Vers

Döbrentei Kornél
Karácsony, 1956 - A Fiú

1. A Fiú // Még fel-felugatnak a gépfegyverek,/hangjuktól az álom burka megreped,/kint, ha zörg a szélzilálta pléheresz,/jól tudom már, nem angyalszárny neszez,/surrog halálvemhû ólombogyó-raj,/és torokgyíkos gyermeki torokkal,/a hajnal sebnedvétôl nyákos gallyak/között hörögve gyászolnak a varjak,/s én riadt anyámat aggódva kérdem:/eltalálták a Kisjézust az égben?/(Talányos válaszát: „már igen s még nem”, / harminchárom évig tart, ... (Vers)

Döbrentei Kornél
Karácsony, 1956 - A Szentlélek

3. A Szentlélek // Harmadnap a csöngettyû felcsilingel, / s én, megbirkózván a dacos kilinccsel / berontok, vár csillagszórós áhítat, / a fenyôfa zöld kegyelme átítat, / apa és anya egymás / ellett állnak, / és egyetlen örömmé összefájnak, / anyám karján gôgicsél a kishúgom, / csitt!, szólok és az öcsém bokán rúgom,/mennybôl az angyal ránk teríti szárnyát, / gyertyafény éli föl a lét nagy árnyát, / s boldog bizsergés támad orrom táján: // túl a szoba magasztos aromáján, / (Vers)

Tusnády László
Hozd vissza a karácsonyunkat! - József Attilának

Mindent a kor emészt, az idő-mozsár zúzta letűnt világ benépesül, a jelen embere is az idő-malom lisztszemeit számolja; álom-kutakban fakadnak fel a napok fátylas titkai, sugárveszélyben kell rohannunk, bánatunk az űrbe mélyed. De megmaradnak mégis a tűnt idő hírnökei között a hitet, a szép felismerését, a munkálkodást serkentő erők. Az időben izzik a küldetéses szel... 1. // Vonatkerekek zengnek álmaimban; / a véres arcod látom szörnyü kínban. / Te fényszülötte, létsugaras ember, (Vers)

Csata Ernő
Karácsonykor

Az óév hozzám menekül, / kemence torkából árad felém, / izzó parázstól sül / ropogósra a kalácsillatú remény. / Kisded emlékek szíve dobban, / tűlevelekkel üzen / újra a havasi táj, / szinte karnyújtásnyira, / csilingelő lovakkal / tovasiklik a kocsiszán. / Sivár lelkem / szerelem szomja, / áldott imádkozás, / adventi gyertya / imbolygó fényénél / beteljesül a várakozás. / Orgona hangján, / millió szívből / megannyi óhaj / égbe száll, / ha énekre (Vers)

Cservenka Attila
Karácsony

Szeretet lángja suhan át / matt szíveken. Tüzes golyó. / Olvad a páncéling, reped / pajzs. Kivont kard éle tompul, / buzogány tüskéi fogynak. / Fogás elernyed, gyilok hull/ ki kézből. Konok vas helyett/ szerető kéz melege buzdít/ ingatag lelkeket. Párás/ szem tekint távolba, miként / méltatlanul elfeledett / ismerősök tűnnek elő. / Fenyőillat. Angyalok kara/ szentesít. Szelíd énekszó,/ fodrozza a lélek lágy/ ringását, mozdul a hit. / Szeretet lángja suhan át / matt szíveken. // Ma... (Vers)

Szerkesztő A
Juhász Gyula: Karácsonyi óda

Csöndes az éj és csöndes a világ is, / Caesar Augustus aranyos mosollyal / Zárta be Janust, Mars fegyvere rozsdás: / Béke a földön. // Hallgat a germán és hallgat a pártus, / Néma az indus és néma a hellén, / Herkules távol oszlopa se rendül, / Thule se mozdul. // Már az aranykor új eljövetének / Hírnökeit, a szomorú szibillát / S a szűzi Virgilt födi földi sír és Hír koszorúja. // S messzi mezőkön nyájaikat őrző / Pásztori népek nézik a derengő / Új csillagot, mely aranyát (Vers)

Szerkesztő A
Wass Albert: Karácsonyi versek II.

Elindul újra a mese! / Fényt porzik gyémánt szekere! / Minden csillag egy kereke! / Ezeregy angyal száll vele! / Jön, emberek, jön, jön az égből / Isten szekerén a mese! // Karácsony készűl, emberek! / Szépek és tiszták legyetek! / Súroljátok föl lelketek, / csillogtassátok kedvetek, / legyetek ujra gyermekek / hogy emberek lehessetek! // Vigyázzatok! Ez a mese / már nem is egészen mese. / Belőle az Isten szeme / tekint a földre lefele. / Vigyázzatok hát emberek, / (Vers)

Szerkesztő A
Petőfi Sándor: Karácsonkor

Énhozzám is benézett a karácson, / Tán csak azért, hogy bús orcát is lásson / És rajta egy pár reszkető könyűt. // Menj el, karácson, menj innen sietve, / Hiszen családok ünnepnapja vagy te, / S én magam, egyes-egyedűl vagyok. // Meleg szobám e gondolattól elhül. / Miként a jégcsap függ a házereszrül, / Ugy függ szivemről ez a gondolat. // Hej, be nem igy volt, nem igy néhanapján! / Ez ünnep sokszor be vigan virradt (Vers)

Szerkesztő A
Tompa Mihály: Karácsony estéjén

Nem hallod-e? Kopogtat valaki… / Told hátra, édes anyjok, a reteszt! / Setét van künn, s erősen fú, esik… / Ereszd be a szegény utast, ereszd! / Boldogtalan, kinek ma útja van, / S ott éri a szent est, hol idegen! / Csak erre, erre! bátran egyenest, – / A szó elég jókor lesz ide benn! / – Ah, ifjú s vándor, mint a mi fiúnk! // Isten hozott, oldozd le saruid – / Jól ég a tűz, melengesd fel magad! / Szemközt fogott a csapkodó vihar, / Hajfürtöd a két orcádhoz tapadt! / Hja ... (Vers)

Jókai Anna
A Karácsony - A Halál Angyala szól

A Karácsony // Átnézek az ócska rácson./ Valahol messze: Őskarácsony./ Nehéz szülés volt,/ sárga szalmán véres a folt./ Kényes terhesség, veszélyeztetett – de a születés már bevégeztetett./ A Fény kiáradt./ A Gyerek a sírásra fáradt./ Erőt gyűjt a szörnyű szenvedésre./ Mi még nem – Ő már tudja, mivégre./// A Halál Angyala szól// Ember –/ nem váll a vállam, hogy kaszát tartson./ A fejem nem fej, nincs rajta csuklya./ Legkevésbé csontból van a testem,/ s (Vers)

Döbrentei Kornél
Évszakon kívüli ősz

Újabb kérdések Petôfihez /Gondoltad volna-é, a szívtöppesztô lôporfüst / és a friss lóganéj forrón burjánzó ködébe / fátylazódó öntudattal, a hanyatlás elüszkösödô / ezüst lejtôjén sebes csuszamlással kiszületôben / a világból, gondoltad-é, a halál erôszakos / fém-rideg ízével a szádban, porba szégyenítô / leterítésed magaslesén, gondoltad-é, / a törvényesített merénylet-helyen bocsánatos / botrány az idegenkezûség, a Szent Jobb annyira / csonka már, gondoltad-é, a nagy európai / ábrándmálladások évadán, (Vers)

Szerkesztő A
Tóth Árpád: Karácsonyi emlék

Itt volt, elment a szép karácsony, / S amíg itt volt, jó koszton éltünk, / Cukron, fügén, mákos kalácson. // Hozott diót, mogyorót, smukkot, / Új százkoronás is volt nála, / De erről alig szólt egy kukkot. // Hogy a pénzügy is derűt öltsön, / Adott az osztrák - magyar banknak / Húsz koronát – aranyban! – kölcsön. / / És hozott új választó-listát. / Mely szerint csak Lukács szavazhat, / S megválaszthatja Tisza Pistát. // A Béke is, e bús egyénke, / Jött vol... (Vers)

Döbrentei Kornél
Fekete Advent

Antall József, 1993. december 12. / Kórház, kórok háza: haza. Foglár hazám, ím celládban / itt vagyok, fogva tartanak a mészhevülettôl makulátlan-rideg / falak, foglyul ejtettek, akár a húsom, ez a / féktelen sejtekbôl körém szôtt, sûrû háló, / burjánozva lappaszt le a csontig, s hónom alatt / a csomók, megannyi testembe testált gordiuszi bog, / Uram, reménykedem, irgalmadból futja annyi tán, / hogy közülük néhányat még szétvághatok, odakint / a faggyal balzsamozó tél mindent kötszer-fehér / múmiapólyába (Vers)

Döbrentei Kornél
Petőfi naplójából

Barguzin, 1856. január 1. / Nemrég tudtam meg egy ide átirányított kényszermunka-táboros fogolytól, hogy az egyik, Jakutföldtôl északra fekvô lágerben együtt raboskodott egy bizonyos Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij nevû íróval, akit 1849-ben a cár elleni merénylet szervezése miatt elôször halálra ítéltek, majd kegyelmet kapott és számûzték Észak-Szibériába. Ha az a merénylet sikerül, talán másként alakul szegény hazám sorsa. A cári udvarból ma felkeresett egy keménykalapos, sötét ruhás úr, aki négyszemközt (Vers)

Csata Ernő
Halott hölgyről - Sur une morte

Alfred de Musset: Halott hölgyről - Sur une morte // Szép volt, ha Örök álmán / Aludva, a kápolna sötétje, / Szent Mihály vetett ágyán, / Szép lehet a dermedtsége. // Jó volt, ha jósága / Adás a futva nyújtott kézből, / Nem Isten előtt vagy parancsára, / Alamizsna könyörületből. // Gondolkodott, ha hiú zaját / A lágyan pergő hangnak, / Vagy a patak robaját / Elfogadjuk gondolatnak. // Imádkozott, ha szép szeme, / Néha a földre sütve, / Néha az égre emelve, / Esetleg imának tűnne. // (Vers)

Szerkesztő A
Zelk Zoltán: Télapó és a hóember

Én egy csókától hallottam, / csóka a toronytól, / a torony meg tavaly télen / hallotta a holdtól, / a igazat mondanak a / csókák és a tornyok, / akkor én is tinéktek most / színigazat mondok. / Így kezdte a hold, a torony, / a csóka is így szólt: / az udvaron egy hóember / mit gondolt, nem gondolt, / azt gondolta, dehogy fog ő / egész télen állni, / ő lesz az első / óember, / ki megtanul járni. / Ennyit gondolt a hóember / egy szóval se többet, / s indulna már, (Vers)

Rozványi Dávid
Játsszunk, Uram

2017. november 25-én, szombaton, 5 és 6 között megnyíltak a magyar katolikus templomok, határon innen és túl, hogy közös Szentségimádáson vegyünk részt, készülve a 2020-as Budapesti Eucharisztikus Világkongresszusra. A térképen lassan kirajzolódik hazánk, mert ha Istenben élünk, nem számítanak a trianoni határok… Nézzük meg a térképet! Ezen a délutánon imában, hitben és büszkeségben egyesült a magyarság, újra ki... rajzolódtak a Bécsi döntések utáni határok... (Vers)

Szerkesztő B
Babits Mihály - A szökevény szerelem

Annyi év, annyi év: / a szerelem tart-e még? // Azt hiszem, kedvesem, / ez már rég nem szerelem. / A szerelem meggyujtott, / meggyujtott és elfutott, / itthagyott, / itthagyott. / / Mintha két szép fa ég / puszta környék közepén / és a lángjuk összecsap, / s most a két fa egy fa csak: / pirosak, / pirosak. / / Nem is két fa, két olajkut / és a lángjuk összecsap - mélyek, el nem alszanak. / A szerelem messze van már / és kacag, / és kacag. (Vers)

Turcsány Péter
Héj, fény, kupola

A héj, a fény, a kupola,/ körülvesz engem, változó burok,/ befoglal, lelkem otthona,/ nagyságától alárogyok,/ de mégis bennem, bennem szárnyal/ a rigófényű, örök madárdal.// A héj, a fény, a kupola,/ ó, hármas foglalatba zárva/ tágasságomra láthatok,/ körülvesz engem változó burok,/ mint emberőseim történéseit/ a bennünk fölfeslő évszázadok.// A héj, a fény, a kupola/ átkarol, eggyé válik velem,/ változó napjaim sora/ átkarol mint törékeny szerelem, (Vers)

Szerkesztő A
Ady Endre költeménye: Az én magyarságom...

Az én magyarságom / / / Az én magyarságom / Mindennél keserűbb, / Mindennél igazabb. / / Az én magyarságom / Véres és fekete, / Véres és szomorú. / / Az én magyarságom / Büszke felleg-orom, / Büszke, nagy sirató. / / Az én magyarságom: / Nincs ilyen átkozott, / Nincs ilyen igazi. / / / / Magyar Irodalmi Lap (Vers)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap