Pozícionálás

trainer, szo, 03/16/2013 - 00:03

 

Ki vagyok én?

Mi vagyok én?

Gyakorlat: Állj a tükör elé, és nézz a szemedbe! A saját szemedbe. Próbálj válaszolni, miközben végig a saját szemedbe nézel.

Ennek a gyakorlatnak nem az a célja, hogy szemen köpd magad, hogy elégedetlenkedj, vagy sírj. És nem is az, hogy fényezd magad, hogy hazudj magadnak. Az a célja, hogy gondolkozz el!<!--break-->

 

Talán te is azok közé tartozol, akik azzal azonosítják magukat, amit csinálnak. Orvos vagyok. Ügyvéd vagyok. Áruház igazgató vagyok. Hat diplomás közgazdász vagyok. Gázóra leolvasó, adóügyintéző, BKV ellenőr, vagy Malév pilóta. Lehet, hogy van állásod, az is lehet, épp most szűnik meg. Holnaptól tehát már nem vagy ugyanaz az ember?

Az egyik orvos barátomat meglátogattam a korházban, ahol dolgozik. Alig ismertem rá. Megvárakoztatott, közel egy órát ültem a váróban, mire előkerült. Fehér köpeny, egykedvű arc, rövid mondatok, kézfogás. Civilben imádnivaló. Szellemes, udvarias, előzékeny. Egészen más ember. Vajon ki Ő, vajon mi Ő? A barátom, vagy a korház orvosa? És én ki vagyok neki? A barátja vagy egy paciens, egy eset? A szívében vagyok, vagy a fejében?

Ismerek egy áruház igazgatót. Elég közel állunk egymáshoz. Elismert vezető, több tucat ember dolgozik a keze alatt. Megbecsülik, elismerik a munkáját, az eredményeit. Jól keres, sikeres ember. A beosztottjai koránt sem keresnek olyan jól, és ha valamelyikre nincs szükség, hát nincs szükség. Mit lehet tenni? Néha elgondolkozom, ha én dolgoznék a kezei alatt, és fölöslegessé válnék, kit képviselne? Engem vagy a cég érdekeit? A szívében vagyok vagy a fejében?

Volt egy jó barátom. Sok vidám, önfeledt kalandunk volt valaha együtt. Tanárember. Néhány kérdésben nem gondolkodunk egyformán, különösen a politikai nézeteire kényes. Egyik nap kaptam tőle egy levelet: megszakít velem minden kapcsolatot, mert nem tolerálhatja a véleményemet egy konkrét dologban. Barátok voltunk, vagy csupán két megosztható, rivalizáló büszke ember? A szívében voltam vagy a fejében? Most, ahogy az ő esetét írom, fel kell tennem magamnak is a kérdést: Ő vajon nekem a szívemben volt vagy a fejemben?

Állok a tükör előtt, igyekszem a szemembe nézni, és válaszolni ezekre a kérdésekre.

 

Kritizálni könnyű. Én vajon melyik oldalon állok? Milyen érdekeket képviselek? Kire vagyok tekintettel.

Ha háború lenne és szemben, az ellenséges lövészárokban egy barátom fogná a puskát, melyikőnk lőne először? Kerülhetek ilyen helyzetbe? Remélem, soha.

De ha orvos lennék, és rákos lenne a gyermekem, az anyám vagy a feleségem, kit és mit képviselnék? A tudomány mai állása szerint járnék el, vagy felmerülne vajon bennem a lehetőség, hogy a tudomány téved? Hogy esetleg magam is megtévesztett vagyok? Megvizsgálnám–e ennek a lehetőségét, vagy működnék tovább a hivatalos protokoll szerint?

Ha ügyvéd lennék, mondjuk egy bank ügyvédje. És egy barátom lenne az alperes, aki nem tud tovább fizetni. Mi az eljárás ilyenkor?

Ha rendőr lennék vagy katona, és kirendelnének idegenek ellen. Megfordulna vajon a fejemben, hogy talán a hatalom téved? Hogy – esetleg – hamis értékek állnak az akció hátterében?

Megfordulna a fejemben, hogy esetleg én is tehetnék valamit?

Megfordulna a fejemben, hogy akik az ellenkezőjét gondolják mindannak, amiben eddig hittem, azoknak is igaza lehet?

Érdekelne az igazság?

Ha látnám, hogy rossz irányba mennek a dolgok, tennék–e valamit? Megmozdulnék–e, azok közé tartozom–e, akik legyintenek, vagy azok közé, akik kiveszik a kezüket a zsebükből? Melyik oldalon állok?

 

Ha valaki keresné a barátját, rokonát, akit nem is ismerek, megosztanám–e legalább a kérését? Ha történne valami meglepő, figyelmeztetnélek–e? Ha látnék egy elgondolkoztató filmet, ami lehet, hogy hülyeség, de talán nagyon fontos, felhívnám–e a figyelmedet rá?

A szívemmel szeretek vagy az agyammal? Az agyam vagyok, az egóm, az érdekeim? Vagy vagyok még valaki más?

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap