Vers

Szerkesztő B
Zas Lóránt: Augusztus már - Az óceánon túli - Te, kisleány

Augusztus már // Augusztus már mindent feléget. / Fű, fa, virág, a parti fészek / hűvös napokra vár, de téved. / Barátaim, a forró nyárban, / ahol éltem és hol hazám van, / ne higgyetek a pusztulásban! / Mert télre hó lesz és kenyér lesz, / a térre majd büszkébben léphetsz. / Sújtó kezed is lesz: keményebb. /// Az óceánon túli // Az óceánon túli házban, / ahol babád, a porcelán van: / össze ne törd testét a kádban. / Keze kimarjult, vére folyhat, / felfogadják majd zsoldosodnak, / le is lövik: temetik holnap. (Vers)

Szerkesztő B
Zas Lóránt: Napjaink

Napjaink pányvázott határa,/ a párában izzadó kövek,/ karámország lett minden mára,/ a börtönőr is lesből lövet. / Te átkeresztelt kicsi ország, / te szétszabdalt és szétdúlt sziget,/ végítéletes, véres kor, hát/ benned, én, költő, nem hiszek./ Elvehetted az ifjúságom/ és megtörhettél nyakat, szívet,/ mégis, a fényt, az esőt várom: / ki ösvényt nyit, ki terel, ki vet. / Ki felkelőben homlokára / a szavával varázsol Napot, / annak a tér tágasra tárva : / követ és karámot ... (Vers)

Szerkesztő A
Zas Lóránt: Messzire mentél - Most eső

Messzire mentél // (Krisztinának) // Messzire mentél, mégis / ölel a teljes ég is. / Önálló lettél. Apádnak / a közelítő is csak látszat. / Kutyáid ingó farka / hűségeskü: fénykép a falra. / Ha rád köszön néha a bánat, / telefonálj: szóban is várlak. / Ott, nálad, abban a kertben / nyugalom van. Kerestem. / Krisztina, kicsi lányom, / az arcodat látom anyádon. /// Most eső // Most eső esik a víztükörre, / a látóhatár körben görbe. (Vers)

Turcsány Péter
Személyes történelem

Anyukám, Éva néni, Teri néni, / találkoztok-e még hébe-hóba, / s eljuttok-e ott fenn egy olcsó, / kellemes égi borozóba? // Mi volt abban az örök szépség, / abban a Fadrusz utcai mélabúban? / Te folyosós, budai ház, s ti, / egymáshoz rendelve békében-háborúban. // Több mint falu! Egymást erősítő / bolygó-családok összetartozása. / Egy élet, anyámé! Tizenhat éves / palántától a drága nagymamáig! // Mikor a kisgyerek a porrongyot / rázza… az unoka a sülő (Vers)

Szerkesztő B
Zas Lóránt: Nem

Kocsis Imrének /// Nem a bitófák rémes árnya:/ az igazság lesz a kokárda. / Nem a sortüzek fémes lángja:/ az áldozat talál hazára. / Nem a börtönök félhomálya: / Isten, aki a tettet látja./// Hozsánna// Aradi D. Imrének// Hozsánna a tengeren túlról érkezett/ /majomnak, a bestiák bestiájának, / a kövér Mammonnak, akit dicsérni / nem fárad a szánk, hozsánna annak, / akit majmolnak és akinek trónusánál / a kornak divat-hőse a sztár, hozsánna / az éne... (Vers)

Szerkesztő B
Zas Lóránt: Hetvenkedő

(Születésnapomon) // Hetvenkedő soraim küldöm / azoknak, akik szeretnek és / gyűlölnek: gúnyolnak, tapsolnak. / Mindőjük elismerése a / hála Édesanyámnak: megszült, / és így kényszerített világra. / Nem lennék nélküle ma semmi: / csavargó, vagy vátesz. Seregnyi vénáimban a vezekelés: / sebesedni és sebezni. Mert / kaptam rúgást, simítást százszor. / Csuklottam, kiáltottam. Mámor / és szédület lett sorsom. Éltem. / Ne temessetek még el. Fényben (Vers)

Szerkesztő A
Babits Mihály: Csonka-Magyarország

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar iro... dalomból. (Vers)

Szerkesztő A
Arany János: Kedves barátom...

Kedves barátom, lelkem jobb fele!/ Mi volna édesebb dolog nekem,/ Mint írni hozzád, írni íveket,/ Tarkán, ahogy jő, zöld, piros, fejér,/ Meg tudja a szent, millyen gondolat./ S mégis te feddesz és panaszkodol,/ Halott-beszédet tartasz síromon,/ És több eféle. Megvallom, fiu,/ E szemrehányás, e feddő levél,/ E szenvedélyes "meghaltál" kiáltás,/ E lecke ízű dorgáló beszéd,/ Ez a lelket leöntő nyakleves,/ Ily megrohanva, ily vá... (Vers)

Turcsány Péter
Szerelem egyensúlya, evoé!

Ámor fürdője, honnan kilépve / annyi kilengés után / nyugalom selyme burkol be minket: / fátyol és ringat az est, / hány bűnünkből újjá születve / omoltunk egymásra ma! // Ringass, ringass, szerelem egyensúlya, a kedves ma átkarol, / holnapra is jut a pillanatból: időzünk a szerelem / ránk borult védő szárnyai alatt, / egymásba vértezetten! // Kikelt a mag, a régen elvetett, jóságunknak szára nőtt, / piros, kék, zöld álmot ... (Vers)

Turcsány Péter
Szerelem egyensúlya, evoé!

Ámor fürdője, honnan kilépve / annyi kilengés után / nyugalom selyme burkol be minket: / fátyol és ringat az est, / hány bűnünkből újjá születve / omoltunk egymásra ma! // Ringass, ringass, szerelem egyensúlya, a kedves ma átkarol, / holnapra is jut a pillanatból: időzünk a szerelem / ránk borult védő szárnyai alatt, / egymásba vértezetten! // Kikelt a mag, a régen elvetett, jóságunknak szára nőtt, / piros, kék, zöld álmot ... (Vers)

Szerkesztő B
Wass Albert: Halál

Én úgy képzelem el,/ hogy a halál egy óriási nász,/ legszentebb, legemberibb ölelés./ Nem fájdalom: fájdalom-felejtő./ Nem rém: rémeket elűző./ Több mint a Szépség/. több mint a Szerelem,/ a Jóságnál is több:/ Kegyelem./ Én úgy képzelem el,/ ha egyszer oly nagy lesz a zaklatás/ és akkorára nő a fájdalom,/ hogy nem bírom tovább:/ hozzám lép egy fehér ismerős,/ szép csendesen lecsókolja a számat,/ lefogja ezt a vergődő szívet,/ és ennyit szól csak elnémuljatok./ Erre... (Vers)

Szerkesztő A
Wass Albert: A léleklátó

Kele Jánosnak, a testvér szomorú szeretetével // Úgy jár itt az emberek között, / mint ki messzi nagy hegyekről jött. / s túl emberen és sorsokon felül / egy fenséges titokban elmerül.// Arcán a mindenttudók mosolyával / bölcs-szelíden néz szembe a világgal. / Hányszor gondolta már, hogy megtalálta! / De beleveszett újra a homályba,/ Keresztül lát álarcon, jelmezen. / Előtte minden ember meztelen. // és nem maradt más, csak a vak zavar, / az örvény, amely... (Vers)

Rozványi Dávid
A gyűjtőfogház balladája

A gyűjtőfogházban jártam édesapámmal, ahol éveket töltött, s ahol nem egy barátját kivégezték... És nagybátyja, vitéz Mihályi István emlékére, akit 1954 márciusában kivégeztek, mert harcolt a kommunizmus ellen. Csak nagykorúaknak: a vers naturalisztikusan írja le, miket kellett átélnie egy fogolynak kivégzése előtt. - Egy napsugár/ tör a cellarácson át / - egy fogolynak ennyi jár. // A fogoly feláll és vizel, / lesik minden mozdulatát / - egy fogoly... (Vers)

Szerkesztő B
Berzsenyi Dániel - Barátnémhoz

Tudom, hogy a szív nem vigyáz tanácsra, / Kivált az első fájdalom hevén; / Csak könnyek és csak bús nyögések adnak / Szorult kebelnek édes enyhülést. / De hát te meddig sírsz még Dencsidért? / Mikor találsz te már vigasztalást? / / Siralmaidban lát a felkelő nap, / Siralmaidban hágy, midőn leszáll, / Siránkozol, ha rózsát nyujt kezedbe, / S ha illatot hint rád a szép tavasz; / Dencsid keserged, amidőn az ősz / Lehelletével... (Vers)

Turcsány Péter
Wass Albert emlékére - Örökség

Örökség - Wass Albert emléke/ / Egy vonítás, mely zengett / Erdély fölött, / a magányos farkasé, / de hangja szétörött; / / hallgatás és némaság / vermébe vettetett, / de himnuszként csendül föl, / ébresztve nemzetet. / / Albi, Mezőség gyermeke, / ajkán a lélek mnagyar, / s hogy felnőtt, szívén a szó: / gyász és diadal. / / Jaj, mesze elszakadtál, / de irtva – gyökered / itt maradt, s emléked / itt szökik föl védve tiéidet! // Magyar (Vers)

Turcsány Péter
Szerelem, te drága bizonytalanság!

Van egy asszony, kit nagyon várok, / Kit megvalósítanak a hiányok, / Kiben a szerelem lappangó patak, / S áradással fenyeget, / Ha én viszont szeretek! / Vagy te az ég leszálló tündére, / De sóhajtásunk, vajh, összeér-e? / Ismeretlen vagy-e, vagy ismerős, / Százezer öleléssel viselős? / Kiben a szerelem lappangó patak, / Szívem alatt én kihordalak, / Lehetsz-e még, akit szeretek, / Kiben a vonzalom száz rettenet? / Elmaradt csókok és ölelések, / Szerelmem márvány falába / Én belevéslek (Vers)

Szerkesztő A
Wass Albert: Magyar cirkusz

Cirkuszról álmodtam az éjszaka./ Emberek, az álom szörnyű volt!/ Még le sem ment a nap egészen/ s már följött véresen a hold!/ Indulót kürtölt frakkosan a Halál!/ Körben a világ valamennyi népe/ megtöltötte a páholysorokat/ s minden szem az arénát nézte./ Ott gyilkolták egymást a magyarok,/ Torz jelmezekben részegen!/ Szemükben láz, kezükben kés/ s csorgott a vér a késeken…!/ Mindenki küzdött ott mindenki ... (Vers)

Koczeth László
Szobor helyett - Wass Albert emlékére

Ember jött le a Hegyről, / Bukó szél sodorta égígérő fák közül, / Kesernyés, boksaillattal telt levegőben, / Bogáncs és mácsonya között / Keresvén, az örökké nyíló virágot, / S talált, békétlenséget, panaszt, / Hontalanok szomorúságát. / Vad sziklák között / Csendes furulyaszó, / Szárnyával tájat simító madár, / Forráshoz inni járó Csodafiú-szarvas, / Kerekre koptatott kavicsú, / Magyarul muzsikáló patak, / Körtáncot járó lep... (Vers)

Szerkesztő A
Márai Sándor: Hitvallás

S így lassan mégis elmaradtam / És gombjaim is leszakadnak. / Poros és kócos rendbe raktam / Emlékét a régi szavaknak. // Lehet, hogy egy hibát csináltam, / Üzentek, s éppen lusta voltam. / Autóztam tán, vagy udvaroltam, / Cikket írtam, vagy nem tudom mit. // Vagy nem mentem a telefonhoz / S lehet, hogy Isten hívott éppen. / Talán kártyáztam egy szobában / És valami másról beszéltem. // Hol romlott el? Uram! Mi történt? ... (Vers)

Szerkesztő A
Wass Albert: Csak vers

Nem az a kényszer, ha a pisztoly csövét/ homlokodhoz nyomják: az csak erőszak. / Kényszer az, ha rossznak vélt szokásaid/ leküzdendő, újakat veszel fel, körmöd/ szakadtáig ragaszkodsz hozzájuk, s azon/ túl, közben a régiek is elősompolyognak,/ hogy televényük befonja egész napod.// Kényszer az, ha barátod lakodalmán/ befekszel a hűtős kocsi alá, órákon át/ moccanni sem mersz, mert nem tartod/ magad méltónak arra, hogy kockáztasd/ a világrendet (Vers)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap