Vers

Szerkesztő B
Márkus Béla: „Wass Albert kezében lesz feladata a tollnak”– bírálatok, méltatások a két világháború között

Pályakezdése irodalmunk egynémely valódi klasszikusát idézi. A poétai indulás nemzeti költészetünk olyan óriásáét, mint Ady Endre. Közelebb jőve az időben: olyan nagyságát, mint Nagy László. Még közelebb: mint Kányádi Sándor és mint Csoóri Sándor. Mi a közös bennük? Hogy valamennyien megtagadták első két kötetüket. Túlléptek rajtuk. Vagy úgy, mint Ady: az Új versek címmel jelezve, hogy régi avult, kihullt a mából, ami előttük volt. Vagy mint a másik (Vers)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
A megszakadt lánc mítosza – a Rézkígyó teológiája

Wass Albert életművének egyik meghatározó vonása az üzenetorientáltság. Ez témám, a Rézkígyó című regény kapcsán azért lényeges, mert az üzenetorientáltság éppen a mítoszok és mesék nyelvezetének a jellemzője. A Rézkígyó pedig mítoszregényként is olvasható, mely egyfelől kapcsolódik a Thomas Mann-i szövegtípushoz, hiszen első részében a mű egy már meglévő mítoszt beszél el újra, igényt tartva a hiteles elbeszélő szerepére; másfelől pedig ezt a történetet folytatva saját maga teremt új mítoszt. (Vers)

Szerkesztő B
Jókai: Petőfi-keresők

Elhallgata régen a lanton a húr;/ Megfogta a rozsda a kardot;/ Nem zeng sem a dal, sem a véres aczél;/ Sziv elfeledé, elhordta a szél:/ Álom vala az csak, reggelig tartott./ Fű tudja: miért zöldebb a mezőn/ Egy folton, a melyre a vér hullt?/ A hagyomány tudakozza Homérrul/ Azt, hol született, s ahol elholt./ Oh halva bizonynyal a dalnok.// Itt látta az egyik a földre leesni;/ Ott szólt vele más a csatában;/ Sirjához az útfelen búcsura járnak;/ Másutt még visszake... (Vers)

Szerkesztő A
Pomogáts Béla: Jönnek…

Az erdélyi magyar irodalom életében mindig történelmi események hoztak új fordulatot, ezek az események mindig radikálisan átalakították az irodalmi élet feltételeit, és új távlatokat nyitottak az alkotó munka előtt. Így történt ez 1918-ban, midőn az erdélyi magyarság szinte egyik napról a másikra a nemkívánatos nemzeti kisebbség helyzetében találta magát, és így történt 1940 késő nyarán, midőn Erdély egy része visszatért a ... (Vers)

Turcsány Péter
Wass Albert emlékére - Az ember véges, az író örök

Wass Albert 1998 február 16. hajnalán // A sors, a hon, az embertelenség/ andráskeresztjére szegezve, végzetesen,/ szája szélén a látni tudók maró verejtékével,/ pisztolytüze lobbant szikár veresen./ Előkészítetlen csattanás; a szájon át,/ vérvelős kráter-masszán keresztül,/ a - koponyahéj szétesve - / plafonba fúródott a golyó íve.// Fegyver a padlón. Gyilkos indulat / messze elzuhant alanyától. / Szeretet-éhes élet gördült át / Isten egyik tenyeréből (Vers)

Szerkesztő A
Kabdebó Lóránt: „Az ebédlőben fölhúzom az órát”

Wass Albert otthonteremtése – az otthontalanságban. - Turcsány Péter barátom, Wass Albert életregényét nyomozva és írva felfedezte az író szomszédságában Kabdebó Gerőt és feleségét, Sófalvi Bertát, a szomszédos földbirtokos házaspárt. Gerő bácsi a magyar érában Szamosújvár főszolgabírája volt. Nem tagadhattam, apám bátyjáról, féltestvéréről van szó, aki anyai ágon örökölte a Kabdebó testvérek közül a nagyobb földbirtokot. De hiába (Vers)

Turcsány Péter
Szivárvány-boltú kapu…

Kapu a Pilisre, így képzellek én el, / táncoló véset, teli hajlattal, fénnyel, // mesélő turbán-hegy, török és szerb sírok, / mellőlük mégiscsak magyar gyermek kémlel: // jobbra, gesztenyés dombok fölött Petőfi / szívét a Kőhegyen még vihar felhőzi, // de lent, egy dunai sziget csuka-orrán / Jékely, a költő ül s csuka akad horgán, // már neve is ősidők emlékére rímel, / Árpád-fi volt Zolta – s Áprilyé Zoltán, // s szemből, a hegyek dobogó mélyeiből / magyar hit dübög pálosok lépteitől, // Attila s Árpád népe, (Vers)

Turcsány Péter
Tékozlásaimból visszatérve

A sors engem végül is / jóváhagyott, / lettem egy fejezet / a történelemben, / mely engem is így és úgy / hánytatott, / / próbára tett, s a próbát, / hová helyezett, / álltam ott, / de a nemzetet / - kinek nemzettem én is / kedves, jó néhány / gyermeket -, / / mivé emelhettem én? / menthettem-e / és védhettem-e / túl fél évszázad rongyos / ütközésein? / / nemzedékem, / ölelhetem-e révbe érten / engem ölelő / véreim? / / adhattam-e (Vers)

Turcsány Péter
Szólítlak titeket, kövek!

A kövek, milyen hűek, és mégis / Milyen kevésre emlékeznek, / Ha nem kérdezzük őket. / Tartályában életnek, szeretetnek, / Házi tűznek, mint a falak, / Kérdéseidre várnak. / Ha szólni tudnátok, kövek, / Tenger csiszolta pajzsok, / Megalit-oltárok; / Kőrülölelnek kiszáradt árkok, / Süket fületekbe kiáltok, / Kéréseimet halljátok: / Ki az építő ember, / Ki pincéitekbe burgonyát vermel, / Kinek épült ez a menhely, / Ez az oszlopos szent hely? / Mitől hátrál előlünk a nemlét? / Mi... től fenség / Ez az örökölt (Vers)

Turcsány Péter
Tengeren, havasokban, földeken

(Gaia-szimultanizmus)// Tenger melletti halászok/ kora reggel vonják föl hálóikat,/ mire a nép ébred,/ teli hálókkal visszatérnek.// Havasi pásztorok/ gerinctől gerincig vagy fenn a plájon/ nyájaikat vezetik/ s kutyákkal őrzik őket.// Sovány, nehéz földeken/ páros lovakkal ritmusra szántják/ parasztok/ a sík vagy lejtős határt.// S mi, betűbúvárok,/ tengermélyből bugyborékoljuk föl/ gondolatainkat/ vízpárát eloszlató Nap felé,// s... (Vers)

Csilla
Tücsökzene

Tücsökcirpelő éjszakában/valami régi, szép magány van/elrejtve, mintha dolga volna,/letűnt időknek titka szólna.//Hallgatom egyre, űz a szándék,/ha egyszer én is dallá válnék,/vajon mi lenne rólam írva/szívekbe, égre, gyűrt papírra?//Elherdált, néma kertre leltek?/Lelkét e könnyű, nyári versnek/megérti az, ki járja földed,/ha majd a tél az ajtón zörget?//Hallgatom, s egyre inkább érzem,/hatalmas szárnyú, zengő éjben/magyar dalokra vár e század;/tücsökbarátom, játsszad, játsszad! (Vers)

Felber Zsolt
Kitörés

Szikrázó ágyútorkok lövik városaink, / Zúgó bombázók tizedelik meg soraink, / Már csak az utolsó töltény a reményünk, / A bátorság, a hit a legfőbb erényünk. // Nekem ez a Hazám, az ellen csak átvonul, / Ma én, holnap te esel nekik áldozatul. / Része leszünk egy gonosz birodalomnak, / Olcsó játéka a gyilkos világ-hatalomnak. // Kitörünk testvér, tovább nem maradunk, / Ez a végső harc, ha kell, hát meghalunk! / Az utolsó csepp vérünkig is kitartunk, Mi az életünket, s nem másokét akartuk! (Vers)

Turcsány Péter
Téli tízsorosok

I./ / Az élet tanulható,/ minden, mint az ÁBC,/ a gyermekek, a hó,/ a hűség, a szerelem,/ pályán fölbukkanónak/ a ködből kibukó nap,/ a játék és a hit,/ mit a sors elénk terít,/ s nélkülünk nem végzi be/ sem Isten, sem senkise./ / II./ / Mit is tanulhatunk még?/ Isten szemével látni/ a vonuló nap ívét,/ a csúcsokat, völgyeket/ érintve, melegítve,/ s alant ragyogni arcok/ fölhevült csillagait,/ miket újjá Ő alakít,/ s nélkülünk ki lesné meg/ titkait földnek, égnek! /// Magyar I... rodalmi (Vers)

Hegedűs Adriana
(F)élelem

Ökölbeszoruló ész/ tükörbe ha belenéz./ Fejeket átcímkéz/ a józanság elvész./ Vérben ázott múlt/ érzésébe belenyúlt./ Régi sebe felgyúlt/ legyintenek, elmúlt./ Csengő a nyakakban/ bégetés a barakkban./ Igenlés az agyakban/ a világ műanyagban./ Erdőbe vitt félelem/ kicsikart védelem./ Pőre aki védtelen/ bólogatás önkéntelen./ Kiélezett sorsok morzejelet kopogtok./ Céltalanul kóboroltok sipkára fel, bolondok./ Agyak cseréje agyra hízzatok csak nagyra./ Nézzetek a varangyra álmok parancsa ő ma. (Vers)

Pappné Lakatos Marianna
Az én himnuszom

Általában gyerekverseket írok, de azokban a témákban, amik engem megérintettek, saját szórakoztatásomra, kedvtelésből, tollat ragadok.Ilyen téma például az anyaországtól elszakadva élő magyarjaink sorsa, az összetartozás fontosságának hangsúlyozása. Ezeket a műveket sehol nem publikáltam, semmilyen fórumon nem jelentek meg, csupán szűk családi, vagy baráti körökben olvastam fel belőlük.Ismerőseim biztatására beküldöm Önöknek verseim egyikét. (Vers)

Szerkesztő B
Móra Ferenc: Mártonka levele

Aranyos nagyapó, / ákom-bákom-mákom, / szíveden kopogtat / kis unokád, Márton. // Szíveden kopogtat / gyönge kis ujjával, / könnyeket pergető / nehéz bánatával. / Mit ér, amit küldtél, / a szép csengős szánkó? / Az egész határban / régen nincsen már hó. // Aranyos nagyapó, / ákom-bákom-mákom, / tudod-e, mire kér / kis unokád, Márton? / Gyere el mihozzánk, / légy te a Télapó: / fehér szakálladból / hátha hull majd a hó. // Hátha hull belőle erdőre, mezőre, / hátha a tavasz (Vers)

Pappné Lakatos Marianna
Az összetartozás erejéről (Wass Albert novella átdolgozása

...És újra Wass Albert, és újra az összetartozás. Hisz annyi mondanivalója van még a síron túlról is a ma élő magyar emberek számára. Intelmeit, tanításait nem hagyhatjuk figyelmen kívűl. Olvassuk, olvastassuk Wass Albert műveit a gyermekeinkkel, tanuljunk, tanítsunk tőle és Általa! Ne hagyjuk, hogy neve és munkássága a feledés homályába vesszen. Az alábbi művemben egy Wass Albert novellát dolgoztam át verses formába. (Vers)

Pappné Lakatos Marianna
Az én himnuszom

Általában gyerekverseket írok, de azokban a témákban, amik engem megérintettek, saját szórakoztatásomra, kedvtelésből, tollat ragadok.Ilyen téma például az anyaországtól elszakadva élő magyarjaink sorsa, az összetartozás fontosságának hangsúlyozása. Ezeket a műveket sehol nem publikáltam, semmilyen fórumon nem jelentek meg, csupán szűk családi, vagy baráti körökben olvastam fel belőlük.Ismerőseim biztatására beküldöm Önöknek verseim egyikét. (Vers)

Turcsány Péter
[Vendéglátónk az ősz…] - Elvesző nyomok

Vendéglátónk az ősz, / még tartja könnyes levelünk, / ó, élet, meddig még, / hogy az életről üzenünk? // Mondjuk: vatta-béke / bélel ki az őszben minket, / szürke ón-szín égbe / fullad a tekintet. // Milyen is lesz a tél? / Hová pillantásunk merül. / És marad az élet / társaival is egyedül. / (2013. november 19.) // Elvesző nyomok / Már a semmi vesz körül, / búcsúmat se hallja senki, / nyomomat az erdő / nem megőrzi, de elveszti. Fáj... (Vers)

Csata Ernő
Jin-jang

Teller Ede atomfizikus szerint, ha a tudományos fejlődés üteme megmaradhat így mint ma és nem pusztítjuk el a Földet, akkor esélyünk lesz rá, körülbelül 100 év múlva, hogy megtudjunk valamit abból a titokból, amit földi életnek nevezünk. Ma például, nagyon keveset tudunk pontosan az időről, pedig nagyon sok fizikus szerint az egyetemes létezés nyitja éppen ez a (ma még) skalárisnak tartott mennyiség pontosabb megismerése, amit ma egyirányúnak tartunk. (Vers)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap