Nyelvművelődés – anyanyelvi művelődés

Nyiri Péter - A..., v, 09/09/2012 - 00:03

 

 

 

 

       Más fórumokon többször írtuk már, hogy A Magyar Nyelv Múzeuma a nyelvművelődés intézménye. De mit is értünk e szó alatt? Miért nem nyelvművelést mondunk? Nos, a nyelvművelődés szó utal a közös munkára, arra, hogy szakemberek és nem szakember nyelvhasználók együtt végzik Művelődés a nyelv által; és ebbe beletartozik a szakember munkája: az anyanyelvi ismeretterjesztés, a nyelvi hagyományok megismertetése, de beletartozik a nem szakember (nem nyelvész, irodalomtörténész stb.) nyelvhasználó tevékenysége is: a nyelv általi művelődés. A nyelvmúzeum főszereplői ugyanis a látogatók, aki megtekintik a kiállításokat, részt vesznek rendezvényeinken, múzeumpedagógiai foglalkozásainkon, elmondják véleményüket – olykor beírják a vendégkönyvbe, s gyarapodnak ismeretekben és gazdagodnak lélekben. Reméljük, hogy művelődnek, s mi ennek a nyelv általi művelődésnek, a mindennapokat és a szellemi fejlődést, érést segítő anyanyelvi művelődésnek (olvasásnak, írásnak, a világ nyelv általi birtokba vételének, az anyanyelvi kultúra befogadásának) mint alapvető emberi tevékenységnek vagyunk az intézménye. A Magyar Nyelv Múzeuma az anyanyelvi művelődésnek a háza, mert témája az a tevékenység, életmozzanatsor, ahogyan, amelynek során az ember művelődik, gyarapítja tudását. Lehet minket konzervatívnak gondolni, de mi hiszünk abban, hogy az emberélet optimális esetben az üdvözülés, kevésbé teológiai kifejezéssel a szellemi-lelki tökéletesedés felé tart. Milyen szerepe van ebben a folyamatban a nyelvnek? Hogyan segíti fejlődésünket, kiteljesedésünket, érésünket a nyelv? Ez a nyelvművelődés témája. A művelődés szó tehát =mivel a kultúra a szellem kibontakozásának közege, eszköze, akár alkotók vagyunk, akár befogadók) esetünkben az emberi fejlődés (erkölcsös, tehát hasznos, a közösséget segítő-szolgáló, nem önző) kiteljesedés szinonimája; a nyelv pedig jelzi, hogy e fogalmat, folyamatot (vagy inkább cselekvést, hiszen jó esetben a művelődés cselekvés) milyen vonatkozásban tárgyaljuk. A nyelv felől, a nyelv alapján, a nyelvre vonatkozóan. Magától értetődik, hogy ez nem csupán nyelvészeti kérdés, hanem a társtudományok, az irodalom, történelem, néprajz, etika, lélektan, szociológia kérdése. A nyelv átfogja, meghatározza életünket, ezért a nyelv kérdéseire nemcsak a nyelvészet tud választ adni, pontosabban, a nyelv kérdéseire (pl. a nyelvhasználat számos aspektusára) kizárólag a nyelvészet nem tud maradéktalanul válaszolni. Szükséges az együttműködés más tudományágakkal. Mi tehát a nyelvvel való foglalkozást, a nyelvvel való tudatos törődést interdiszciplínának tekintjük; s olyan kérdésekkel, jelenségekkel is foglalkozunk, amelyek nem tartoznak a szoros értelemben vett nyelvészet témakörébe. Persze, mindennek megítélése nyelvfelfogás kérdése. Pl. az etnolingvisztika, az antropológiai nyelvészet, a kulturális nyelvészet, az ökolingvisztika, a pragmatika (különösen a makropragmatika) a nyelvtudomány, a nyelvészeti kutatási módszertan része, s sok esetben igen közel áll ahhoz, amivel – nem teljesen azonos módon, de – a nyelvművelődés is foglalkozik. Fontos és szintén összefoglaló kifejezés az anyanyelvi nevelés is, de miként a nyelvművelés, ez is inkább csak a pedagógiai munkát jelzi, és kevésbé utal a kultúrabefogadók tevékenységére, a művelődésre, a nyelvművelés közösségi oldalára, a nyelvvel való tudatos törődés közösségi küldetésére.
       Kerülve a további eszmefuttatást (hiszen blogunkból a konkrét példák révén úgyis pontosan kiderül, hogy a gyakorlatban mi is a nyelvművelődés), elmondom, melyek a nyelvművelődés kiemelt nyelvmúzeumi témái:
       1.  Az anyanyelvi ismeretterjesztést, anyanyelvünk minél alaposabb, mélyebb megismertetését, vagyis a tudatos nyelvhasználatra nevelést.
       2.  A nyelvi-kulturális nemzeti hagyományok megismertetését, és így a nemzeti öntudat, a magyar nyelv és kultúra iránti elkötelezettség és a hazaszeretet erősítését.
       3. A nyelvi-erkölcsi nevelést, annak hangsúlyozását és tudatosítását, hogy a nyelvhasználat erkölcsi felelősséggel jár, a nyelvhasználat cselekvés, a használt nyelv megcselekedett nyelv.
       Ezt a célkitűzést, programot szolgálják kiállításaink, rendezvényeink, kiadványaink… és ez a blog is, mert a jövőben ezekről a témákról, kérdésekről is szólnak majd a bejegyzések. Hogy jó-e a nyelvművelődés, szükséges-e használata az anyanyelvi művelődés, az anyanyelvi nevelés vagy a nyelvművelés mellett (mond, kifejez-e mást, többet, mint ezek), az mindenki maga dönti el. Balázs Géza szíves közlése szerint valamikor az 1970-es években
Németh G. Béla (vagy Szépe György) találta ki. Balázs Géza utal is rá a
Magyar nyelvstratégia c. művében.
       Mi jónak, kifejezőnek tartjuk, bár kétségtelen, hogy a szó szokatlan (találkoztunk már olyanokkal, akiknek egyáltalán nem tetszik). Idővel kiderül tehát, hogy a nyelvművelődés szó „meghonosodik-e” a kulturális közbeszédben.

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap