Könyvek között egy életen át

Magyar Nyelv Múzeuma, k, 01/24/2012 - 00:41

 

 

 

 

Busa  Margit hagyatéka Széphalomban

 

Széphalom jeles irodalmi emlékhely, a Kazinczy-kultusz központja. E szent helyen állt Kazinczy Ferenc  lakóháza, 1806-ban ide költözött a családjával. Az irodalmi élet és a nyelvújítás vezéreként  huszonöt évig innen irányította, szervezte a magyar szellemi életet.  A széphalmi Mester a helyi közélet tekintélyes személyiségeként a vármegye közgyűlésein is felszólalt. A Zempléni Casinó alapító tagja, bírósági ülnök, 1814-1817 között a református gyülekezet főgondnoka volt. 1820-tól a népes családja megélhetése miatt  a vármegye Levéltárában vállalt munkát.  Különleges élményt jelentett számára  a  régi iratok rendezgetése, megtervezte az intézmény páratlan belső berendezését is. A sokoldalúan képzett, korának kiemelkedő személyisége, az MTA tagja, az 1831-es kolerajárvány áldozataként távozott az élők sorából.  Végakaratának megfelelően a széphalmi kertjében temették el, sírhantja a magyarok egyik zarándokhelye.

2008-ban a Kazinczy-sírkert és az Emlékcsarnok szomszédságában  Radványi György, Ybl- díjas építész egy rendkívüli  szentélyt álmodott meg, amely  a Magyar Nyelv Múzeumaként nyitotta meg kapuit. A funkciójában is páratlan intézmény a nyelvünk történetével kapcsolatos állandó, időszaki  kiállítások, határon inneni és túli konferenciák, különféle  tanácskozások, ünnepségek, megemlékezések  reprezentatív színhelye.

2009-ben értékes hagyatékkal bővült a Múzeum. Dr. Busa Margit, az Országos Széchenyi Könyvtár nyugalmazott tudományos főmunkatársa, a Kazinczy Társaság tiszteletbeli tagja, a kiváló bibliográfus, a jeles Kazinczy-kutató még életében  a magánkönyvtárát   a Kazinczy  Társaságnak adományozta.  

Busa Margit 1914. június 21-én született Budapesten. Már gyermekkorában megszerette a könyveket, a szerető édesapja gyakorta ajándékozta meg a gyermekeknek írt kötetekkel. "Könyvek között nőttem fel, korán megragadott az a szellemiség, ami belőlük áradt felém". A középiskola befejezése után  sikeres felvételt nyert a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-latin-történelem szakára. Alszeghy Zsolt, Horváth János híres professzorok tanítványaként a filológiai ismereteket is elsajátította. Három évig az Irodalomtudományi tanszék könyvtári kezelőjeként is jeleskedett. 1945-ben szerezte meg a bölcsészdoktori diplomáját. ”Amikor
végeztem, lehetőségem lett volna arra, hogy az egyetemen maradjak. De olyan helyre szerettem volna kerülni, ahol kutatásaimhoz rendelkezésre állt a forrásanyag. Erre elsősorban a Széchenyi Könyvtárban volt lehetőség. "Pár hónappal később a bibliotéka főigazgatója tudományos munkatársaként alkalmazta. Először az igazgatási osztályon, majd a Hírlaptárban munkálkodott. Aztán tizenkét évig a Kézirattárban, a nyugdíjazásáig újból a Hírlaptárban tudományos főmunkatársaként dolgozott. "Szerencsés voltam és vagyok, mert ott dolgozhattam, ahol akartam, s azt csinálhattam – és csinálom-, amit végtelenül szerettem. Nekem a könyvtári szolgálat  hivatás volt."    

A munkaviszonya megszűnése után visszajárt a volt munkahelyére, a főváros tudományos könyvtáraiban tovább folytatta több évtizedes áldásos tevékenységét. Felkészültségét két különleges szakterületen kamatoztatta. Az egyik példaértékű tevékenysége a retrospektív, a kurrens szakbibliográfiák, sajtóbibliográfiák összeállítása, szerkesztése volt. "A sajtóbibliográfiám adatai egy-egy periodikum teljes megjelenési "életét" bemutatják, kiegészülnek a hírlapok és folyóiratok mellékleteivel… Lelőhelyjegyzékükből  látjuk, hogy egy-egy periodikum hány könyvtárban található, illetve a sok könyvtár állományából következtetve ritkaságnak tekinthetjük-e vagy sok könyvtárban előforduló kiadványnak."

Az 1950-ben megjelent retrospektív Magyar Történeti  Bibliográfia (1825-1867), valamint az 1986-ban közreadott retrospektív Magyar sajtóbibliográfia (1705-1849) I. kötete összeállításában munkatársként vett részt. Az 1996-ban megjelent Magyar sajtóbibliográfia 2. kötete (1850-1867), a Magyarországon magyar és idegen nyelven megjelent…. hungarica hírlapok és folyóiratok   bibliográfiája anyagát  a nyugdíjas éveiben fáradhatatlanul gyűjtötte, állította össze és szöveggondozta. A két kötetes sajtóbibliográfia kiadása  évekig tartó, állhatatos, szorgalmas munkájának bizonyítéka.

A másik "szívbéli szerelme" Kazinczy életpályája, munkássága volt. "Évtizedek óta izgat a személye, az a szerep, amelyet korának magyar irodalmában betöltött. Minden idegszálával és akaratával a magyar nyelv és irodalom emelkedését mozdította elő, a jó ügyért bátran és tisztességesen kiállt". Már 1956-tól rendszeresen jelentek meg Kazinczyval kapcsolatos  publikációi.

"Mikor én 1945-ben az OSZK dolgozója lettem, nagy lelkesedéssel úgy éreztem, hogy a Nemzeti Könyvtár minden kazinczys állománya az én olvasásom kedvére létesült. Olvastam sok-sok Kazinczy-kiadványt, ezekről írt tanulmányokat. Különös indíttatás vett rajtam erőt, minden olvasmány előttem ismeretlen adatáról cédulára feljegyzést készítettem. Reméltem, hogy valamikor egy-egy írásomban fontos lesz e cédulák anyaga. …Bibliográfiává rendezett anyagom több kötetben megjelent, az adattár ezekre épül, ezek anyagát teljesíti ki."

1981-ben  a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár gondozásában jelent  meg a Kazinczy Ferenc bibliográfia, amely 1775-től -1980-ig Kazinczy  Ferenc nyomtatásban megjelent műveit és a róla szóló irodalmat adja közre.  1994-ben a sátoraljaújhelyi Kazinczy Társaság adta ki Kazinczy Ferenc bibliográfia 2. kötetét. A retrospektív bibliográfia az 1980-1990 közötti időszakban a könyvekben, a periodikákban megjelent Kazinczy tanulmányokat, cikkeket közli. 1991-től a Kazinczy Ferenc bibliográfia kurrens  anyaga a Kazinczy Társaság: Széphalom c. évkönyve 1993-as, 1994-es, 1997-es és 2001-es számaiban  jelent meg. 1988-tól a Széphalom évkönyvei is közreadta Busa Margit tanulmányait.Hiánypótló kiadvány a 2001-ben megjelent Kazinczy Ferenc prózai kéziratának bibliográfi- ája. A már 87 éves jeles bibliográfus, filológus főként a fővárosi könyvtárak, levéltárak, múzeumok kézirattáraiból szorgalmasan gyűjtötte a kéziratok adatait, állította össze a bibliográfiát. "Az első rész a  Kazinczy Ferenc önéletrajzi jellegű írásait,… a másodikban Magyar írók írásai Kazinczytól és kortársaitól… a harmadik rész pedig külföldi személyekről  és műveikről szóló" forrásokat adja közre.

2001-ben  összeállította  az Egy évszázad fele az irodalom és a bibliográfia szolgálatában c. személyi irodalomjegyzékét. A több mint száz tételt tartalmazó forrásjegyzék az 1946-tól 2001-ig végzett gazdag munkásságának összegzése. Tudni akartam teljesítettem- e amire vállalkoztam, megtettem-e mindent, amit megtehettem”. A bibliográfia a Széphalom  2003. évi 11. számában jelent meg.

Tiszteletbeli tagja volt a Kazinczy Társaságnak, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Bibliográfiai Szekciójának. Példaértékű tudományos munkásságáért 1998-ban Szinnyei József-díjat kapott, 2006-ban  az életműve elismeréseként az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója  Bibliothecaria Emerita  kitüntetésben részesítette. Az égiek akarata szerint, Kazinczy születése 250. jubileuma ünneplése esztendejében, 2009. március 6-án, 95 évesen csendesen ment el a minden élők útján. Hamvai a budapesti Szent Gellért plébániatemplom urnatemetőjében nyugszanak.

A tudományos kutatómunkában végzett elévülhetetlen érdemeit a széphalmi Mester  különleges gondolataival méltathatjuk:

"Aki eleget teve a maga korának,
az minden következőknek élt."

Halála után néhány hónappal a felajánlott gyűjtemény Fehér József,  a Kazinczy Társaság elnöke személyes  közreműködésével a Magyar Nyelv Múzeumában kapott  helyet.

A könyvtári anyag előírásnak megfelelő feldolgozása 2009. szeptember elejétől  november végéig tartott. A feladatok végrehajtását Nagy Zoltán, könyvtár-informatikustanár, a Múzeum egyszemélyes könyvtárosa és Halász Magdolna, könyvtári szakértő, ny. könyvtárigazgató látta el. A dobozokban a könyveken kívül folyóiratok, brosurák, magán jellegű kéziratok  voltak. A dokumentumtípusonként történő szétválogatásánál az elhasználódott, a tartalmilag elavult példányok kivonása is megtörtént. Dr. Busa Margit a könyveit az előzéklapon beragasztott művészi  ex-libris-szel is megjelölte. A gyakran olvasott kötetekben néhány kedves  relikvia: fotó, képeslap, szentkép, meghívó, magán jellegű levél is rejtőzött, ezek a kéziratokhoz kerültek.

A hagyaték egyik értéke, hogy a  dokumentumok lapjai közé a szerző(k)vel,  a tartalmukkal kapcsolatos  kézzel, írógéppel írt megjegyzéseit, kiegészítéseket, folyóiratcikkeket is elhelyezte. A megőrzött mellékletek a könyvek utolsó számozott oldalát követően egy tasakban összegyűjtve, feldolgozva  a tudományos kutatók  munkáját segíthetik.

A könyvtári gyűjteményt alkotó enciklopédiák, lexikonok, kézikönyvek, tanulmányok, szótárak,  különlenyomatok, szépirodalmi művek a  tizenkilencedik század második felétől napjainkig megjelenő könyvkiadást prezentálják. Az állományban magyar  német, francia, román és cseh nyelven irt dokumentumok  találhatók. Különösen értékesek a határon inneni és túli neves irodalomtörténészek, könyvtárosok kéziratos ajánlását   tartalmazó un. possessor kötetek.

Dr. Busa Margit tudományos kutatónak a széphalmi Mester iránti tisztelete, különös szeretete a könyvtári gyűjteménye alakításában is megnyilvánult. Teljességre törekvően szerzeményezte a Kazinczy munkásságával, a hazai és külföldi kortársaival, kapcsolatos régebbi és az újonnan megjelent  különféle dokumentumtípusokat. A  hagyaték páratlan Kazinczy- gyűjteményében  Busa Margit tudományos tevékenységét bemutató önálló, összeállított, szerkesztett tanulmánykötetei, a különlenyomatok és a szakbibliográfiái  is fellelhetők. "Úgy érzem, ezek a  könyvek és más közleményeim is bizonyítják Kazinczy iránti vonzalmamat. Kazinczy mindnyájunkhoz szól ma is, és szeretném megosztani minden olvasójával azt, amit vele kapcsolatban érzek"

A könyvtár szépirodalmi állományrészében a kötetek száma az elhasználódott példányok   kiemelése során jelentősen csökkent. A többkötetes művek sajnos hiányosak. Néhány régi kiadású bestseller, regény, elbeszéléskötet is ide tartozik. A dokumentumok közül kiemeltük Kazinczy Ferenc, Dr. Busa Margit szépirodalmi műveit, a Híres emberek levelezéseit,  és a  versesköteteket, amelyek betűrendben külön polcokra kerültek.

A felnőtt szakirodalmi dokumentumok száma jelentős. Az egyes tudományágakon belül a szakkönyvek száma változó, amelyet Dr. Busa Margit az érdeklődésének megfelelően gyarapított. A feldolgozásuk az Egyetemes Tizedes Osztályozás előírása szerint történt. A szakirodalmi állományrészben Kazinczy szakirodalmi munkái, a róla szóló konkrét tanulmányok, a  helytörténeti dokumentumok külön polcra kerültek.

Az általános tudományokhoz tartozó állományrészben a Magyar könyvészet egyes kötetei, az Országos Széchenyi Könyvtár évkönyvei, az intézmény történetét, a külön gyűjteményeit regisztráló dokumentumok, a sajtóbibliográfiák találhatók. Ide kerültek a szakirodalmi tájékoztatómunka segédeszközei: a régi és új kiadásban megjelent  általános lexikonok is .  

A vallástudománynál a Magyar Katolikus Lexikon teljes sorozata, a ferences szerzetes- rendekkel, a neves kegyhelyekkel, a protestáns egyházzal kapcsolatos könyvek találhatók. A pedagógia  tárgykörben főként  a régebbi kiadású  az egyházi, polgári, nőnevelő intézetek, iskolák történetével kapcsolatos kötetek nyertek elhelyezést.

Nagyon gazdag a könyvkiadással, a könyvnyomtatással, könyvkereskedelemmel  kapcsolatos állományrész. A művészetek tudománya körében magyar, német nyelvű régebbi és új lexikonok, kézikönyvek, a színházakkal kapcsolatos: Léni Frigyes: A győri német színház története (1772-1885) 1938-as kiadás, Széchenyi: Magyar Játékszínrűl, 1831-es kiadás, neves magyar színészek  életét bemutató  dokumentumok.

A nyelvtudományhoz tartozó állományrészbe a magyar nyelv történetével, a nyelvújítással, a beszédműveléssel kapcsolatos kézikönyvek, egy-és kétnyelvű (orosz, szlovák, német, francia) közepes, kisalakú szótárak, a Magyar értelmező kéziszótár, a  családnevek, földrajzi helynevek szótára stb.  kerültek.

A világirodalom körében  néhány angol, német, francia, cseh, szlovák irodalmi tanulmányok, különlenyomatok találhatók. A magyaron kívül francia, német, szlovák nyelvű   kötet is fellelhető. A hagyaték legértékesebb része a magyar irodalomtudományhoz tartozó régi és újabb  irodalmi lexikonok, irodalomtörténeti kézikönyvek: Magyar irodalmi lexikon 1-3 kötet, A magyar irodalom története 1-6 kötet, Galamb Sándor: A magyar irodalom története, 1937-es kiadás, Horváth Cyrill: Magyar nemzeti irodalom, 1902-es kiadás. Értékesek az Irodalomtörténeti füzetek c. régebbi sorozatában megjelent tanulmányok, a  kiváló irodalomtörténészek: Horváth János, Alszeghy Zsolt, Császár Elemér, Keresztury Dezső, Pomogáts Béla Fried István művei.  Pl: Császár Elemér: Arany János, 1938-as kiadás, Horváth János: Petőfi Sándor, 1922-es kiadás. Ide kerültek Magyar Tudományos Akadémia felolvasó üléseken elhangzott előadások anyaga, a  korábbi, az újabb irodalmi folyóiratok, irodalmi társaságok  történetét feldolgozó dokumentumok is.

A történelemtudomány körében teljességre törekvően gyűjtötte az egyetemes és a magyar történelem körébe tartozó  lexikonokat, kézikönyveket, fogalomtárakat, bibliográfiákat. A hagyaték tékázott periodikákat: Irodalomtörténet, Irodalomtörténeti Közlemények, Irodalomismeret, Nyelv-és Irodalomtudományi Közlemények, Édes Anyanyelvünk, Hungarológiai Közlemények, Magyar Könyvszemle, Honismeret is tartalmaz. Sajnos az évfolyamok nem teljesek. A hiányzó példányokat más könyvtáraktól tervezik kiegészíteni.

A Magyar Nyelv Múzeuma Igazgatósága Dr. Busa Margit hagyatékát muzeális anyagnak  minősítette. Az első emeleti galérián elhelyezett gyűjtemény, múzeumi könyvtárként, korszerű körülmények között várja majd a kutatókat. A hagyaték anyagának számítógépes feldolgozása megkezdődött, amely Nagy Zoltán könyvtáros több hónapos, szakszerű munkájával valósulhat meg.     

Dr. Busa Margit, sokoldalúan képzett, igényes, kiváló tudományos kutató volt. Bibliográfiai munkássága egyedülálló, Kazinczy Ferenc életével, munkásságával kapcsolatos irodalomtörténészi tevékenysége példaértékű, az igényesen szerzeményezett könyvtári hagyatéka a magyar kulturális örökség része.

A megpróbáltatásoktól sem mentes életpályáját, a sokszínű tudományos tevékenységét  Kazinczy Ferenc örök értékű gondolataival összegezhetjük:

"Mi csak kezdénk a menést, s életünk az irtás lelket ölő munkájába folyt el. De az igazságos maradék mindenkinek megszabja érdemlett bérét, s amit hagyok, úgy hiszem azt, hevíteni fog szíveket, mikor már nem leszek is."

Úgy legyen!

JEGYZETEK:

Pogány György: „ Nekem a könyvtári szolgálat  hivatás volt. Beszélgetés Busa Margittal
== Könyvtári Levelezőlap. 1994. 5. sz.  p. 2-3.

Batári Gyula: Nyugdíjasainkról. Beszélgetés Busa Margit irodalomtörténésszel
==OSZK Híradó. 1996. p. 9-10.

Busa Margit: Egy évszázad fele az irodalom és a bibliográfia szolgálatában. Személyi bibliográfia
== Széphalom 11. A Kazinczy Társaság évkönyve. 2001.  p. 231-238.

Kováts Dániel: A Kazinczy-kutatás új eredményei
==Zempléni Múzsa. 2003. május. p. 82-84.

Busa Margit: A Kazinczy Ferenc adattárról – munka közben.
== Széphalom  13. A Kazinczy Társaság évkönyve. 2003. p. 349-350.

Fehér József: Búcsúszavak Dr. Busa Margitról
== Széphalom 19. A Kazinczy Társaság évkönyve. 2009. p. 645-647.

Halász Magdolna – Nagy Zoltán

Könyv, Könyvtár, Könyvtáros .- 19. évfolyam 5. szám - 2010. május) 

 

 

Magyar Irodalmi Lap  

Hozzászólás ehhez


Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap