Vers

Szabó Anikó
Lét

Szeretni, csüggedni, nevetni, remélni. Fáj! / Senki nem érti, de akkor se hátrálj! / Vívni, érezni, küzdeni, vérezni. Állj! / A lelki mocsokban fürdeni kár! / Sírni, tépni, félni, kérni. Kár! / Szerető kezet remélni. Jár! / Hinni, látni, tapasztalni, menni, / Szeretni és szeretve lenni, / Csak ez számít, csak ez a vágy! / Érezni, félteni, aggódni, érteni Fáj! / Lehetőséget adni, elmenekülni. Kár! / Kínozni, panaszkodni, sikoltozni, jajgatni, / anyagi javakat hajtani. Állj! / Feküdni, haldokolni, szenvedni Fáj! / (Vers)

Csata Ernő
A múló élet balladája... Balada vieții trecătoare

Rabindranáth Tagore: A múló élet balladája… / Balada vieții trecătoare… / (Fordította Csata Ernő) // Egy hosszú vonat az életünk./ Ébredésünk robogó kocsisor, / Anélkül, hogy emlékezzünk, / Hol szálltunk fel és mikor. // A boldogságok a megállók, / Ahol csak egy percet állunk, / Amikorra észrevesszük, / Füttyent, elment, váltunk. // A fájdalmak az állomások! / Ahol vesztegelünk hosszan, / És bosszúsá... gunkra éppen, / Egyre sűrűbbek mostan. // A türelmetlenségtől égve, / Csupán előre nézünk, / Hogy (Vers)

Turcsány Péter
Egy keleti város fotográfiája - Emmausban - Hús- és vér similabda

Egy keleti város fotográfiája /// Tornyok, keresztek, kakasok, / füstöd megfojt, én hallgatok. / Álmodni leht-e szürkét? / Szürkében múlt idők tüntét? // Álom, remény, egyívású / hallgatásunk holnap-vágyú. /// Emmausban /// Halandónak lenni – minek? / Halhatatlannak – csakis! / Kettő között? – Út nincs. Csak halál. / Kettőn túl? – Út, élet és a Megváltó. // (2013. április 2.) /// Hús- és vér similabda // Annyira nem tudok én már / lépni a földön, / mert immár nem a föld vagyok én, / hanem ég és / föld (Vers)

Csata Ernő
Bús ének - Cântec de inimă albastră

Mircea Dinescu: Bús ének - Cântec de inimă albastră // Emlékszel, kiáltottalak egykoron / „te hosszú lábú ikonom” // folyón jöttél, és egy ideig / ömöltél belém az édenig // nyelvemmel, ostorrá alakítva / vadásztam combodon nyuszikra // ágyékodon mézszínű fűre másztam / te illatoztál, én élő voltam // De jaj, jaj, jaj, szemek bozótja / most engem rángat három pópa // a húsom bűzlik már régóta, / mint egy darab akácfakóka // mint csikóharapás a lovakat / a sír pora hív, maradjak // (Vers)

Turcsány Péter
A szeretet trónja

Csalódtál bennem, kedvesem, / király voltam, fenség, / s ma már minden, mit ígértem, / a pokolban lent ég, / látod, a trón mégis marad, / a szeretet fényes trónja, / világítja fájdalmamat, / s napjainkat beragyogja. // Remélsz-e még, kedvesem, / derültebb holnapot, / hol jövőnk nehéz zsákja / jósággal megrakott, // s a körénk gyűlő gyermekek: / gyümölcsfánk fürtjei; / mosolygó arcuk termése / hulló napunk körbeveszi. /// (2013. november 17.) /// Magyar Irodalmi Lap (Vers)

Jókai Anna
A három

A három király felajánlja; annak, akit illet/ a dicsőséget/ a hatalmat/ a kincset:/ tömjén, mirrha, arany/ a lábához teszik, rendelkezésre/ nincs feltételük: ez az ajándék/ A sátán felkínálja mind a hármat; annak, akin úrrá akar lenni/ változtasd a követ kenyérré/ (mekkora hatalom!)/ vesd le magad sértetlenül/ (milyen dicsőség!)/ tiéd lesz a világ gazdagsága/ (micsoda kincsek!)/ ha…/ feltételhez szabott: ez a kísértés/ Három a próbatétel:/ (a mesék nem hazudnak)/ az első könnyű, játékos/ a má... sodik (Vers)

Csata Ernő
Én nem zúzom szét a világ csodakelyhét - Eu nu strivesc corola de minuni a lumii

Blaga, Lucian: Én nem zúzom szét a világ csodakelyhét - Eu nu strivesc corola de minuni a lumii // Én nem zúzom szét a világ csodakelyhét / és nem ölöm meg / az eszemmel a titkokat, melyeket találok az utamon / a virágokban, a szemekben, az ajkakon vagy sírokon. / Mások fénye / megfojtja a rejtett ismeretlen varázsát / a sötétség mélységeiben, / de én, / én a világosságommal növelem a világ rejtélyét – / és mint a hold, ahogy fehér sugaraival / nem mérsékli, hanem féktelenül / növeli még inkább az éj titkát, / (Vers)

Csata Ernő
Éva -Eva

Blaga, Lucian: Eva - Éva, fordította Csata Ernő: Amikor a kígyó Évának nyújtá az almát, szóla oly hangon, mely visszhangzott / a levelek között, mint egy ezüst harang. / De az történt, hogy utána még súgott / valamit a fülébe / halkan, nagyon halkan, / amiről az írások nem beszélnek. // Még az Isten sem hallotta, mit súgott, pedig ő is hallgatá. / És Éva sem akarta elmondani még Ádámnak sem. / Azóta a nő szemhéja alá rejtett egy titkot / és úgy mozgatja szem... pilláit, mintha azt mondaná, / hogy ő tud (Vers)

Csata Ernő
Egy művésznőnél - La o artistă

Mircea Cărtărescu / Egy művésznőnél - La o artistă /6 kedvesem, aludj nyugodtan a párnámon / én majd virrasztok és nézlek téged / sokat játszottunk egymással / a vodkásüveg félig van s az éj éppen tetőz / cigarettád is van kettő / ami vicces volt veled és szexis / az okos beszélgetések s a filmek a francia könyvtárból / mint elmúlt évszakok / neked más szeretőid lesznek / s én újabb versikéket írok / aludj nyugodtan a párnámon / kedvesem kíváncsi vagyok hogy fiús melled / mint a Baudelaire mulattjáé / (Vers)

Kondra Katalin
Vidám őszi szél

Hívatlan vendégként jött az őszi szél. / Beszökött a kitárt ablakon. / Becsapott egy ajtót, a hajamba túrt, / hűvös lehelettel arcomba fújt / egy sárgult levelet. / Száradó ruhák szálltak a magasba. / A gyermek ujjongva jön haza. / Nézd mit találtam! – kuncog s nevet, / majd előhúz egy alsóneműt, / amit kabátjában rejteget. / Vajon kié? A szóba jöhető / tulajdonos kiléte még megfejtésre vár. / Kérdezném a szelet, kitől csente el, / Ő azonban már jó messze jár. / / Magyar Irodalmi Lap (Vers)

Döbrentei Kornél
Vers a messzeségről

Ülsz törökülésben, vastag asszony. / Elszáradnak öledben az ámbráscetbôl / Istenhez szökô fürtös vizek. / Gerincedre fekszel szélesen a délkörön, / Te, gauguini szurokszínû szuka. / Harapni kell a könyörületig, / harapni jajjá, szívni a sikamlós vérig, / az anyatejig szívni robusztus húsodat. / Fölmagasodsz a láthatáron, akár a fehér / örömök víziójában a gyertyás torták. / Ó, a gömb és a háromszög harmóniájában / a te farod a fétis, a szánalom, a nyûgözet. / Gigászi asszony, négykézlábra kényszerítve. (Vers)

Kiss Dénes
Velünk, vagy ellenünk

Kiss Dénes József Attila díjas költő, újságíró nyelvfantaszta „Velünk nagy ellenünk” című 1956-ban írt verse miatt húsz évesen börtönbe került. 1957. március 10-én tartóztatták le. Szabadulása után az ország összes egyeteméről és főiskolájáról kitiltották, és ez ma is érvényben van. 1996 márciusában visszautasította a Magyar Köztársaság Érdemrendjét. - Döntsd el magyar, mondd ki a szót!/Itt visszalépni nem lehet!/Az ... (Vers)

Szerkesztő A
Tóth Árpád: Arad

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar irodalomból. / Egyet... lenegy uccáját ismerem, (Vers)

Csata Ernő
Szimmetria - Simetrie

(Csata Ernő fordítása) / Mendegéltem, / Amikor egyszer csak előttem / Ketté vált az út: / Egyik jobbra, / Másik balra, / A szimmetria szabályai szerint. // Megálltam, / Szemeimet összehúztam, / Összecsücsörítettem az ajkaimat, / Köhögtem, / És elindultam jobbra. / (Éppen amerre nem kellett volna, / Ahogy kiderült utána.) // Mentem, ahogy tudtam, / Nem érdemes részletezni. / És aztán ott tátongott előttem két / Szakadék: / Egyik jobbra / Másik balra. / Beledobtam magam balra, (Vers)

Turcsány Péter
Fölépülés

Dr. Dzsinich Csaba Professzor Úrnak ajánlom - // Kintről nem törhet rád / oly förgeteg, mint amit belülről készít elő / a szervezet, // ellenfeled sincs / oly erős, / mint akit magadban / kell legyőzz, // nem tudhatod, az aknát / hol teszed le, / melyre magad lépsz később, / már mit se // tudva, s azt sem, ki lesz, / ki megsegít, / csodáld hát minden emberben: / az istenit, // a remény akkor lép eléd, ha érzed, / semmi vagy, / s a mindenségből egy nagy erő téged nyerni hagy, / hálaének ez... (Vers)

Szerkesztő B
Márkus Béla: „Wass Albert kezében lesz feladata a tollnak”– bírálatok, méltatások a két világháború között

Pályakezdése irodalmunk egynémely valódi klasszikusát idézi. A poétai indulás nemzeti költészetünk olyan óriásáét, mint Ady Endre. Közelebb jőve az időben: olyan nagyságát, mint Nagy László. Még közelebb: mint Kányádi Sándor és mint Csoóri Sándor. Mi a közös bennük? Hogy valamennyien megtagadták első két kötetüket. Túlléptek rajtuk. Vagy úgy, mint Ady: az Új versek címmel jelezve, hogy régi avult, kihullt a mából, ami előttük volt. Vagy mint a másik (Vers)

Turcsány Péter
Petőfi Sándor!

A fölnagyított dagerotíp-kép előtt / Ne merjen senki szemébe nézni, / szeme életünk' egyenként vérzi. // Szeme fészekalj – szigonyt vető; / de madárrajt röptető / toronytető! // Kilátás onnan: Rákos mező... / veszejttető… / vagy éltető… // Te drága, őslobonc-hajú, / lennél bár köztünk – / markolnánk hajad, / te nyakas, te fiúnk, te konok, / igazság-szórópisztolyú / szavad / fesse plakátjainkat át / vagy tündöklő jeled / a tűzfalak / betűnként ragyogják: (Vers)

Szerkesztő B
Babits Mihály: Karácsonyi lábadozás

Komisz, kemény idő. Még a vér is megfagy / állatban, emberben. / Öregek mondják, hogy / ritkán láttak ily nagy / telet decemberben. / A hó szőnyegébe puhán süpped a láb, / mintha dunyhán menne. / Hejh, ha a hó cukor volna, ez a világ / milyen édes lenne!… // A kis nyugtalan nő, ki a friss hegypályát / futja hótalpakon, / akármennyit zuhan, puha / combocskáját / nem üti meg nagyon. / És az állástalan szegény ember, aki / nem mer még meghalni, / örül hogy reggeltől (Vers)

Szerkesztő A
Szabó Lőrinc: Az első döntés

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar iro... dalomból. (Vers)

Szerkesztő A
Reményik Sándor: Nem nyugszunk bele!

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar iro... dalomból. (Vers)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap