Vers

Szerkesztő A
Illyés Gyula: Koszorú

Fölmagasodni nem bírhatsz. De lobogsz még, / szél-kaszabolta magyar nyelv, lángjaidat / kígyóként a talaj szintjén iramítva - sziszegvén / néha a kíntól, / többször a béna dühtől, megalázott. / Elhagytak szellemeid. Újra a fű közt, a / gazban, az aljban. / Mint évszázadokon át a behúzott / vállú parasztok közt. A ne szólj szám, nem / fáj fejem aggjai közt. A / nádkúpban remegő lányok közt, mialatt / átrobogott a tatár. A / szíjra fűzött gyerekek közt, amidőn csak / néma ajak-mozgás mímelte a szót, (Vers)

Döbrentei Kornél
Szökőév

Tavasz / Édesapámnak / Toporzékoló fákról szakad a hab, / nôstény-tömeg nyüszít a tavasz / ágyúcsövén, orrán, száján dôl a barka. / Apám homloka hideg szirmokon / suhanó szánkó, röpítem, a patkóm / kettétört glória, fönséges távlat / az ostorom, bögölybôl rajta a bog. / Orgonavirágot ordít a táj, állkapcsa / ég és föld, összecsattan, bezár. / A gondolat hossza: margarétákból Szibéria. / Lábak sortüze ropog, díszmenet-szántotta / hátamon visítva nô a búza. / Bakancs delel a tulipánok szívében. (Vers)

Hegedűs Adriana
(K)érdem

„Költő vagyok – mit érdekelne/ engem a költészet maga?”/ Talán ha trillázva énekelne,/ a mondatok néma zuhataga./ Mit ér a térben élő ember,/ van-e súlya ékes szavának?/ Felsikít-e az értékrendszer,/ a hibák lázas korszakának?/ Sír a kín, de szólni nem mer,/ talpak alatt futnak el az évek./ Mit ér a cifra jogrendszer,/ jut-e szerep a lángelmének?/ Minden leírt szó üt és éget,/ könnyűnek találtatott az elme./ Feledtük rég az istenképet,/ de sír az ego, már vezekelne. (Vers)

Kiss Dénes
Nagypéntek

Felvérző hajnal pirkadat/sebhely a keleti égen/Mindent elönt a virradás/a te véred az én vérem/A keresztek széttárt kezek/beütött szögek tartanak/Ég alatt s a halál dombján/amíg csak föl nem kel a nap//s szemünkbe váj a fény éle/a nézésből vakulás lesz/Föltündöklik bent a látás/s azzal sosem bír a hádesz//Ott bent nagyon nagy a világ/A sötét csak a fény hiánya/Hunyt pillánk mögöttesében/ragyogásból van a bánya//S mint a szénben rejtőzködik/ világosság (Vers)

Szerkesztő A
Tóth Árpád: Karácsonyi emlék

Itt volt, elment a szép karácsony, / S amíg itt volt, jó koszton éltünk, / Cukron, fügén, mákos kalácson. // Hozott diót, mogyorót, smukkot, / Új százkoronás is volt nála, / De erről alig szólt egy kukkot. // Hogy a pénzügy is derűt öltsön, / Adott az osztrák - magyar banknak / Húsz koronát – aranyban! – kölcsön. / / És hozott új választó-listát. / Mely szerint csak Lukács szavazhat, / S megválaszthatja Tisza Pistát. // A Béke is, e bús egyénke, / Jött vol... (Vers)

Szerkesztő B
Tóth Árpád: Lélektől lélekig

Állok az ablak mellett éjszaka, / S a mérhetetlen messzeségen át / Szemembe gyűjtöm össze egy szelíd / Távol csillag remegő sugarát. // Billió mérföldekről jött e fény, / Jött a jeges, fekete és kopár / Terek sötétjén lankadatlanul, / S ki tudja, mennyi ezredéve már. // Egy égi üzenet, mely végre most / Hozzám talált, s szememben célhoz ért, / S boldogan hal meg, amíg rácsukom / Fáradt pillám koporsófödelét. / Ta... nultam (Vers)

Szerkesztő B
Tóth Árpád: Lélektől lélekig

Állok az ablak mellett éjszaka, / S a mérhetetlen messzeségen át / Szemembe gyűjtöm össze egy szelíd / Távol csillag remegő sugarát. // Billió mérföldekről jött e fény, / Jött a jeges, fekete és kopár / Terek sötétjén lankadatlanul, / S ki tudja, mennyi ezredéve már. // Egy égi üzenet, mely végre most / Hozzám talált, s szememben célhoz ért, / S boldogan hal meg, amíg rácsukom / Fáradt pillám koporsófödelét. / Ta... nultam (Vers)

Szerkesztő B
Tóth Árpád: Arad

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar irodalomból. / Egyet... lenegy uccáját ismerem, (Vers)

Rozványi Dávid
Nagycsütörtöki példázat

Nagycsütörtök éjjele a dráma kezdete: Jézus még ünnepel, előesti vacsorát tart leghívebbnek tartott barátaival, de már tudja: egy tanítványa elárulja, a legbenső kör, Péter, János és Jakab nem fog vele virrasztani... Péter pedig, akire a mennyek országának kulcsait bízta, háromszor fogja megtagadni Őt, mielőtt megszólalna a kakas... Mégis. Jézus vállalja, a Sátán örvend - de a drámának ez csak az első felvonása. Jön még Nagypéntek, de Nagyszombat is! /Nagy... csütörtök éjjelén, (Vers)

Döbrentei Kornél
Vaskampó

Komor pillangón lovagló felhô / a hazám, hol megszelídített / szívemben az álom hallgatag / malma jár, a búzaszálban / égre nyargal nagyapám és / megzúzva, nagy pelyhekben / hull alá. / Odalent a csontokból / kirakós játék az anyám, / belôle Kisherceget építek / az idô köré, míg elviharzik / felettem a hosszúléptû rét, / hol a gyermek az ajándék / lepkét a hernyóból kibontja. / Csattanva bezárul a rózsa / mögöttem, és kigyúl a róka / az égi ablakokban, / szörnyû / vaskampó lóg le onnan, / hegyében (Vers)

Csata Ernő
A bolond éneke - Cântecul nebunului

Ion Minulescu / A bolond éneke - Cântecul nebunului / (Fordította Csata Ernő) // Ők okosak… Én vagyok a bolond…/ De én az vagyok, aki voltam folyton ‒ / Lehet én vagyok mégis az okos ‒ / Akárhányszor elmondom ezt nekik, / Szerintük… mégis én vagyok a bolond… // Mert más vagyok mint ők, utálom magam... / Mert nem olyanok mint én, őket szeretem… / Részegen, ők Hazug, szemtelenek ‒ / Barátaim azért tar... tanak / Bolondnak… s hisznek más alkatnak, / Mert nekik a szeretőm nem tetszik… / Nekem sem tetszenek az ők... (Vers)

Döbrentei Kornél
Szurokfény

Kormos Istvánnak//Lehet, mozdonykerékre hangszerelt/sors robog felém./Szôlôkarókkal fölparcellázott agyamból kikélnek/a rémek, vércsöppekkel labdázgatnak/e lassan megférgesedô tavaszban – /fényességes országutak a borotvák.//Nagy lélegzet hiába fú Veszettül,/istenmenekítô mélyeimbôl/dôl a bûz, akár a rügyeket/kamaszodó táj, gyomrából a lila/kankalincsordák.//Epekeserû az ígéret. // A... karatom óriás bimbait,/két öklömet, bár nyelje el a (Vers)

Szerkesztő B
József Attila: Azt mondják

Mikor születtem, a kezemben kés volt -/ azt mondják, ez költemény./ Biz tollat fogtam, mert a kés kevés volt:/ embernek születtem én.// Kiben zokogva bolyong heves hűség,/ azt mondják, hogy az szeret./ Óh hívj öledbe, könnyes egyszerűség!/ Csupán játszom én veled. // Én nem emlékezem és nem felejtek./ Azt mondják, ez hogy lehet?/ Ahogy e földön marad, mit elejtek, -/ ha én nem, te megleled.// Eltöm a... (Vers)

Szerkesztő A
Márai Sándor: Hitvallás

S így lassan mégis elmaradtam / És gombjaim is leszakadnak. / Poros és kócos rendbe raktam / Emlékét a régi szavaknak. // Lehet, hogy egy hibát csináltam, / Üzentek, s éppen lusta voltam. / Autóztam tán, vagy udvaroltam, / Cikket írtam, vagy nem tudom mit. // Vagy nem mentem a telefonhoz / S lehet, hogy Isten hívott éppen. / Talán kártyáztam egy szobában / És valami másról beszéltem. // Hol romlott el? Uram! Mi történt? ... (Vers)

Felber Zsolt
Nemzeti imáink: Bocskai István imája

A magyarok imája évezredek óta szólítja meg Teremtőjét. Nem véletlen. Annyi támadás érte már Hazánkat ebben a több száz esztendőben, hogy párja sincs a világon. Így hát gyakran szállt fel hitünk éneke Istenünkhöz, Boldogasszony Anyánkhoz vagy éppen Jézus Krisztushoz. Hol fohászként, hol köszönetként, hol dicsőítésként szólt ez az ima. Nemzeti lelkületünk megteremtette a Magyarok Istenét. Eleink és nagyjaink imáiból készült ez az összeállítás. (Vers)

Döbrentei Kornél
A csend anatómiája

Összesöprik a vágóhidat fölnyalábolt széllel. / A messzeség döglött csapdái, bakancsok, kiûzettek az ádáz alkonyatba sorstalan – / reggelre nem hoz beléjük primôr bokákat / a Mikulás, / a bendôjükben elemésztett / lábak brutális szaga ezer mennynek-csírázó / fonál: földhöz férceli az éteri orrot. / Összesöprik a vágóhidat fölnyalábolt széllel. / Nadrágok baljós alagútjaiban expresszként / robog a combok hiánya, napvilágra ki / sose ér, / a nadrágok furulyaszárain kiszippantják / a fényt behemót mesterek, (Vers)

Felber Zsolt
Nemzeti imáink: Dobó István imája

A magyarok imája évezredek óta szólítja meg Teremtőjét. Nem véletlen. Annyi támadás érte már Hazánkat ebben a több száz esztendőben, hogy párja sincs a világon. Így hát gyakran szállt fel hitünk éneke Istenünkhöz, Boldogasszony Anyánkhoz vagy éppen Jézus Krisztushoz. Hol fohászként, hol köszönetként, hol dicsőítésként szólt ez az ima. Nemzeti lelkületünk megteremtette a Magyarok Istenét. Eleink és nagyjaink imáiból készült ez az összeállítás. // Istenem! (Vers)

Csata Ernő
Nagyságos fejedelem

1676. március 27-én született II. Rákóczi Ferenc, olyan történelmi személy, aki a magyarok nemzeti hőse és mai napig is szívesen emlékeznek rá. Rákoczi és szabadságharca a népzenére is nagy hatást gyakorolt, ebből az időből számos kuruc nótát gyűjtöttek össze. Ilyen például a Rákóczi kesergője, a Rákóczi-nóta és a Hahj! Rákóczi! Bercsényi! A szlovákok körében megítélése az utóbbi időben részben negatív irányba fordult. Ennek egyik mozzanata az (Vers)

Felber Zsolt
Alföldi Géza - Hazátlanok

Hazátlanok! Akiket kitagad az otthon,/pár véresszájú, véragyú alak,/testvér, engedd, hogy ma titkon/a szívemre szorítsalak./Átöleljem fáradt válladat,/letöröljem fénylő homlokod,/s beleégessem kínlódó szívedbe,/leszünk mi még, pajtás, boldogok!/A Hortobágy, az sohasem tagad meg,/ránk gondolnak az alföldi fák,/s rólunk beszélnek ott fent az égen/a délnek szálló vándor vadlibák./Mert előttük szent ma is az a vétek,/hogy tenni mertünk félelmes nagyot,/s hogy nem akartunk rabszolga lenni,/ (Vers)

Felber Zsolt
Nemzeti imáink: Zrínyi Miklós imája

A magyarok imája évezredek óta szólítja meg Teremtőjét. Nem véletlen. Annyi támadás érte már Hazánkat ebben a több száz esztendőben, hogy párja sincs a világon. Így hát gyakran szállt fel hitünk éneke Istenünkhöz, Boldogasszony Anyánkhoz vagy éppen Jézus Krisztushoz. Hol fohászként, hol köszönetként, hol dicsőítésként szólt ez az ima. Nemzeti lelkületünk megteremtette a Magyarok Istenét. Eleink és nagyjaink imáiból készült ez az összeállítás. (Vers)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap