Vers

Szerkesztő A
Sajó Sándor: Magyar ének 1919-ben

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar i... rodalomból. (Vers)

Szerkesztő A
Sértő Kálmán: Kolozsvár

„Fáj a földnek és fáj a napnak / s a mindenségnek fáj dalom, / de aki nem volt még magyar, / nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar irodalomból. // Szomorúan jár-kel ben... ned a költő, / Sok régi búja mélyből felfakad, (Vers)

Szerkesztő A
Sértő Kálmán: Kívánság

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar irodalomból. // Ott egyem meg a harc... mezőn / az utolsó komisz kenyerem, / de ne legyen többé (Vers)

Szerkesztő A
Zas Lóránt: Már semmi sem

(Memento 1945. ápr. 4., 1956. nov. 4. - Magyarok között a hajón)// Már semmi sem olyan, mint máskor./ Az évforduló terhe rádszakad/ közel, vagy távol a hazától./ Az eget nézed, tengert, a halat/ és akác hiv a hetedhét határról./ És bimbó nyilik, inganak falak./ Hilo virágos erdeje még távol,/ de benned ég a szó és felfakad,/ hogy annyi év után is, máshol,/ egy új otthont teremtve, akarat/ és kézfogás, ami a mából/ nagyon sokáig még ... (Vers)

Felber Zsolt
vitéz Somogyváry Gyula: Jaj!

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar irodalomból. (Vers)

Döbrentei Kornél
Honvágy egy álom után

Messzeség-kísértve csattogjon a vitorla Atya-Fiú-Szentlélek / háromszöge felettem, / asszonyi lágyék-legelôn hajoljak bár iszamos csordavályúra / önfeledten, / a tagló-tetôpontú pillanat / rámszakad, / szétrepeszti mellem a villámgyökerû váratlan: / honvágyam van / egy álom után, a húsevô ábrándok helyett, / egy mártírhullák kezeslábasából végleg kivetkezett, / sosem volt-lehetett, kandallómeleg Magyarország után, / s e fényûzô kómából ocsúdván / magamra rettenek, ijesztô, fantaszta feleslegesre (Vers)

Turcsány Péter
A Sâbâoani bazilika udvarán

(Mihálynapi búcsúnap Szabófalván) // Elűzve innen már a magyar szó, / ahogy gólyafészek alá települt verébsereg / marja ki a tojást, veri ki fiókák szemét – / úgy estünk áldozatul egy fajnak, / mely lelkünkre éh; / úgy ülök katedrálisuk bézárt kapujánál, / mint kitaszított koldusok: / üres tányéromra nem hullanak már / odavetett szavak, magyar igék. / Csak a hársak! csak a diófák! / csak a Szeretre néző meredek lejtő! / csak az ősi forrás és a száradó vásznak! / csak a pujt morzsoló (Vers)

Szerkesztő A
Kárpáti Piroska: Üzenet Erdélyből

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar irodalomból. (Vers)

Szerkesztő B
Dsida Jenő: Az utolsó miatyánk

Az utolsó miatyánk / / Parányi pirula. / Itt a lámpaoltás. / Miatyánk ki vagy a mennyekben! / Megint egy sikoltás. / / Aludni, aludni, / csend, nyugalom, béke. / Szenteltessék meg a Te neved! / Lesz-e ennek vége? / Magas bácsi sóhajt, / aki meghal, jól jár. / Jöjjön el a Te országod! / Hat az altató már. / / Csillagok villognak. / Hunyorogva int egy. / Legyen meg a Te akaratod! / Nekem minden mindegy. / / 1938 / / Magyar Irodalmi Lap (Vers)

Csata Ernő
A szerelem könyvébe - Pour le livre d’amour

Wikipédia: Laforgue Párizsban a pénztelen fiatal intellektuellek életét élte. Későbbi verseibe jóval több pszichológiát visz, kifejezi a modern szerelem belső küzdelmeit és kielégíthetetlenségét. Ha folyamatosan olvassuk, versei eléggé egyhangúak, verseibe hatalmas tudásanyagot zsúfol. Szerb Antal szerint sértetlen szépségben csak szabadverses, elengedett hangulatú Derniers vers című posztumusz kötete (1890) marad meg, benne két gyönyörű verse: Solo de lune és L'hiver qui vient. (Vers)

Döbrentei Kornél
Júdás magánbeszéde

Mit neki a vasszögek, felgôgölt törpék! / a gyûlölet a ti gólyalábatok, azzal / erôlködtök a magasba, de a sorsotok / gorillahomlok-sekély. / Felgôgölt törpék, mit neki a vasszögek? / brutális gyöngeségtek hitvány kellékei, / jajrahangolt húsba dúlva kit hajszolnak, el / kit érnek az ítélet dögletes folyosóin? / kit titoktalanítnak, ha a vér éterneszezésû / körhintája megáll? / végül kicsorbulnak / a lándzsák, mert a pórusokon túl nem a ti / világotok silány anyagából a páncél! – / elôvezetni Ôt e (Vers)

Rozványi Dávid
Siratok valamit...

Czuczai László barátomnak egy közösen szervezett trianoni megemlékezésre... / Siratok valamit, / ami sohasem volt enyém: / mikor születtem, / csak mesékből ismertem, / hogy egykor volt egy ország, / kerek és egész – a hazám. / Nekem a Felvidék tündérmese volt, / a Délvidék rácsodálkozás. / A Lajtabánságot vasfüggöny zárta el, / Ruszinföldet a Vörös Hadsereg. / S a kincses Erdély, / szerelemes titkos tánc volt nekem. // Állok előtted nemzetem, állok (Vers)

Rozványi Dávid
A magyar történelem keresztútján

Anikónak, aki azt kérdezte: van-e jövője a hazának és a hazaszeretetnek? És Kárpátalja magyarszívű népeinek - ezt a versemet a Fiatal Kárpátaljai Magyar Kutatók X. Konferenciájára írtam, Beregszászon adták elő először. ///Mi, magyarok,/ arra ítéltettünk,/ hogy mindig történelmi időket éljünk,/ soha nyugalmat ne leljünk,/ hogy mindig egy hajszálon csüngjön,/ sorsunk és életünk./ A nemzethalál kardja ott lebeg felettünk, / mindig van, ki hűti a sört / hogy akasztásunk után koccintson vele. // (Vers)

Csata Ernő
Trianon

Teremtőnknek mi volt velünk a célja, / ki gyúrt a semmiből szerelemre gyúlva, / ki rángatott minket életre sírva, / gyötrelmes árván e pannon tájra? // Kinek kell honunk cafatokban lógva, / perzselő testünkkel belekapaszkodva, / kinek kell egy nemzet belökve a sírba, / gyűrött hazafisággal halálra csonkítva? // Kinek van öröme ennyi fájdalomban, / poklokra taszítva mennyei ruhákban, / kinek lesz a szíve sebektől marva, / a hontalan... (Vers)

Szerkesztő B
Zas Lóránt: Innen lenézve

Innen lenézve // (Csörének) // Innen lenézve vízre, partra, / pelikán repül, az ég meg tarka. / Süllyedni be tarajos habba, / a tenger kék, sirály üt halra. / Itt csend van, alig ér lárma / a pálmafák kecses sorára. / Ketten vagyunk. Szem a szájra, / ahogy akkor égve és fázva. / Álom volt tán, de most is éltet. / Emlék ma már. Rímes mesének / véljük innen, ha arra téved / fiú és lány: kedvesek, szépek. // Forrás: Polísz, 2008. 108. szám // Magyar Irodalmi Lap (Vers)

Döbrentei Kornél
A tábortűz

"Pokolé a tábor, hol vitéznél több a ringyó” / (Nagy László) / Tudtad, ó, hogy tudtad: / fölszerszámozva gyásszal, / nyereggé süppedô sírhalmokat megülve / örök helybenvágtatás az iramunk: / tudtad, / üresek a vitorlák, mint hitehagyott lelkek, / s a lappadt szélzsákokat kétpofára fújják, / szellôzködik a birodalom – / a zászlókat, / megannyi elaggott repesést, / bôdületes / rakétafing nógatja beledagadni / pozsgásan a kiszipolyozott mennybe, hol / a másnapos eszmék cefreszaga tömény, / mint a jajszó (Vers)

Csata Ernő
A nizzai Notre-Dame orgonistájának kesergője - Complainte de l’organiste de Notre-Dame de Nice

Wikipédia: Bár fiatalon meghalt, Jules Laforgue jelentős képviselője a 19. század végén kibontakozott szimbolista „iskolának”. Költészete Arthur Rimbaud zsenijének „mintegy népszerűbb, felhígítottabb kiadása” – írja Szerb Antal. – Jellemzője a szentimentális, szimbolista bánat és az irónia vegyítése, ennyiben Heinére ha... sonlít. Sok verset írt a holdról és a pierrot-król; versei ábrándosabbak a szimbolisták verseinél, de önmagát is parodizálta. Költészete egyre inkább a szabadvers felé haladt;... (Vers)

Döbrentei Kornél
Ballada

Guberálók istene, éjszakád / fölénk görnyedô boltívét búskomor / elefántlábak: ormótlan kukák / tartják, közöttük korcs ebfalka lohol, / és fröccsenetük pezsegve-marva forr / a sors-kicöveklô oszlopsoron. / Fogyó bûntudat a hold e toron, / hol Klió haza-maradékot hullajt, / vagyunk gazdag penész a nyomoron. / Eljön értünk a szemeteskocsi majd. / Patkány nassolgat kiköpött ostyát, / önjáró hitünk szemétben araszol, / szaglik a romlott konzerv... -szabadság, / érett vörösbe édesül a pokol. / Halszemekbôl gyöngyöt (Vers)

Szerkesztő A
Zas Lóránt: Messzire mentél - Most eső

Messzire mentél // (Krisztinának) // Messzire mentél, mégis / ölel a teljes ég is. / Önálló lettél. Apádnak / a közelítő is csak látszat. / Kutyáid ingó farka / hűségeskü: fénykép a falra. / Ha rád köszön néha a bánat, / telefonálj: szóban is várlak. / Ott, nálad, abban a kertben / nyugalom van. Kerestem. / Krisztina, kicsi lányom, / az arcodat látom anyádon. /// Most eső // Most eső esik a víztükörre, / a látóhatár körben görbe. (Vers)

Csata Ernő
A gúnyolódás - Zeflemeaua

Camil Petrescu (Bukarest, 1894. április 22. – Bukarest, 1957. május 14.) román író, drámaíró, költő, esztéta és filozófus. Az ő fellépésének köszönhetően ért véget a román irodalomban a klasszikus regények időszaka és ő lett a modern regényírás romániai megalapítója. 1917. július 24-én pedig hadifogságba esett. Az osztrák-magyar hatóságok a többi hadifogollyal együtt Sopronba deportálták, innen csak 1918. április 10-én szabadult, azonban amíg hadifogságban volt, a román hatóságok hősi halottá nyilvánították... (Vers)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap