Vers

Felber Zsolt
Nemzeti imáink: Imádság a gyűlölködőkért (Juhász Gyula)

A magyarok imája évezredek óta szólítja meg Teremtőjét. Nem véletlen. Annyi támadás érte már Hazánkat ebben a több száz esztendőben, hogy párja sincs a világon. Így hát gyakran szállt fel hitünk éneke Istenünkhöz, Boldogasszony Anyánkhoz vagy éppen Jézus Krisztushoz. Hol fohászként, hol köszönetként, hol dicsőítésként szólt ez az ima. Nemzeti lelküle... tünk megteremtette a Magyarok Istenét. Eleink és nagyjaink imáiból készült ez az összeállítás. (Vers)

Szerkesztő B
Juhász Gyula: Pozsony

„Fáj a földnek és fáj a napnak / s a mindenségnek fáj dalom, / de aki nem volt még magyar, / nem tudja, mi a fájdalom!” /// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar irodalomból. /// Ha alkonyatkor ballagtál a ködben, / Mely lágy fátylával a Dunára hullt (Vers)

Szerkesztő B
Juhász Gyula: A békekötésre

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar i... rodalomból. (Vers)

Felber Zsolt
Juhász Gyula: Csáktornya

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar iro... dalomból. (Vers)

Felber Zsolt
Juhász Gyula: Szabadka

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar irodalomból. / Magyar Irodalmi Lap (Vers)

Kiss Dénes
Húsvéti ebéd

Húsvéti ebéd // Az ötödik, amit nem töltök otthon, / ma is talponállóknál fogyasztom / az ünnepi ebédet - / Itt nem kérdik: elég-e...? / S nem is mondom, hogy kérek / még ebből-abból egy kicsit. // Kiülök napozni a térre. / Néptelen. Verebeit / meghívom vidám morzsa-ebédre. // (Porba rajzolt szobafalak,1962) /// Húsvéti ebéd // Az ötödik, amit nem töltök otthon, / ma is talponállóknál fogyasztom / az ünnepi ebédet - / Itt nem kérdik: elég-e...? / S nem is mondom, hogy kérek / még ebből-abból egy kicsit. // Kiülök (Vers)

Várfalvy Emőke
Húsvéti ima

A húsvét nem nyúl-ünnep, ezt egyre kevesebben tudják. Pedig, ha valakinek, a ma emberének lenne csak igazán szüksége arra, amit a húsvét valóban jelent. Ahogy a boltok polcain a csokinyulak között keresgélünk, valahol belül érezzük, mennyire vágyunk arra, hogy valaki a reményt is visszaadja egyszer, ajándékba. // Köszönjük drága Urunk, hogy értünk megszülettél,/ Hogy a kereszten véresen bűnünkért szenvedtél,/ Hogy áldást hozol csendesen, jámboran, ha kérünk,/ S nem... (Vers)

Kiss Dénes
Nagypéntek

Felvérző hajnal pirkadat/sebhely a keleti égen/Mindent elönt a virradás/a te véred az én vérem/A keresztek széttárt kezek/beütött szögek tartanak/Ég alatt s a halál dombján/amíg csak föl nem kel a nap//s szemünkbe váj a fény éle/a nézésből vakulás lesz/Föltündöklik bent a látás/s azzal sosem bír a hádesz//Ott bent nagyon nagy a világ/A sötét csak a fény hiánya/Hunyt pillánk mögöttesében/ragyogásból van a bánya//S mint a szénben rejtőzködik/ világosság (Vers)

Turcsány Péter
Énekek éneke – az elemekről (Négykezes, 35 év után) S. E. művésznővel

Tűz és fény, agyagból, / anyagból gyúrt lélekkel lehelt... / Most is, természetesen, az vagy, akinek megismertelek. // Kiáltok Égnek, roskadozom Földnek. // Égnek vetsz lobot. Földnek magot. / Magadat szórod. Magaddal óvod. // Isten... ember, adj magot! / Mit égnek, földnek szétoszthatok. // Kezedből-kezembe... // Érintések az éteren át – / evezések az égi tavon. / Szemünk, a távoli, mélybe bukik, / mint a halászó hattyúké. // Kincsük a tiéd. Kincsük enyém. // Közös lét...szikrázó szirt... / habot emel, (Vers)

Döbrentei Kornél
Nincs Ararát

Tûrni, tûrni gyötrelem, / álarcul Jób-szelídséget kéne öltenem, / de nem, de nem, / a belenyugvás förtelem: / ragadjuk föl a Szent Jobbot, / dörömböljünk, repesszük szét a mennyboltot, / honnan ránk uszították a rothasztó özönvizet, / tudván, ez sarcra nemzett népség, alázatosan fizet / s kihal nagyúrin, számára a büntetés / természetes, ahogy a disznóból öléskor kiáll a kés, / a pörzs-szagú ünnep ránk dôl szennyel, / fonákjára fordul, s elnyel, elnyel, / az Isten már megint messze néz, hová lát, / itt a ma... (Vers)

Szerkesztő A
1885. március 29-én született Kosztolányi Dezső író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró

Kosztolányi Dezső, teljes nevén: Kosztolányi Dezső István Izabella[1] (Szabadka, 1885. március 29. – Budapest, Krisztinaváros, 1936. november 3.[2]) író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró, a Nyugat első nemzedékének tagja. Csáth Géza unokatestvére. 1885. március 29-én (virágvasárnap) született Szabadkán, Kosztolányi Árpád (1859–1926) fizika- és matematikatanár, iskolaigazgató[3] és a francia származású Brenner Eulália (1866–1948) gyermekeként (Vers)

Szerkesztő A
Kosztolányi Dezső: Magyar költők sikolya Európa költőihez 1919-ben

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar irodalomból. (Vers)

Kaiser László
Kosztolányi Dezső

Az írás szinte minden ágában alkotott. Ritkán moralizált; a papír fölé hajolt s dolgozott. Mámorosan. „Boldog vagyok, hogy írok és írhatok” – vallotta. Életművének terjedelme és hatása a Nyugat első nemzedékének a tagjai közül csupán Adyéval, Móriczéval, Babitséval mérhető. 1885. március 29-én született Szabadkán. Az egykor nemesi Kosztolányi és a polgári Brenner család sarja az itteni gimnázium tanulója lesz, ahol édesapja tanár, majd igazgató. A fiatal (Vers)

Szerkesztő B
Kosztolányi Dezső: Rapszódia

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar iro... dalomból. (Vers)

Felber Zsolt
Nemzeti imáink: Damjanich János imája

A magyarok imája évezredek óta szólítja meg Teremtőjét. Nem véletlen. Annyi támadás érte már Hazánkat ebben a több száz esztendőben, hogy párja sincs a világon. Így hát gyakran szállt fel hitünk éneke Istenünkhöz, Boldogasszony Anyánkhoz vagy éppen Jézus Krisztushoz. Hol fohászként, hol köszönetként, hol dicsőítésként szólt ez az ima. Nemzeti lelkületünk megteremtette a Magyarok Istenét. Eleink és nagyjaink imáiból készült ez az összeállítás. (Vers)

Csata Ernő
Egy érzelmi bazárban - Într-un bazar sentimental

Minulescu, Ion: // Egy érzelmi bazárban - Într-un bazar sentimental // (Fordította Csata Ernő) // Régi kelmék, egy mandolin, / Egy Cézanne és két Gauguin, / Négy bronz maszk: / Beethoven, Berlioz, Wagner, Chopin, / Egy arab pamlag, két régi bizánci szentkép, / Egy ezüst kehely, sok régi, tele Saxa edény, / Mimózával, spanyol csörgődobokkal, japán / Lámpákkal, három fotel, címkéje muzulmán, / ,,Fleurs du mal'' kordován bőrbe húzva, / S a zongorán: / Charles Baudelaire és mellette Villiers de l'Isle-Adam... // (Vers)

Felber Zsolt
Nemzeti imáink: Csokonai Vitéz Mihály imája

A magyarok imája évezredek óta szólítja meg Teremtőjét. Nem véletlen. Annyi támadás érte már Hazánkat ebben a több száz esztendőben, hogy párja sincs a világon. Így hát gyakran szállt fel hitünk éneke Istenünkhöz, Boldogasszony Anyánkhoz vagy éppen Jézus Krisztushoz. Hol fohászként, hol köszönetként, hol dicsőítésként szólt ez az ima. Nemzeti lelkületünk megteremtette a Magyarok Istenét. Eleink és nagyjaink imáiból készült ez az összeállítás. (Vers)

Döbrentei Kornél
Borkút

Szentgyörgyi József képe alá / Lentbe, föntbe világosságos Istenszem-léken át / mehetsz be, feszes idegû pókfonálon teherliftezel / le, föl, magad feledve is önkoloncosan, a húsod / érett tündökletû palást, uralgó verôfényében / nem töpped meg a lélek, vacogtató kénsárgára / még nem fakítja idilli hervadás, a szôlôkapa / holdkaréj vasa a nekiveselkedô mozdulattól / csendülve belehasít a rettenetes delelésû / napba, a tôkék sora alatt így olvad eggyé / sistergô mennydarab s a föld-szíve magma, / Krisztus (Vers)

Csata Ernő
Nagyságos fejedelem

1676. március 27-én született II. Rákóczi Ferenc, olyan történelmi személy, aki a magyarok nemzeti hőse és mai napig is szívesen emlékeznek rá. Rákoczi és szabadságharca a népzenére is nagy hatást gyakorolt, ebből az időből számos kuruc nótát gyűjtöttek össze. Ilyen például a Rákóczi kesergője, a Rákóczi-nóta és a Hahj! Rákóczi! Bercsényi! A szlovákok körében megítélése az utóbbi időben részben negatív irányba fordult. Ennek egyik mozzanata az (Vers)

Döbrentei Kornél
A tihanyi borkút

Szentgyörgyi József képe alá / – rövidített változat – / Lentbe, föntbe világosságos Istenszem-léken át / mehetsz be… a szôlôkapa holdkaréj vasa a / nekiveselkedô mozdulattól csendülve belehasít / a rettenetes delelésû napba, a tôkék sora / alatt így olvad eggyé sistergô mennydarab és a / föld-szíve magma, Krisztus urunk egyesített öt sebe / estéllô-bíbor nyalábokat lövellô forrás, / azért termékeny, mert a mélye aszály-fekete, / el nem apad, akár parlagos, tikkadt ínyen a szilaj / szomj, mint önámító sóvárgás (Vers)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap