„Magyarországnak fényes tüköre” (Hunyadi Mátyás) 3/7

Kocsis István, sze, 09/19/2012 - 00:03

 

 

  

Dráma három felvonásban

 (2000–2006)

 Történik a XV. század második felében

 

 Személyek

MÁTYÁS, Magyarország királya
BEATRIX, a királyné
VITÉZ, János, esztergomi érsek
CSEZMICEI, János  (Janus Pannonius), pécsi püspök
GERGELY atya, a pálos szerzetesrend generálisa
ORSZÁGH, Mihály nádor
PECCHINOLI, Angelo, nuncius

BONFINI, Antonio
GALEOTTO, Marzio
TUBERO, Ludovicus
BANDINI, Francesco                        itáliai vendégek
CONSTANZI, Antonio
UGOLETTI, Taddeo
POLIZIANO, Angelo

KINIZSI, Pál
VÁRADI, Péter
BÁTHORY István
BÁNFI, István
TORDAI, Dénes
BÁTHORY Sándor
CSÁKY, Géza

Mátyás király regösei, színészei.
A király színészeinek játékában: Margit, Csenge, Alinka, Olimpiá­desz.

 

  
7. kép

A könyvtárban. Az olasz vendégek és a  magyar tisztségviselők.

    MÁTYÁS (vidáman) A legnehezebb kérdést bocsátom ma vitára: mi­lyen király vagyok? Jó király vagyok, vagy rossz?
   
BÁTHORY ISTVÁN Jó király vagy.
   
MÁTYÁS Bizonyítsátok be.
   
BÁTHORY ISTVÁN Sem csatatéren, sem országgyűlésben nem szen­vedtél még vereséget.
   
MÁTYÁS Más bizonyíték?
   
ORSZÁGH Egyre erősebb a hadsereged.
   
CSEZMICEI Egyre számosabbak könyveid.
   
MÁTYÁS Ó, ez érvnek nagyon örvendek. Folytassátok.
   
GERGELY Képes vagy minden körülményben érvényesíteni akarato­dat.
   
MÁTYÁS (még vidámabban) Tovább... Mi van, kifogytatok a bizo­nyítékokból?! Itáliaiak! Miért vagyok nagy uralkodó?!
BANDINI Ha kételkedsz magadban,nagy király, akkor valóban abból kell levonnod komoly következtetéseket, hogy mi, itáliai tudós férfiak miért vagyunk itt éppen a te udvarodban?! Hogy tengődjünk nyomorult haszontalanként a költségeden?! Hát nem azért vagyunk itt, hanem azért, mert az élet Európa más részeiben szakrálismentessé vált! Mert a formák kiürültek, nincs tartalom a formákban! Mert farizeus királyokkal van tele Európa!... Mert a mai keresztény fejedelmek már nem törődnek Isten akaratával, s legfőbb uralkodói céljuk nem több, mint a hatalom megtar­tása és növelése!... De nemcsak azért jöttünk ide, hogy kiheverjük a többi európai udvarokban szerzett csalódásainkat, hanem azért is, hogy értelme legyen életünknek!
   
MÁTYÁS Szépen szónokoltál, de senki se tapsol.
   
Tapsolni kezdenek.
   
Már késő... Nem győztetek meg, ezért ma úgy viselkedem, mint ha rossz királynak tartanám magam. (Vidáman.) Segítsetek nekem törvénye­ket alkotni a rossz király megfékezésére!
   
GALEOTTO Hát ezt oly komolyan jelentetted be, Felséges Urunk, mintha valóban komolyan gondolnád.
   
MÁTYÁS Halálosan komolyan gondolom...Szükség lenne egy külön­leges törvénycikkre... Egy ravasz törvénycikkre. Egy olyanra, amely biz­tosítja, hogy a király ne kényszeríthesse törvényszegésre az országlakost. Az legyen benne, hogy aki a törvényszegő ki­rálynak tör­vényszegésben cinkosa lesz, azt a többi nemeseknek ki kell kö­zösíteniük a nemesek rendjéből. Jó lesz ez szerintetek?... Arra legyen még biztosíték, hogy az uralkodó a kiközösítést ne akadályozhassa meg. Hiába a király kegye, vessék ki a nemzet tagjai közül a királynak törvénytelenül engedel­meske­dőt: törvény kötelezze erre a magyar nemességet. Azt érje el ez a törvény, hogy a magyar ember rettenetesen féljen rosszat tenni hazájának... Mert nagy lehet a jövendőben a kísértés! Ha nem lesz tökéletes király a király. Miképpen most sem az...  Igen, a törvényszegés nálunk, magyaroknál megbocsáthatatlan bűn legyen. És akkor is, ha az uralkodó parancsolja meg a törvényszegést. Senkinek sincs javas­lata?!... Nekem egy eszembe jutott. Az adómegajánlási jogról szóló törvénycikkből nőhet ki legrava­szabb törvényünk! Mit is mondjon ez ki? Mondja ki nemcsak azt, hogy a hadi adót az ország rendjei­nek kell megajánlani, de azt is, hogy ha ezt valamelyik vármegye nem tartaná be, és önként a szokott ka­maranyeresé­gen felül adót ajánlana és szol­gáltatna be a király­nak, akkor azon várme­gye nemesei a nemesi rendből kizá­ratnak. A szabad ország­lakosok közül kizáratnak. E törvénycikk látszatra csak az adó­megajánlási jogról szól­jon... De csak látszatra. Fogalmazzátok! A lényeges: milyen büntetés jár annak, aki a királynak törvény­te­lenül, azaz gyávaságból engedelmeske­dik?
   
ORSZÁGH (nevet) Tréfás kedvedben vagy ma, felséges királyunk.
   
MÁTYÁS Olyan tréfás kedvemben, hogy téged bízlak meg e törvény megfogalmazásával.
   
ORSZÁGH Képtelen vagyok felfogni  szándékodat.
   
MÁTYÁS  Mi a felfoghatatlan abban, hogy törvényeket kell alkotni a rossz király megfékezésére?
   
ORSZÁGH Még ha Felségednek valamelyik haragosa javasolna ilyen törvényeket az országgyűlésben…
    MÁTYÁS Ha nem vagyok rossz király, miért kellene félnem a rossz király hatalmát gyöngítő törvényektől?!
    ORSZÁGH Hát ez mintha valóban így volna.
   
VÁRADI Méltatlan utódaira gondol Őfelsége, sejtem én.
   
MÁTYÁS  (továbbra is vidáman) Rájuk is gondolok, méltatlan utó­daimra is, természetesen… De másra is. Arra például, hogy legyen csak minél több olyan törvényünk, amelyek elriasztják a magyar trónus közelé­ből az új Orseolo Pétereket és a trónkövetelő kalandorok minden fajtáját.
   
GERGELY (komolyan) Felség, elmondhatom én is a véleményemet ebben a kérdésben?
   
MÁTYÁS Megpróbálhatod megvilágosítani ezen jó szándékú férfiak  elméjét, hogyne próbálhatnád meg.
 
   GERGELY Aki valóban Isten kegyelméből uralkodik, annak nincs mit félnie olyan törvényektől, amelyek tulajdonképpen csak a hatalommal való visszaélést hivatottak megakadályozni. De eh­hez még hozzáfűzném a következőket:  aki király nem ragaszkodik mindenáron  a hatalmához, annak Isten megezerszerezi a hatalmát.
   
MÁTYÁS Hát erről van szó… Köszönöm szép, meggyőző szavaidat, Gergely atya. (A többiekhez.) Ha Gergely atyának nem volna igaza, akkor menekülnék a királyi trónus közeléből.
   
BÁTHORY  ISTVÁN  (ő is vidáman) Hogyhogy éppen most jut eszedbe, Felséges Urunk, hogy menekülni is lehetne a királyi trónus kö­zeléből, amikor  a menyasszonyt várjuk?
   
GALEOTTOÓ, ha igaz a hír, hogy nemsokára királyné fogja ékesíteni a  királyi várat, akkor én is megértem Őfelségét! Olyan tör­vényeket óhajt elfogadtatni Őfelsége, amelyek kötelezik, hogy semmilyen kö­rülmények között ne engedelmeskedjen a királyné­nak! Ne féltsük mi Őfel­ségét: méltóképpen készül Ő a mai na­pon is, a mi segítségünkkel is a királynéi hatalom megfékezésére.
   
Kacagnak.
   
MÁTYÁS (harag nélkül)Lehet, hogy igaza van Marzio Galeottónak, de a Gergely atya magyarázata nekem jobban tetszett.
   
Sötét.  
 

8. kép

Ugyanott. A király, Vitéz és Csezmicei.

    VITÉZ (ellenségesen) Nem indulsz a törökre, de gyűjtöd a hadaidat, lovagjaid száma egyre nő... Híres fekete sereged egyre félelmetesebb... Ki ellen készülsz, ha nem a török ellen?!
   
MÁTYÁS Akárki ellen készülhetek, ha Istennek tetsző, hogy ellene ké­szülök.
   
VITÉZ Én éppen azt vonom kétségbe, hogy Istennek tetsző…
   
MÁTYÁS Mert csakis te vagy hivatott igazolni, hogy mi Istennek tet­sző.
   
VITÉZ Ha a csillagokból olvastad ki, hogy nyugat felé kell mutatnod kardoddal, akkor vagy nem tudsz már a csillagokból olvasni, vagy nem érdekel már Téged, hogy mit üzen az Ég a csillagok által.
   
MÁTYÁS Az Ég nem mindig rejti üzenetét csillagzatokba.
   
VITÉZ  Ó, biztosan angyal képében jelent meg előtted az Égi Igaz­ság… És bizonnyal arra szólított fel, hogy vállald az attilai küldetést…
   
CSEZMICEINekünk nagyon fáj, királyunk, hogy ilyen hangon vagyunk kényte­lenek tanácskozni Veled.
   
MÁTYÁS Nekem viszont nem fáj a bizalmatlanságotok. Akkor fájna, ha bizalmatlanságotokat mézesmázos mosoly mögé rejtenétek.
   
VITÉZ A kérdést már feltettem: miért elsőrendű fontosságú számodra a hadsereged erősítése, ha a török ellen nem tervezel hadjáratot... Ha nem a török ellen, akkor ki ellen? Attilaként a méltatlanná vált kereszténység ellen?
   
MÁTYÁS (vidáman) Nem ellenük, hanem értük… Értük is. Mint At­tila is… Attilaként, jól mondod. Ha Rómáig eljutok, én is megkímélem Rómát.
   
CSEZMICEI Nem veszel Te már komolyan minket, Felséges Urunk… Szükséged lehetne még tanácsainkra. Megérzéseinkre…
   
MÁTYÁS És jóslataitokra! És még látomásaitokra is!
   
VITÉZ Akkor vedd komolyan intésünket, hogy a nyugati hadjáratról le kell mondanod.
   
MÁTYÁS Miféle hadjáratról beszélsz? Miért lenne szükség nyugati hadjáratra? Ha a nyugati keresztény világnak szüksége van rám, akkor számíthat a segítségemre… Ha pedig valamihez kétség nem férhet, akkor az az, hogy nagy szüksége van a segítségre… Ha nem az enyémre, akkor máséra. Kiére tiszerintetek?
   
VITÉZ (gúnyosan) Hogy megtisztuljon, egységesüljön… Mert a török­nek csak a megtisztult és egységesült keresztény világ tud ellenállni.
   
MÁTYÁS (halkan, de határozottan) Igen, a töröknek csak a megtisz­tult és egységesült keresztény világ tud ellenállni.
   
VITÉZ  Bizonnyal szent küldetésed van… Sosem kételkedtem ab­ban, hogy Isten nagy küldetés teljesítésére választott ki téged… De azt is tu­dom, hogy nem vonulhatsz nyugat felé hatalmas hadsereg élén.
   
MÁTYÁS Mondtam: reménykedem abban, hogy nem lesz szükség semmiféle nyugati hadjáratra…
    CSEZMICEI Attól féltünk, hogy elindulsz és pusztító árvízként…
   
MÁTYÁS (ismét vidáman) Hát jó. Diplomatává képezem át katonái­mat.
   
VITÉZ Lehetsz Te még megváltója a nyugati világnak is… Az is le­szel, bizonyára az leszel. De azt a Mátyást várja a nyugati világ, aki már megsemmisítette a török birodalmat.
   
MÁTYÁS Megnyugtattál végre! Mindenben egyetértünk, csak a sor­rendben nem… Ha hozom magammal – fejével együtt, természetesen – a török szultán koronáját, akkor jutalmul megkapom a német–római császá­rét… Mondd csak: hol koronázzanak meg en­gem császárrá? Frankfurtban vagy Rómában?
   
CSEZMICEI Róma, megint Róma… Rómába Isten nem engedte be Attilát, hát ebből a magad számára  – ha valóban Attila méltó utódjának tekinted magad –, bizony ebből a magad számára a legmegfelelőbb követ­keztetést kell levonnod…
   
MÁTYÁS Ha Attila nem vonulhatott be fegyveresen, hadai élén, akkor én bevonulhatok fegyvertelenül, kíséret nélkül.
   
CSEZMICEI Ha ezt komolyan mondtad volna, akkor én most megnyu­godnék.
   
MÁTYÁS Én sajnos arról is meggyőződtem, hogy nehéz helyzetben a keresztény országok magunkra hagynak... A török minden sikerét annak köszönheti, hogy a keresztény világ méltatlanná vált önmagához. E kettőt ti sem hagyhatjátok figyelmen kívül.
   
VITÉZ Megnyugodni… Hogy hadjáratot indítasz nyugat felé, kiolvas­hatom a szemedből, de kiolvashatom a csillagokból is… De a csillagok azt is sejtetik, amit a Te szemedből nem tudok kiol­vas­ni: hogy nem lenne szabad minden idők legnagyobb had­vezérének akármily tündöklő dicső­ségére áhítoznod.
   
MÁTYÁS Mintha már egyetértettem volna veletek abban, hogy  nem az számít, hogy hadvezérként vagy fegyvertelen hatalmasság­ként…
   
VITÉZ Mintha semmiben nem értettünk volna egyet.
   
MÁTYÁS Mindjárt meg fogtok nyugodni! Mert megvan az igazolá­som! Mégpedig Szent István Intelmeiben!  Nem Attila végakaratában, hanem a Szent Istvánéban! Szent István végakaratát teljesítvén egyesítem a keresztény világot... Nem hisztek nekem? Vagy nem is mertek hinni nekem?  Miért féltek az igazságtól? Miért olyan félelmetes dolog, hogy az Intelmek azt sugalmazza, hogy a magyar királynak méltónak kell lennie az egységes keresztény birodalom vezetésére? Nem rendkívüli egyébként, amit sugalmaz: a német vagy görög trón várományosainak ugyanezt su­galmazzák, és ennél mi sem természete­sebb: a Szent István kora még egységes kereszténységben gondolkodik. A hang­súly a méltóvá váláson van: a magyar királyságnak méltóvá kell vál­nia, illetve méltónak kell ma­radnia: meg kell maradnia igazinak, nem juthat az álkirályságok sorsára, azokéra, amelyek szakrális mi­voltukat nem tudták megőrizni, s ezért már nem igazi királyságok – már csak látszat-ki­rályságok. A magyar királynak méltónak kell maradnia arra, hogy Isten akaratát megismerje és közvetítse orszá­ga népének, valamint az önként csatlakozó országok népeinek... A jövendőbeli Magyar Királyság az, amely felett az Ég kapuja nyitott marad, és így természetes központjává válik az ismert világnak, a keresztény világ­nak... Ez a Szent István-i eszmény az én igazo­lásom!
   
VITÉZ Szép lenne, ha igaz lenne.
   
MÁTYÁS Mi abban a hihetetlen, hogy Szent István századában még nem keresztény királyságokban képzelték el a keresztény jövendőt, hanem egyetlen keresztény királyságban, azaz világ­királyságban. Az egységesülő, megtisztuló keresztény világnak csak egy igazi királya lehet. A legmél­tóbb. Erre inti István király utódait: legyenek legméltóbbak. Isten akaratá­nak leg­méltóbb közvetítői: legbiztonságosabb Híd a földi és az égi világ között... Szent István felfogja és vállalja korának uralkodó gondolatát és vállalására ösztönzi utódját is. A birodalmi gondolatot vállalja: az egy nyelvű ország gyönge és ki­szolgáltatott, a sok nyelvű, sok országból álló birodalom erős... Miért olyan nehéz nektek elfo­gadni, hogy egy magyar király a keresztény világ világi fejévé akart válni?!
   
VITÉZ Felség, én nem találok szavakat... Egy olyan Szent Istvánról beszélsz, aki „véletlenül” nagyon hasonlít Tehozzád, illetve ahhoz, akinek képzeled magad.
   
CSEZMICEI Szent István Intelmeiben szerénységre intette Imre herce­get.
   
MÁTYÁS Arra intette, hogy legyen a keresztény világ méltó királya.
   
VITÉZ Sejtem, kik értelmezték félre számodra az Intelmeket.
   
MÁTYÁS Hozzátok ide az Intelmek könyvét. Ha bebizonyítjátok, hogy Szent István nem úgy gondolkozott, ahogyan én most, akkor legyő­zöm azt az önmagamat, aki sérti a ti eszményeiteket!
   
CSEZMICEI Rögtön hozom.
   
VITÉZ Reménykedjünk hát abban, hogy valóban képes leszel legyőzni önmagadat.
   
MÁTYÁS (szónokol) Meg fogjátok érteni, hogy a Szent István-i biro­dalmi eszmény megvalósításának szándéka – mint ok egy nagy politikai koncepció­ban – kapcsolatban áll a nyugati kereszténység felvételével – mint okozattal –, de az országnak Szűz Mária oltal­mába való felajánlásá­val is – ugyancsak mint okozattal. A Szent István uralkodói küldetéstuda­tát meghatározza az abban való hit, hogy a kereszténység minden irány­zata egységesíthető egy méltó világkirályságban. A Szűzanya, illetve a Nagybol­dogasszony kul­tuszában látja az összetartó erőt... Így is fogal­mazhatunk: a Szűz­anya, illetve Nagyboldogasszony égi királynői eszmé­nyében látta Szent István megvalósíthatónak a több irányzatú keresztény világ egységesí­tését... És most még arra is felhívom a figyel­meteket, hogy az Intelmeknek a birodalmi gondolatról szóló ré­szébenSzent István idő­álló koncepciót fejt ki, annyira időállót, hogy Alighieri Dante mint több évszázados, de még mindig legaktuálisabb koncepciót fejti ki újra, még­pedig igen szenve­délyesen.
   
VITÉZ Hát persze... Persze hogy semmi mást nem teszel, felség, mint visszavetíted a saját gondolataidat a Szent István korába.
   
MÁTYÁS Ez nagyon súlyos vád, János atya! És mily meg­gondolatla­nul vádolsz... Mikor olvastad utoljára Szent István szép üzenetét?
   
VITÉZ Nem is olyan régen.
   
CSEZMICEI Itt van... Megtaláltam.
   
MÁTYÁS (átveszi) Ki legyen a döntőbíró? Adjuk oda az olasz vendé­geknek elolvasásra, ők elfogulatlanul megítélik.
  
VITÉZ Ők ne legyenek döntőbírák... Ők azonnal felismernék, hogy Szent István is római-német császár akart lenni! Ó, ők képesek mindig kitalálni az intencióidat.
   
MÁTYÁS (lapoz) Lássuk csak, miről szól a hatodik fejezet... Én azt állítottam, hogy amikor Szent István kimondja, hogy gyönge és törékeny az egynyelvű és egyszokású ország, akkor nem mást tesz, mint utódai figyelmébe ajánlja a birodalmi gondolatot.
   
CSEZMICEI Olvasd csak elfogulatlanul, Felséges Urunk, hogy magad levonhasd a következtetést: Szent István nem gondolhatott semmiféle birodalomra.
   
MÁTYÁS Úgy látom, képtelenek vagytok felfogni félreér­tel­mezésetek súlyos következményeit, főpapok! A keresztény orszá­gok egységes biro­dalma eszményének vállalásától szépen megfosz­tanátok Szent Istvánt, hogy iszonyatos jóslatot tulajdonít­hassatok neki?! Válaszoljatok! Feltéte­lezitek, hogy valamiféle jóslattól rettegett? Vagy ti rettegtek egy borzal­mas jóslattól? A magyarság kipusztul, és egy magyar király majd arra kényszerül, hogy idegen népeket telepítsen be?! Szent István királlyal, aki – akár büszkék vagyunk nagy önbi­zalmára, akár restelljük – hitt benne, hogy ő vagy utódai a keresztény világot világkirályként kormányozhatják, hát vele, éppen vele valamiféle betelepítési koncepciót fogadtat­nátok el? Olvassátok Szent István Intelmeit elfogulatlanul!  Ne féljetek a Szent István gondolataitól! Miért kellene félnetek?!
   
VITÉZ Ne előadást tarts, Felséges Urunk! Az Intelmek ott van a ke­zedben, elemezd hát a szöveget.
   
MÁTYÁS Azt teszem… Megtaláltam… Itt van, amit kerestem. A ko­rabeli divatos birodalmi gondolatot kifejtvén, a római birodalmat hozza fel példának. Olvassuk: „Mi által növekedett minde­nekelőtt a római biro­dalom, és magasztaltattak fel és lettek dicsőségesebbé a római királyok, ha nem azáltal, hogy sok nemes és bölcs sereglett oda külön­böző te­rületek­ről?” Miképpen lehet ezt értelmezni? Csakis a római történelem figyelem­bevételével. Mi lett a nemesek és bölcsek Rómába való sereglésének a következ­ménye? Bizony nem Róma és környéke benépesítése, hanem a terjeszkedés, azaz a római birodalom kialakulása... Miért gondolt volna Szent István másra, mint birodalomra, az ő korában oly népszerű biro­dalmi eszményre? Az összes keresztények egységé­re… És itt van az In­telmek e fejezetének utolsó bekezdése… Ezt mondja Szent István: „Ha pedig te arra adnád magad, hogy tönkretedd, amit én építettem, vagy szét­szórd, amit egyesítettem, kétségtelenül igen nagy kárt szenvedne ki­rálysá­god. Hogy ez ne legyen, naponta nagyobbítsd a te orszá­godat, hogy a te koronádat mindenki fenségesnek tartsa.”
   
CSEZMICEI De hiszen ezt sem csak úgy lehet érteni, hogy legyen a keresztény világ királya!
   
MÁTYÁS Legtiszteltebb főpapjaim! Hát nagy bűn, megbocsátha­tatla­nul nagy, ha Szent István kései utóda megpróbál meg­felelni annak az eszménynek, amelyet Szent István a világkirályságról vallott?!
   
CSEZMICEI Bárcsak igazad lenne, Felség. Én mást látok.
   
VITÉZ (szomorúan) Nem az most a kérdés, hogy mi van Szent István Intelmeiben… Annak az eszménynek próbálnál megfelelni, amely a Te Isten akarata szerint való küldetésednek felel meg, s nem annak, amely a Szent Istvánénak felelt meg.
   
Elindul.Csezmicei János követi.
   
MÁTYÁS A nyugati hadjárat  kérdésében, nyugodjatok meg, nem egyedül döntök... Igen, tanács elé bocsátom a háború ügyét.
   
VITÉZ (visszafordul) Nincs már Magyarországon olyan gyü­lekezet, sem tanács, sem országgyűlés, amely ellent próbálna mondani neked.
   
Sötét. 

9. kép

Mátyás és udvara. Vacsora közben. Mindannyian. Mátyás mellett Be­atrix ül. Többen rajta felejtik a szemüket a  királynén, hiszen  csak néhány hónap telt el az esküvő óta.

    BEATRIX (csak Mátyás hallja, amit mond) Nem, mégsem megyek el az összejöveteletekre. Olyan komor az az olvasóterem, azzal a sok könyv­vel.
   
MÁTYÁS Ha a feleségek társaságát többször igénybe vennéd, annak én is jobban örülnék.
   
BEATRIX Azokat meg unom.
   
MÁTYÁS Üzenhetnél nápolyi barátnőidnek, hogy látogassanak meg.
   
BEATRIX Veled szeretek lenni, csak veled!
   
MÁTYÁS Hát legyél mindig velem.Í
   
BEATRIX Én lennék! De mindig elfelejted, hogy veled vagyok!
   
MÁTYÁS (kacag) Figyelmeztess.
   
BEATRIX Velem miért nem beszélgetsz a művészetekről és... És az uralkodásról.
   
MÁTYÁS (vidáman) Veled nem beszélgetek az uralkodásról?Fejtsd meg a titkát a következő soroknak.
    Szavalja.) „Mert a Császár, kinek fenn áll hatalma,/ általam (mert törvénye ellen éltem)/ nem engedi, hogy nyílna birodalma./ Úr mindenütt s ott kormányoz az égben,/ ó boldog, kit oda választ az üdvre,/ hol városában ül királyi székben!”
   
BEATRIX Amit most elszavaltál, azt értenem is kellene?
   
MÁTYÁS Értened kellene. Mindenkinek értenie kellene. De én sem értem. (Feláll, ismét elszavalja.) Fejtsétek meg számomra e fontos soro­kat! Dante írta... Én megtanultam kívülről, ti fejtsétek meg.
   
GALEOTTO Ó, mások is megpróbálták már megfejteni Dante legtalá­nyosabb sorait! Senkinek sem sikerült, nem bizony...
   
BEATRIX Értenünk kellene, hogy a császár miért az Égben kormá­nyoz?
   
MÁTYÁS Értenünk kellene bizony, amit az uralkodás titkáról írt Dante.
   
UGOLETTI Amit az uralkodás titkáról írt, azt Te biztosan érted, felsé­ges úr.
   
TUBERO Az bizonyos, hogy Danténál a császár az Élő Égi Igazság. És ha az Élő Igazság  Isten önvédő  megnyilvánulása, az Isten akaratát érvé­nyesítő  legnagyobb Erő, legszilárdabb Hatalom, akkor...
   
GALEOTTO Akkor Ő az, aki a királlyal közvetlenül tartja a kap­csola­tot.
   
MÁTYÁS Tartaná a kapcsolatot, ha a király kiérdemelné.
   
BEATRIX Tréfát űztök mindenből.
   
MÁTYÁS Mi abban a tréfás, hogy mindent el kell követnem, hogy az Égi Igazság érdemesnek találjon arra, 
hogy tartsa velem a kapcsolatot?
   
BEATRIX (halkan, csak Mátyásnak) Hát csak tartsa...  De azalattva­lóid jelenlétében ne szavalj Dantétól.
   
MÁTYÁS Csak a barátaim jelenlétében.
   
BEATRIX Kinevetnek... Kinevetnek, ha felfoghatatlan számukra, amit mondasz... Elveszted tekintélyedet és hatalmadat.
   
MÁTYÁS (kacag) Ne merjek beszélni előttük, hogy megőrizzem te­kintélyemet és hatalmamat? Épp a király alakoskodjon?
   
BEATRIX Aki sokat beszél, könnyen nevetségessé válik.
   
MÁTYÁS Márpedig én szeretek beszélni.
   
BEATRIX Nem hallgatsz rám...  Már nem szeretsz?
   
MÁTYÁS Nagyon szeretlek, tudod.
   
BEATRIX Viselkedj úgy, hogy asszonyod ne csalódhasson ben­ned.
   
MÁTYÁS Nem viselkedhetek úgy, ahogy teszerinted visel­kednie kell egy királynak, csak úgy viselkedhetek, ahogy énsze­rintem viselkednie kell egy királynak... A szerelmedet akkor veszíteném el, ha kedved szerint viselkednék.
   
BEATRIX Ó, milyen ravasz vagy... Ilyen ravasz ne akkor légy, amikor a hitvesed fülébe sugdosol, hanem amikor az országgyűlésben szónokolsz.
   
MÁTYÁS Hallgassuk a regösöket. Sokat tanulhatunk tőlük.

   Int a regösöknek, akik a Júlia szép leány című balladát kezdik el éne­kelni.

    REGÖSÖK

„Júlia szép leány egykoron kimöne
Búzavirág-szödni a búzamezőbe,
Búzavirág-szödni, koszorúba kötni,
Koszorúba kötni, magát ott mulatni. 

Föl is föltekinte a magos egekbe,
Egy szép gyalog-ösvény hát ott jődögél le,
Azon ereszködék fodor fejér bárány,
A napot s a hódat szarva között hozván;
A fényös csillagot a homlokán hozta,
Két szép arany perec, aj, a két szarvába.
Aj, a két ódalán két szép égő gyertya,
Mennyi szőre-szála, annyi csillag rajta.

Szóval mondja neki fodor fejér bárány:
– Meg ne ijedj tőlem, Júlia szép leány!
Mert most esött héjja szüzek seröginek,
Ha eljőnél velem, én oda vinnélek,
A mennyei karba, a szönt szüzek közi,
Hogy bételnék veled azok kegyös rendi.
A mennyei kócsot adnám a kezedbe,
Első kakasszókor jőnék nézésödre,
Másod kakasszókor tégöd megkérnélek,
Harmad kakasszókor tégöd elvinnélek.”

    POLIZIANO (amikor a regösök éneke elhalkul, a körülötte ülőkhöz) Miért ne lehetne Mátyás királyunk példaképe Nagy Sándor?! Nagy Sándor személyében Európa győzi le Ázsiát! Nagy Sándor a fegyverbe öltözött görög kultúra! Mátyás magyar király pedig legyen a fegyverbe öltözött mai európai kultúra!
    GALEOTTO Ó, az igazi harc nem Krisztus és a sátán küz­del­me? Az igazi harc kultúrák harca?
   
CONSTANZI Megint harcoltok a király lelkéért, már megint...  Foly­tassátok, ha méltóképpen tudjátok folytatni!
   
GERGELY Én biztos vagyok benne, hogy Angelo barátunk a legszebb érveket hozta fel Nagy Sándor mellett... De Mátyás urunk eszményképe már régóta Attila... És miért volna ez helytelen? Az az Attila a Mátyás urunk eszményképe, aki Isten szolgája volt... Aki Isten parancsára győ­zelmét ki nem használva visszavonult Róma falaitól… Isten szolgája volt: Isten ostora... Nagy Sándor mára mi lett? Az istenített ember, az Isten helyére pályázó...
   
VITÉZ Úgy beszéltek, mintha elfelejtettétek volna, hogy Őfelsége gyermekkorában sem szorult arra, hogy eszményképet válasszunk szá­mára. Akinek Hunyadi János az édesapja, annak miképpen lehetne más a példaképe, mint Hunyadi János?!
   
BONFINI És mégis Attila! Végre megértettem, végre én is megér­tet­tem! (Mátyáshoz asztalához siet.) Felség, én végre megértettem, miért olyan fontos számodra Attila!
   
MÁTYÁS Csakugyan?
  
BONFINI Attila előtt is fordított már vissza győztes hadvezér hadsere­get égi parancsra, minden földi kényszer nélkül, de utána már nem. Én a parancsot nem e világból kaptam,  mondhatta Attila. Aki a parancsot ki­adta, az az Élő Égi Igazság, Isten Önvédő megnyilvánulása: Isten Attila jelenlétében tehát ismét megnyilat­kozott, látható formát öltött – és ez a legnagyobb bizonyossága annak, hogy a legsorsdöntőbb hely­zetekben ismét látható alakot vesz föl, testet ölt, megnyilatkozik, érvényesíti akara­tát... És ez a mai magyarság és a mai emberiség legnagyobb reménye.
   
MÁTYÁS Szépen beszéltél, Antonio. Köszönöm.

    REGÖSÖK (folytatják éneküket)

„Az anyjához fordul Júlia szép leány,
Szóval mondja neki: – Anyám, édösanyám!
Én is csak kimönék búzavirág-szödni,
Búzavirág-szödni, koszorúba kötni,
Koszorúba kötni, magamot mulatni. 

Föl is föltekinték a magos egekbe,
Egy szép gyalog-ösvény hát ott jődögél le,
Azon ereszködék fodor fejér bárány,
A napot s a hódat szarva között hozván;
A fényös csillagot a homlokán hozta,
Két szép arany perec, aj, a két szarvába.
Aj, a két ódalán két szép égő gyertya;
Mennyi szőre-szála, annyi csillag rajta.
Szóval mondja neköm fodor fejér bárány:
Meg ne ijedj tőlem, Júlia szép leány!
Mert most esött héjja szüzek seröginek;
Ha elmönnék vélle, hogy oda vinnének
A mennyei karba, a szönt szüzek közi,
Hogy bételnék velem azok kegyös rendi;
A mennyei kócsot a kezembe adja,
Első kakasszókor jőnek látásomra,
Másod kakasszókor ingömöt megkérnek,
Harmad kakasszókor ingömöt elvisznek.”

    CONSTANZIAz most az egyetlen baj, hogy Őfelségének egyetlen jó portréja sincs!
  
BANDINI A rossz portréit is meg kellene semmisíteni. Mindet.
  
UGOLETTI Nem te vagy hivatott eldönteni, hogy rosszak vagy sem. 
  
BANDINI Mátyásról nem készülhet portré. Semmi sem veszélyesebb a portrékészítésnél... Rossz útra viheti az embert... Az ember a portré segít­ségével azonosíthatja magát arcképével, az arcával, testi valójával... Az­zal, ami jelentéktelen, mulandó része.
  
POLIZIANO (szónokolva) Ellenkezőleg! A portréfestő célja: megpil­lantani az ember Égi Énjét... A festő, az igazi, nem mást tesz, mint hogy a földi énjével azonosított ember létezésének középpontját áthelyezi a ma­gasabb rendű világba. A portré bizony a jelen idejű én és az Időtlen Én viszonyáról szól... Igen, az igazi festő varázslata által az ember képessé válik arra, hogy létezésének középpontját földi létében is áthelyezze Időt­len Énje középpont­jába.
  
CONSTANZI Hagy már abba ezt a zavaros szövegelést! Nem látod, hogy senki sem érti?!
  
UGOLETTI (ő is szónokol) Miért van az, hogy az ember csak úgy ké­pes létezni, ha keveset lát, ha nem látja a valóságot a maga teljességében, ha nem ismeri fel, illetve nem fogja fel saját Szellemét?! Saját Szellemét, azaz időtlen Énjét?!
  
TUBERO Miért ne készülne éppen Őfelségéről portré?
  
UGOLETTI Rossz portré ne készüljön róla. Hiteltelen. A legtöbb portré hazudik.

   REGÖSÖK (folytatják éneküket)

„Sirass, anyám, sirass, éltömbe hadd halljam,
Hadd halljam éltömbe, hogy siratsz hótomban! 

– Leányom, leányom! Virágos kertömbe
Első raj méhömnek gyönge lépecskéje,
Gyönge lépecskének sárguló viasza,
Sárog viaszának fődön futó füstje,
Fődön futó füstje s mennybe ható lángja!

A mennyei harang húzatlan szólalék,
A mennyei ajtó nyitatlan megnyílék,
Jaj! az én leányom oda bévezeték.”
 
A regösök kivonulnak. 

   VITÉZ (miután a regösök éneke elhalkul) Szívesen visszatérnék teg­napi vitánk néhány kérdésére.
  
MÁTYÁS Ha úgy látod, hogy van értelme.
   VITÉZ Amíg nem ellenségei, hanem ellenfelei vagyunk egymásnak.
  
MÁTYÁS Ezt szépen és helyesen mondtad... Nos, ki vele, mit szeret­nél?
  
VITÉZ Küldj engem követségbe Őszentségéhez, Janus atyát pedig a császárhoz, meglátod, nem lesz eredménytelen a fárado­zásunk.
  
MÁTYÁS Szép ígéretekkel jönnétek haza.
  
VITÉZ Oktalanul vagy ennyire bizalmatlan.
  
MÁTYÁS V. Kelemen óta minden pápának meg kell küzdenie a bi­zalmatlansággal... V. Kelemen árulása óta senki a főpapok közül nem áll gyanú felett!
  
VITÉZ(ironikus mosollyal) V. Kelemen itt most valóban jó példa... Ő Szép Fülöp francia király házi papjaként viselkedett... És Te is mintha elvárnád, hogy az esztergomi érsek házi papodként viselkedjék.
  
MÁTYÁS (indulatosan) Éppenséggel az a bajom veletek, hogy úgy gondolkoztok és úgy viselkedtek, mintha nem is papok vol­nátok! A király szavaiban már nem keresitek Isten akaratát... Azt keresitek, sérti-e a király szava főpapi hatalmatokat.
  
VITÉZ Nem a hatalmunkat féltjük, hanem az országot.
  
MÁTYÁS Atyám sokszor megverte a törököt, de nem sem­misítette meg... Én meg fogom törni a török erejét, mégpedig véglegesen... Az utolsó keresztény falut is felszabadítom... Ez a célom... De megvalósítá­sára egyelőre gyenge vagyok... Egyedül gyenge vagyok. Egyedül?! Egye­dül a török birodalom szívéig nem tudok eljutni, a német-római birodalom szívéig viszont igen... Ha nem egységesítem a keresztény világot, sohasem fog egysége­sülni... És Magyarországot a töröktől csak az egységes ke­resztény birodalom menti meg.
  
VITÉZ Nem fogod tudni egységesíteni a keresztény világot!
   MÁTYÁS Ó, bárcsak ne lenne szükség a keresztény világ megigazulá­sához az én fegyvereim fenyegetésére... Bárcsak ne kellene többé Istennek földi királyt ostorként vagy kardként hasz­nálni...
  
VITÉZ Kiválasztottnak, az Ég kegyeltjének tekinted magad... Joggal… De mintha nem tudnád, mire választott ki téged az Ég… És nem szabad tévedned. Nincs jogod tévedni! Mert a Te sorsod és a magyarság sorsa össze van kötve...
  
MÁTYÁS Mondtam: a Török Birodalom szívéig nem tudok eljutni ha­daimmal, a Német-római Birodalom szívéig viszont igen.
  
VITÉZ Kikkel olvastatsz te újabban a csillagokból? Csak az olasz lé­hűtőkben bízol?... Legalább azt vennéd tekintetbe, hogy ha Őszentsége tudomást szerez „nagy” terveidről, haladéktalanul kiközösít.
  
MÁTYÁS (vidáman) Hogy közösíthetne ki, ha hadaim Rómában...
  
VITÉZ Ó, Hunyadi Mátyás megtenné, amit Attila sem tett meg?
  
MÁTYÁS Ne aggódj, nem ellenségként érkezem Rómába.
  
VITÉZ Ó, Róma védői felfogják, mit ért Mátyás a magyar küldetésen, és kard helyett virágot fognak szorongatni a markukban... Ha Őszentsége elmulasztaná kiközösítésedet elrendelni, akkor én fogom kezdeményezni a kiközösítésedet!   
  
MÁTYÁS Csodálkozom, hogy eddig nem kezdeményezted.
  
VITÉZ (csendesen) Valamikor együtt olvastuk ki a csillagokból Isten akaratát. És amit királyként elvégeztél, az megfelelt annak, amit kiolvas­tunk. De már nem bízol bennem.
  
MÁTYÁS Ha nem bízom benned, akkor az csak azért van, mert kishitű lettél.
  
VITÉZ A Te királyi bölcsességed pedig mivé változott át? Merész­séggé.
  
MÁTYÁS (felnevet) Aki így mer beszélni királyával, annak csak tiszta lehet a lelkiismerete. (Szünet, majd nagyon komolyan.) Szeretném újra kiérdemelni a bizalmadat, János atya. 
  
Sötét, majd függöny.   

  

 [1]Szabó Lőrinc fordítása

 

  

 Folytatjuk

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap