Szerkesztő A
Csontváry Kosztka Tivadar Emléknap

Egy művész élete nem csupán az az élet, amelyet közöttünk tölt, itt a földön, hanem az az élet is – sőt, ez szinte meghatározóbb –, amely a művei életét, sorsát jelenti. Csontváry Kosztka Tivadar a rövid életű – 66 évet élt – művészeink egyike, akinek viszont művészi élete (művei által) halála óta is töretlen. Sajnos, kis iróniával azt mondhatjuk, hogy Csontváryt életében, földi létében nem ismerték el, halála után nem sokkal viszont értékelni kezdték. (Hírek)

Szerkesztő B
1919. június 20-án hunyt el Csontváry Kosztka Tivadar magyar festőművész

Csontváry Kosztka Tivadar (eredetileg Kosztka Mihály Tivadar; Kisszeben, 1853. július 5.[1] – Budapest, Krisztinaváros, 1919. június 20.[2]) magyar festőművész. Okleveles gyógyszerészként jogot is hallgatott, de kiemelkedőt a magyar festészetben alkotott. Lényegében autodidakta, magányos festő volt, akit magyar kortársai nem értettek meg és csak halála után ébredtek rá, hogy milyen nagy jelentőségű a művészete. Eredetileg gyógyszerész volt, de festői tehetséget érezve magában otthagyta állását és 41 éves (Egyéb)

Jankovics Marcell
Csontváry Kosztka Tivadar évszakai - Tél

Csontvárynak nincsenek évszakai a szó Mednyánszkys értelmében. Vannak képei, amelyeket nyáron festett, a Magyarországon készültek szinte kivétel nélkül ilyenek, vannak, amelyeken uralkodni látszik a tavasz (Virágzó mandulafák Taorminában) vagy az ősz (Hídon átkelő társaság), de a festői cél általában nem az évszak hangulatának a megragadása volt. Tipikus téli tájat például sohasem festett. A taorminai képeken ugyanakkor... (Tudomány)

Jankovics Marcell
Csontváry évszakai - Tavasz

Csontváry Kosztka Tivadar (1853–1919) Mednyánszky egy évvel fiatalabb kortársa volt. Egy évben hunytak el. Hasonlóság is volt köztük. Mindketten Felső-Magyarország szláv nevű szülöttei voltak; mindkettőt lelki bajok gyötörték; mind a kettő a legnagyobbak közül való (az egész világon!). Csontváryról is elmondható, hogy festészete ön- és közgyógyító. Az ő világa azonban egészen más. Közkeletű vélemény szerint a plein air... -festők csak a pillanatot akarják elcsípni. Ám ez csupán része az igazságnak (Tudomány)

Jankovics Marcell
Csontváry évszakai - Nyár

Már említettem, hogy Csontváry a nyarat – és, tegyem hozzá gyorsan – az őszt többnyire itthon töltötte. Mindjárt az is ide kívánkozik, hogy ha el is utazott a jelzett évszakokban, hasonló klímájú országokat látogatott meg. Itthon festett tájképei tehát rendszerint nyáron és ősszel készültek, és ez látszik is rajtuk. A címben jelzett hortobágyi tájképen éppen úgy, ahogy a Selmecbánya látképén(1902, 90 x 152 cm). Ez utóbbi nem annyira „csontvárys”, viszont jellemzően egy év... szakos nyári (Tudomány)

Jankovics Marcell
Csontváry 5. Látod, amit én látok?

A magányos cédrus (194x248 cm) A Fa mitológiájában ezt írtam róla: »[Csontváry] életművének középpontjában a fa, pontosabban két fa áll: a Magányos cédrus és a Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban c. festménye (mindkét képet 1907-ben festette). A két mű, amelyet számos lélektani elemzés tett a vizsgálat tárgyává, a fa alakban megformált festői önarcképek legmegrendítőbb példája. Festőgéniuszról lévén szó azonban, sokkal több is annál. E képek (Tudomány)

Fehér József
Ott, a Csontváry képnél

A festmények, szobrok titkokat sejtető, derengő világából most a délutáni, őszi verőfénybe lépett ki a délceg, szőke férfi és a törékeny babarcú lány egymás kezét fogva, a múzeum kapuján. Nehéz lenne megmondani, hogy kettőjük közül ki volt a bátrabb, melyikük érintette meg előbb a másik kezét. Hogy a lányból vibráló eleven nőiesség vagy egy új szerelem után sóvárgó férfivágy volt-e az erősebb? Amikor ott, a Csontváry képnél egymáshoz (Novella)

Fedák Anita
Kosztka, avagy a diák Csontváry

Mikor Bálint bátyóval az Ung habjait szelték felfigyelt egy fára. Magányosan állt az Ung parton, vihar tépázta ágaival. Egyik ága csonkán, letörve nyúlt a parti sétány felé, mintha segítséget kérne az arra sétálóktól. Lombjain szinte érződött a fájdalom, hogy megtépázta valamikor egy erős szélroham, és most mivel csonka és a természet erőinek kiszolgáltatott, magányra ítéltetett. Tivadar magára húzta a takarót és próbált aludni. Álmában egy festő-állvány előtt állt és azt a magányos fát vitte fel a vászonra, (Novella)

Csata Ernő
Magányos cédrus

Egy pszichológusi elemzés szerint a Magányos cédrus tükrözi Csontváry igazi lelkiállapotát, a nagyságvágyat és a szörnyű magány iszonyatát, az ellentétpárja a Zarándoklás a cédrusokhoz pedig, hogy milyen szeretett volna lenni a festő: fenséges, társas, kiegyensúlyozott és ünnepelt. A tengerszínt fölött 1800 méterre magasodó hegyen nőtt facsoda a festményen életfává növekedett és egyúttal a győztes, haragvó festő jelképévé is. Ezért olyan a cédrus, mintha lélek lakoznék benne. (Vers)

Szerkesztő A
A Független Magyarország Napja

Szabad Magyarországról tehát jelen időben nem beszélhetünk! A szabadság, a függetlenség olyan, mint a törékeny kincs. Akinek van: az óvja, védi, tisztogatja, fényesítgeti, de olykor a másokét is akarja. Ám akinek egyszer már eltörött, vagy megcsorbult, az még jobban őrzi és a letörött darabot is vissza kívánja ragasztani. Nekünk, magyaroknak több részecskét vissza kell illesztenünk a helyére. Ha ez sikerül, nagyon vigyázzunk rá! Rendkívül törékeny! (Hírek)

Szerkesztő B
Június 16. a független Magyarország napja

Az 1956. évi forradalom és szabadságharc vértanúi 1958. június 16-ai kivégzésének, valamint a szovjet csapatok 1991. júniusi kivonulásának emlékére tartjuk A FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG NAPJÁt. 1989. június 16-án mintegy negyedmillió ember vett részt Nagy Imre, Gimes Miklós Losonczy Géza, Maléter Pál, Szilágyi József és a forradalom ismeretlen szabadságharcosának ünnepélyes újratemetésén. A többórás szertartást az egész ország figye... lemmel kísérte a tévé képernyőin. A Történelmi Igazságtétel Bizottság által, de az (Hírek)

Szerkesztő B
Adamik Tamás: Keresztapám étvágya

Keresztapám, a komenciós bérlő, sok mindenben tudós volt: disznóölésben, asztagrakásban, de leginkább az evés-ivásban. Mondta is neki sokszor keresztanyám: – Te egyszer még eliszod fejünk fölül a házat. A házat ugyan nem itta el keresztanyámék feje fölül, de a földet, azt igen a lábuk alól. Úgy történt, hogy az egyik meleg napon vidám képpel állított haza keresztapám, és le sem szerszámozva a lovakat, berohant a konyhába (Novella)

Szerkesztő B
Arany Sas Díj pályázati mű: Bányász Viktorné - Voloncs Erzsébet : Kálvária? Száműzetés?

A legelső gyermekkori emlékem a magyarok bevonulása Erdélybe, 1940 őszén. Én akkor csak négyéves voltam, de tisztán emlékszem arra a nagy örömünnepre, a boldog készülődésre, ahogy szedték elő az elrejtett magyar zászlókat. Akiknek nem volt, készítették a magyar zászlót. 1920-tól román világ volt Erdélyben.Trianon utáni időt úgy nevezték egyszerűen, ha beszéltek róla: a régi román világ. Húsz év hosszú idő, nekünk sem volt magyar zászlónk, édesanyám a varrónővel varratott egy zászlót, hírtelen (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap