|
|
Belső értékeinket meg kell védenünk, tettekkel és szavakkal egyaránt. Felelősségünk mindannyiunké, hogy megváltozzanak azok a körülmények, amelyekért küzdenünk kötelességünk. Egy költőhöz szólok ugyan, de csak képletesen, hiszen közösségben élünk, rajtunk múlik, milyenné válik jövőnk, megőrizzük-e múltunk értékeit, vagy hagyjuk, hogy elpusztítsák azokat. ... |
|
1992-től minden év május 21-e a Magyar Honvédelem Napja, mely napon Buda várának 1849-es bevételére emlékeznek. A várnegyed déli részén található Dísz téren emelték 1893-ban a Honvéd-szobrot a budai hősök emlékére. A szobor egy zászlót tartó, harcba rohanó fiatal katonát mintáz, a talapzaton található felírás: „1849. május 21. Szabad hazáért!”.
- A Magyar Honvédség (rövidítve MH) polgári irányítás alatt álló, függelmi rendszerben működő (Hírek)
|
Az alább olvasható török versek a korábban bemutatott Az ember hangja című színdarab egyik fejezetét alkotják. A nagy terjedelem és a könnyebb áttekinthetőség miatt a költeményeket részletekben közöljük; a verseket három fejezetre (és ezeket alfejezetekre) osztottuk: Tizenkét török népdal; Régi török költők; Huszadik századi török költők. A három fejezet Az ember hangja három részével tehát (Vers)
|
|
|
Mert, végül is, itt nem arról van szó. Mondjuk inkább szívdobogás, habár a szívdobogás csak tünet, következmény. De nem félelem, ugyan, micsoda hülyeség, egyszerű izgalom, nem más. Kinyitotta az ablakot és kihajolt. A vonat lassított. A perontető mintha vibrált volna a forró levegőn keresztül. Rendkívül meleg volt, de mikor legyen meleg, ha nem júliusban? Elolvasta a kiírást, Civitavecchia, behúzta a függönyt, ... (Novella)
|
|
Arcok a panaszfal előtt 1972-80. A Paptag-ban kóválygok. Kis vályogfalu hát előtt pelenkák száradnak. A kicsi néhány hónapos, anyja a nagybátyja családjánál lakik. „Férje” verekedés miatt börtönbe került. Szabadulása után rendőri felügyeletet kapott és azóta hol bent van egy hónapra – mert a rendőrök este nem találták itthon –, hol kint van néhány hónapig. Pesten dolgozott, és a REF -et itt kell letöltenie, ugyanekkor sem a faluban, sem Sárospatakon nem vették fel ... (Könyv)
|
Képzelhetitek, milyen büszkék voltunk, hogy minket választottak! A kívül rekedtek szörnyen irigykedtek, amiért mi kerültünk be a Szálkásba. Másztunk is fel aztán nagy hetykén, a létrán át a ló hasába, visszaintegettünk a hátramaradóknak, a dárdáinkat ráztuk. Mindeközben persze csöndben kellett maradni, nehogy a gaz trójaiak meghallják. Mielőtt becsuktuk volna az ajtót, Burrus még kinyúlt, megmarkolta a ló szépen faragott, méretes... (Novella)
|
|
|
Mit álmodhat a kard? – Állandó kérdés volt ez a múzeum lakói között. Mert azt, hogy alszik és álmodik azt biztosra vették. Nagyon ritkán beszélt velük, akkor is morózusan, kelletlenül. Végül is ő volt a király! Erőteljesebb és célratörőbben gyilkolásra készített eszköz volt, mint például a páncéling vagy a sisak. A látogatók is őt csodálták legtöbbször. Ő nem szólt pedig hallotta a kérdést. – Vajon mit álmodik a kard? – suttogták a tárló lakói.
Sokszor ő sem tudta, hogy álmodik e... (Novella)
|
|
Élvezem a légiriadót. A légópincét is szeretem. Események. Nem unalom, végre, és emberek, emberek…! Híres író leszek vagy színésznő, csak egy kicsit sikerüljön meghízni. „Nagylány” akarok lenni! És minden férfi értem bolondul majd. Ha a hajamat levágatom, ha kapok új ruhát, és nem kell patentharisnyát hordanom, ha elengednek táncolni, és a rádió közli a verseimet… Én véletlenül születtem ebbe a szerencsétlen családba. Azért közösítenek ki,... (Novella)
|
A kor sunyi törekvése nem csupán az "utca emberének" a megteremtése. Az is. De az ideális utca emberének jámborsága és engedelmessége csak alapfok, a Szisztéma ennél sokkal többet akar. Orránál fogva akarja vezetni az embert, és alkalmatlanná tenni minden másra a jámborságon és kihasználhatóságon kívül. Észre se vesszük, hogy a hasznos hülyék társadalmát teremti meg. Karcsi jut eszembe, amikor a konzumertársadalmat... (Novella)
|
|
|
Tragikus sorsok a hinterlandban - Javában tombolt a Nagy Háború! Az a háború amelyikről dicső császárunk, a kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy „ Mire a levelek lehullnak csapataink hazatérnek”. Ennek már két éve! Az Isonzó két partján megfagyott a front. Állóháború mondták. Az előretolt állásokban csak a Halál szaladgált lelkesen, suhogtatva borotvaéles kaszáját. Volt dolga bőven! Hol a gáz szedett századnyi áldozatot, hol a bevágó aknatűz |
|
Az Aarne-Thompson-féle folklórbesorolásban 709 Hófehérke-típusú mesét találunk – olvashatjuk a Wikipédián. Nem ismerem ezt a besorolást, de feltételezem, hogy a magyar változat nem szerepel benne. Pedig ennek már a 13. században magyar háttere volt... - A fény és fehér szavak kutatása során akadtam az alábbi érdekes történetre. Tomory Zsuzsa, Magyar királyság Európában a VIII. sz. előtt című írásából tudtam meg, hogy Magyarországnak... (Egyéb)
|
„Fogalmam sincs, ki volt a nagyapám, csevegett Holló… de mihelyt eszembe jutott, hogy lennie kellett, s a legfeltűnőbb az benne, hogy nyoma sem maradt, lassan összeraktam a mozaikképét. Nagyapám kalandor volt, alighanem keleti származék, görög, török, annyi bizonyos, hogy egy úr az Ezeregyéjszakából. Kalifa vagy dzsinn – így mondta, s higgyétek el, barátaim, komolyan gondolta” – cseveg a csevegő Holló úr, a... (Novella)
|
|
|
Én úgy képzelem el,/
hogy a halál egy óriási nász,/
legszentebb, legemberibb ölelés./
Nem fájdalom: fájdalom-felejtő./
Nem rém: rémeket elűző./
Több mint a Szépség/.
több mint a Szerelem,/
a Jóságnál is több:/
Kegyelem./
Én úgy képzelem el,/
ha egyszer oly nagy lesz a zaklatás/
és akkorára nő a fájdalom,/
hogy nem bírom tovább:/
hozzám lép egy fehér ismerős,/
szép csendesen lecsókolja a számat,/
lefogja ezt a vergődő szívet,/
és ennyit szól csak elnémuljatok./
Erre... (Vers)
|
|
Az első utam a Danubius partjára vezetett, megálltam a fűzfák alatt, elégedetten néztem jobbra és balra: hatalmasan hömpölygött a folyó. Védte, biztonsággal védte a Birodalom határát. Túlnan erdők és hegyek, vadak és barbárok. Az már idegen rengeteg, kvádok lakják és markomannok. Meg gepidák. Micsoda nevek. Valahol a túlparti füzek közt, ott ömlik a Danubiusba... (Tudomány)
|
Arcok a panaszfal előtt 1972-80. 1956-ban született.
„Hárman voltunk testvérek. Mint az átlagos többi gyerek, úgy nőttem fel. Szerettem az erdőben sétálgatni, mászkálgatni. Szerettem az erdőben sétálgatni, mászkálgatni. Szedtem leveleket, fenyődobozokat, epret. Amikor anyuék kapálni mentek, vigyáztam a testvéreimre. Iskolába szerettem járni. Apu beteges volt annak idején. Mégis, a szüleink, amit tudtak, azt megadtak nekünk. Anyu tudta, hogy mi a jó... (Könyv)
|
