Vers

Csata Ernő
Magányos cédrus

Egy pszichológusi elemzés szerint a Magányos cédrus tükrözi Csontváry igazi lelkiállapotát, a nagyságvágyat és a szörnyű magány iszonyatát, az ellentétpárja a Zarándoklás a cédrusokhoz pedig, hogy milyen szeretett volna lenni a festő: fenséges, társas, kiegyensúlyozott és ünnepelt. A tengerszínt fölött 1800 méterre magasodó hegyen nőtt facsoda a festményen életfává növekedett és egyúttal a győztes, haragvó festő jelképévé is. Ezért olyan a cédrus, mintha lélek lakoznék benne. (Vers)

Rozványi Dávid
Október 23.

Évek óta küzdöttem 1956. október 23 emlékével. Képtelen voltam verset írni róla... Nem mintha, hiányzott volna az érzelmi azonosulás: családom börtönbe zárt és kivégzett tagjai emléke tartott fogva. Tudok-e olyan verset írni, amiben én is benne vagyok, amiben benne vannak ők is, s nem csak az unalomig ismert képek sorakoznak benne? Lehet-e még újat mondani 1956-ról? Lehet-e hitelesen szólni a ma emberének? Nem tudom. De meg... próbáltam. (Vers)

Lukáts János
Hajnal a hídon

A Csúcs-hegyet már nedves köd borítja,/ a gyárkémények is mind ködbe vesznek,/ a hajnal szürke fátylat ejt a hídra,/ a fák didergő lombbal integetnek.// Lenn két uszály reng lusta hullám hátán,/ fenn szürke felhő s még szürkébb köd ül,/ pár kósza lépés végigdöng a járdán,/ én is megyek, mélázva egyedül.// A város ébred, száz szemét kinyitja,/ ott újra mozdul a félelmes élet,/ de itt a híd, a hajnal hűvös hídja/ bódult, sejtelmes álmából nem ébred. // Megjelent: (Vers)

Rozványi Dávid
A gyűjtőfogház balladája

A gyűjtőfogházban jártam édesapámmal, ahol éveket töltött, s ahol nem egy barátját kivégezték... És nagybátyja, vitéz Mihályi István emlékére, akit 1954 márciusában kivégeztek, mert harcolt a kommunizmus ellen. Csak nagykorúaknak: a vers naturalisztikusan írja le, miket kellett átélnie egy fogolynak kivégzése előtt. - Egy napsugár/ tör a cellarácson át / - egy fogolynak ennyi jár. // A fogoly feláll és vizel, / lesik minden mozdulatát / - egy fogoly... (Vers)

Rozványi Dávid
Siratok valamit...

Czuczai László barátomnak egy közösen szervezett trianoni megemlékezésre... / Siratok valamit, / ami sohasem volt enyém: / mikor születtem, / csak mesékből ismertem, / hogy egykor volt egy ország, / kerek és egész – a hazám. / Nekem a Felvidék tündérmese volt, / a Délvidék rácsodálkozás. / A Lajtabánságot vasfüggöny zárta el, / Ruszinföldet a Vörös Hadsereg. / S a kincses Erdély, / szerelemes titkos tánc volt nekem. // Állok előtted nemzetem, állok (Vers)

Szerkesztő A
Juhász Gyula: Csáktornya

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar iro... dalomból. (Vers)

Szerkesztő B
Dsida Jenő: Az utolsó miatyánk

Az utolsó miatyánk / / Parányi pirula. / Itt a lámpaoltás. / Miatyánk ki vagy a mennyekben! / Megint egy sikoltás. / / Aludni, aludni, / csend, nyugalom, béke. / Szenteltessék meg a Te neved! / Lesz-e ennek vége? / Magas bácsi sóhajt, / aki meghal, jól jár. / Jöjjön el a Te országod! / Hat az altató már. / / Csillagok villognak. / Hunyorogva int egy. / Legyen meg a Te akaratod! / Nekem minden mindegy. / / 1938 / / Magyar Irodalmi Lap (Vers)

Szerkesztő A
Babits Mihály: Hazám!

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar irodalomból. // A ház / Röpülj, lelkem, keresd meg hazámat! (Vers)

Rozványi Dávid
A magyar történelem keresztútján

Anikónak, aki azt kérdezte: van-e jövője a hazának és a hazaszeretetnek? És Kárpátalja magyarszívű népeinek - ezt a versemet a Fiatal Kárpátaljai Magyar Kutatók X. Konferenciájára írtam, Beregszászon adták elő először. ///Mi, magyarok,/ arra ítéltettünk,/ hogy mindig történelmi időket éljünk,/ soha nyugalmat ne leljünk,/ hogy mindig egy hajszálon csüngjön,/ sorsunk és életünk./ A nemzethalál kardja ott lebeg felettünk, / mindig van, ki hűti a sört / hogy akasztásunk után koccintson vele. // (Vers)

Csata Ernő
Trianon

Teremtőnknek mi volt velünk a célja, / ki gyúrt a semmiből szerelemre gyúlva, / ki rángatott minket életre sírva, / gyötrelmes árván e pannon tájra? // Kinek kell honunk cafatokban lógva, / perzselő testünkkel belekapaszkodva, / kinek kell egy nemzet belökve a sírba, / gyűrött hazafisággal halálra csonkítva? // Kinek van öröme ennyi fájdalomban, / poklokra taszítva mennyei ruhákban, / kinek lesz a szíve sebektől marva, / a hontalan... (Vers)

Szerkesztő B
Babits Mihály: Csonka-Magyarország

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar iro... dalomból. (Vers)

Szerkesztő B
József Attila: Nem, nem, soha!

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar iro... dalomból. (Vers)

Döbrentei Kornél
Vers a messzeségről

Ülsz törökülésben, vastag asszony. / Elszáradnak öledben az ámbráscetbôl / Istenhez szökô fürtös vizek. / Gerincedre fekszel szélesen a délkörön, / Te, gauguini szurokszínû szuka. / Harapni kell a könyörületig, / harapni jajjá, szívni a sikamlós vérig, / az anyatejig szívni robusztus húsodat. / Fölmagasodsz a láthatáron, akár a fehér / örömök víziójában a gyertyás torták. / Ó, a gömb és a háromszög harmóniájában / a te farod a fétis, a szánalom, a nyûgözet. / Gigászi asszony, négykézlábra kényszerítve. (Vers)

Csata Ernő
Az őszödi beszéd

Tűsarkú alku, ijeszt a karcsú kormánycsomag, / ki fogják bírni, nem fog fájni az új maszlag. / Tessék a semmi, hatalmi talmi, üres beszéd, / viperával fojtják most a szabad szót beléd. // Csámcsognak nyugton a kormánycsonton, / míg vezéreink az irányt kúrják el folyton. / A szépet csak hazudják a bölcs elmélkedők, / és a hazát leszarozzák a nagy tévedők. // Múljon a szégyenünk, miért is szenvedünk, / hol élnek, akik nem hazudnak ne... (Vers)

Szerkesztő A
Várakozás (Pünkösd)

Zárt ajtók mögött,/tucatnyi férfiban szikkad a remény,/zárt ajtókon kívül,/már másról szól a világ,/a Mesterről már senki sem beszél./Zárt ajtók mögött,/tucatnyi férfi* magányosan,/mert Akit ismertek,/már messze jár,/s Akit ígért,/a Lélek erejét**,/nem ismerik,/nem is tudják, mi az.//Csak az éhes remény maradt,/csak az üres ima mormolása,/csak a csökönyös akarat,/sötét napokon keresztül,/reményszikkadt éjeken:/hogy mégis van miért,/mert Valaki mert Valami/egy nap elküldetik. (Vers)

Szerkesztő A
Wass Albert: Halál

Én úgy képzelem el,/ hogy a halál egy óriási nász,/ legszentebb, legemberibb ölelés./ Nem fájdalom: fájdalom-felejtő./ Nem rém: rémeket elűző./ Több mint a Szépség/. több mint a Szerelem,/ a Jóságnál is több:/ Kegyelem./ Én úgy képzelem el,/ ha egyszer oly nagy lesz a zaklatás/ és akkorára nő a fájdalom,/ hogy nem bírom tovább:/ hozzám lép egy fehér ismerős,/ szép csendesen lecsókolja a számat,/ lefogja ezt a vergődő szívet,/ és ennyit szól csak elnémuljatok./ Erre... (Vers)

Szerkesztő A
Dsida Jenő: Az utolsó miatyánk

Az utolsó miatyánk / / Parányi pirula. / Itt a lámpaoltás. / Miatyánk ki vagy a mennyekben! / Megint egy sikoltás. / / Aludni, aludni, / csend, nyugalom, béke. / Szenteltessék meg a Te neved! / Lesz-e ennek vége? / Magas bácsi sóhajt, / aki meghal, jól jár. / Jöjjön el a Te országod! / Hat az altató már. / / Csillagok villognak. / Hunyorogva int egy. / Legyen meg a Te akaratod! / Nekem minden mindegy. / / 1938 / / Magyar Irodalmi Lap (Vers)

Döbrentei Kornél
Fáklya

Bauer Sándor 17 éves diák / emlékére, aki 1969-ben / felgyújtotta magát a Nemzeti / Múzeum lépcsôin / Ahogy a friss napfény ropog a tavaszi gallyban, / ahogy nyöszögve Istenhez csavarodik az emberi hang a jajban, / úgy szól, vall, sikolt és suttog, harsog és recseg a szövet, a vászon, / vesszen az eszmélet vagy váljon vad dörömböléssé, ne halljam, / hogy a testet, mely alálóg egy vékonyka fohászon, / el miként emésztette a lankadatlan / hevülettel fehérizzásig rekkenô katlan, / a bibliai Ige-maradék lánggal (Vers)

Szerkesztő B
Batsányi János - A látó

Vídulj, gyászos elme! megújul a világ, / S előbb, mint e század végső pontjára hág. / Zengj, hárfa! Hallgasson ma minden reája, / Valakinek kedves nemzete s hazája; / S valaki a magyar változó ég alatt / Még a szabadságnak híve s ember maradt. / / Ó ti! kiknek szívek örök búba merült, / Ím, reménytek nem várt víg napja felderült; / Ím, az igazságnak terjednek súgári; / Dőlnek a babona fertelmes oltári, / Melyek a setétség fene bálványának / Annyi századoktól vérrel ára... (Vers)

Szerkesztő A
Létrák

Hatalomtól önelégült, altiszti terpeszben / a létrák: fonákul a földnek fordított, roppant / gyôzelem-jele V-betûk, bár száruk túlfokozott / nyurgasága a kudarcban ered meg: önfeladásos / oldalra hanyatlással, lerúgván a rögkoloncot, / elhúzhatnának e hullásos helyrôl emigrációs / vadlúd-alakzatokként, el Boldogasszony anyánk / ózonlikas égisze alól, mert renyhül az oltalom. / Ám most tolakvón elszánt a talpon maradásuk, / noha tocsogós, de gyalázattól sûrûl a sár, / megrothad benne minden, ami még makulátlan, (Vers)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap