyomány szerint a fejedelem az országgyűlést a Hömlöc-hegy tetején tartotta az erdő közepén. Onnan be lehetett látni a fél Magyarországot. - II. Rákóczi Ferencet számos szállal köthetjük Kárpátaljához. Itt teltek gyer... mek... korának évei, s a szabadságharc idején is (Egyéb)

Csata Ernő
Nagyságos fejedelem

1676. március 27-én született II. Rákóczi Ferenc, olyan történelmi személy, aki a magyarok nemzeti hőse és mai napig is szívesen emlékeznek rá. Rákoczi és szabadságharca a népzenére is nagy hatást gyakorolt, ebből az időből számos kuruc nótát gyűjtöttek össze. Ilyen például a Rákóczi kesergője, a Rákóczi-nóta és a Hahj! Rákóczi! Bercsényi! A szlovákok körében megítélése az utóbbi időben részben negatív irányba fordult. Ennek egyik mozzanata az (Vers)

Czakó Gábor
A fehéremberről

A történelemről szóló Beavatásban[1] régebben körüljártuk, hogy a történelem a kereszténység gyermeke. Jézus, amikor a vele, az Istennel való egységre hívta meg az embert[2], akkor megteremtette a személyt, aki többé nem a vak sors áldozata, hanem cselekvő, felelős, szabad lény. Teremtőjének nem szolgája, hanem barátja – Jn 15.15. Ilyen Isten-ember viszony semmilyen más vallásban nincsen. Annakelőtte mind jöttek-mentek istenek-királyok-népek, birodalmak alakultak, s estek szét, ám a helyzet nem (Egyéb)

Orosz T Csaba
Túra tanúlságokkal

Tizennyolc éves nagyeszű koromban történt meg velem ez a tanulságos eset. Egyik nyári reggel Ferkó barátom, azzal a hírrel fogadott kedvenc padunknál, hogy tegnap megkapta első kettőötvenes motorját, egy gyönyörűen csillogó, vadiúj álompiros ETZ-t. Irigyen bámultuk mindannyian a fénylő csodát, hiszen nekünk "földi halandóknak" csak verhovina vagy komár moped jutott. Még az akkori idők kőgazdagnak számító maszek virágos fiának, Kutyának is "csak" egy két éves (Novella)

Balogh Bertalan
Central Parkban jöttem rá...

Ott, a New York-i Central Parkban értettem meg, legnagyobb meglepetésemre, hogy mindez lehetséges. Ma is. Ebben az úgynevezett modern világban. És nemcsak lehetséges egy új vallás világrajötte, hanem fiatalok asszisztálásával is létrejöhet egy ‘új öntudat’, nemcsak hosszú szakállú bölcsek találmányaként. Mindenesetre fiatalokról ilyet el sem tudtam volna képzelni, mert, hogy őszinte legyek, egyre kevésbé ismerem a fiatal generációt. Generációs szakadék... miegyéb... mert (Novella)

Szerkesztő A
Kőrösi Csoma Sándor Emléknap

A 18. század vége felé történt, hogy egy határőr katona és szép felesége szerelméből megszületett egy okos szemű, ábrándozó székely fiúcska. Korán olvasni kezdett, tanulni is szeretett nagyon, hát beíratták a kollégiumba Nagyenyedre, 300 kilométerre. Tandíját maga fizette, mert dolgozott sokat. Megfordult aztán Bécsben, bejárta a németek földjét, s szedte magára a tudást, gyarapodott-gyara... podott, hogy nem győzték csodálni. (Egyéb)

Szerkesztő B
1784. március 27-én született Kőrösi Csoma Sándor nyelvtudós, a tibetológia megalapítója

Kőrösi Csoma Sándor, sz. Csoma Sándor (Csomakőrös, 1784. március 27. – Dardzsiling, 1842. április 11.), saját szavaival: székely-magyar Erdélyből ("Siculo-Hungarian of Transylvania"), nyelvtudós, könyvtáros, a tibetológia megalapítója, a Tibeti-Angol szótár megalko... tója. 1784. március 27-én szegény sorsú székely kisnemesi család hatodik gyermekeként megszületett Csoma Sándor (Szilágyi Ferenc újabb kutatásai szerint 1787-ben vagy 1788-ban). Édesapja Csoma András határőr katona, édesanyja Getse (Hírek)

Erdély-szerkesztő
Egy elszánt székely

Székelyföldi atyánkfiára emlékezem, születésének 230-ik évfordulóján és szomorúan kell tapasztaljam, hogy még ennyi év múltán sincsenek meggyőződve a mai akadémiai tagok, hogy mi igenis Attila népei vagyunk. Kőrösi Csoma Sándor, sz. Csoma Sándor (Csomakőrös, 1784. március 27. – Dardzsiling, 1842. április 11.), saját szavaival: Székely-Magyar Erdélyből ("Siculo-Hungarian of Transylvania"), nyelvtudós, könyvtáros, a tibetológia megala... (Egyéb)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Képzelt levelek Kazinczy Ferenc és a magyar nyelv világából 3/4 - Kőrösi Csoma Sándor levele

Az anyanyelv varázsos hangszer, hangja sokszínű, mint a szivárvány. S akkor szép zenéje, ha e színeket mind, s mind tisztábban ragyogva látjuk. Mert más a poézis nyelve, más a prózáé, sőt a poézisé és poé... zisé, a prózáé és prózáé is más, s ami a templomi beszéd nyelvében nem jó, igen jó lehet a románokéban s a játékszínében, s megfordítva. Így az élet nyelvében is, hol másként szól az udvarnok, másként a falusi lakos, másként az (Novella)

Döbrentei Kornél
Oldott vers a magányról

Mint vérrög a szívben, oly gyilkos tökéllyel / befejezett a magányod, a hányinger / úgy terrorizál, úgy kísért meg, akár a / megmaradást a piramis: émelyítô / homállyal balzsamozzák be hûlt helyed, / nélküled történnek meg az évszakok is – / de maradék félszárnyával beborít egy / angyal: csonkoltan is leálmodtad ide / a hit keserves kékjébôl, hogy felmáglyázd / az istensercegtetô fényt pernye... vágyó / életedbôl, noha kiüt a verejték, / ez a benned pimpósodó halál-lôre, / odakint vékony dongával boroshordul (Vers)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap