Vers

Jókai Anna
A három

A három király felajánlja; annak, akit illet/ a dicsőséget/ a hatalmat/ a kincset:/ tömjén, mirrha, arany/ a lábához teszik, rendelkezésre/ nincs feltételük: ez az ajándék/ A sátán felkínálja mind a hármat; annak, akin úrrá akar lenni/ változtasd a követ kenyérré/ (mekkora hatalom!)/ vesd le magad sértetlenül/ (milyen dicsőség!)/ tiéd lesz a világ gazdagsága/ (micsoda kincsek!)/ ha…/ feltételhez szabott: ez a kísértés/ Három a próbatétel:/ (a mesék nem hazudnak)/ az első könnyű, játékos/ a má... sodik (Vers)

Felber Zsolt
Kitörés

Szikrázó ágyútorkok lövik városaink, / Zúgó bombázók tizedelik meg soraink, / Már csak az utolsó töltény a reményünk, / A bátorság, a hit a legfőbb erényünk. // Nekem ez a Hazám, az ellen csak átvonul, / Ma én, holnap te esel nekik áldozatul. / Része leszünk egy gonosz birodalomnak, / Olcsó játéka a gyilkos világ-hatalomnak. // Kitörünk testvér, tovább nem maradunk, / Ez a végső harc, ha kell, hát meghalunk! / Az utolsó csepp vérünkig is kitartunk, Mi az életünket, s nem másokét akartuk! (Vers)

Csata Ernő
Különbség - Deosebire

Pribeagu, Ion: Különbség / Deosebire / (Fordította Csata Ernő) // Móric, a fiú, ki jól tanul / A bákói iskolából, / Egyik nap váratlanul / Megkérdezte az apjától: / - „Apukám, mondd csak, / De ne légy sértődött, / Mi különbség van / Egy nő és egy férfi között?'' // - „Jaj Istenem, jaj nekem / Móric, megőrjítesz, / Hogy lehet gyermekem / Kérdezni tőlem ilyet. / Egy fiú, mint te, tanul, / Nem kérdezget hóbortosan / Olyanokat szemérmetlenül, / Amik nem hozzáillők korban.” // (Vers)

Szerkesztő A
Móra Ferenc: Mártonka levele

Aranyos nagyapó, / ákom-bákom-mákom, / szíveden kopogtat / kis unokád, Márton. // Szíveden kopogtat / gyönge kis ujjával, / könnyeket pergető / nehéz bánatával. / Mit ér, amit küldtél, / a szép csengős szánkó? / Az egész határban / régen nincsen már hó. // Aranyos nagyapó, / ákom-bákom-mákom, / tudod-e, mire kér / kis unokád, Márton? / Gyere el mihozzánk, / légy te a Télapó: / fehér szakálladból / hátha hull majd a hó. // Hátha hull belőle erdőre, mezőre, / hátha a tavasz (Vers)

Kondra Katalin
A legszebb ajándék

Bontogatom a csomagom,/az első réteg alatt bámuló nagy szemek,/ aprócska kezek,/édes mosolyok rejlenek. /Felbátorodva bontom tovább csupaszív kedves kis csomagom, /ölelő karok nyújtóznak felém,/puszik záporoznak az arcomon/ s én gyönyörködve veszem karomba, /milyen drága, milyen szépséges és az enyém./ Ahogy tovább bontom, nőni kezd a csomag/ és egy királylány/fi toppan elém. /Cserfesen fecseg, be nem áll a szája,/ kérdez és mindent tudni akar. /Nem győzöm a sok kérdést megválaszolni, (Vers)

Csata Ernő
Jégkor után

Jégkor után // Orangután, ha lesz még ilyen a jégkor után, / verseimet, ha hozzád fújják a viharok / és megtalálod belefagyva jégbe, hóba, / tudjad, hogy laptopon pötyögtettem sorba. / Nem írtam tollal, tintával, mint régen, / sem csúnyán, sem gyöngybetűkkel szépen, / azt sem mondom, hogy verset írok, / hisz öregkoromra elfelejtem, hogy írni tudok. / A levelet is ritkán adom fel borítékban a postára, / többnyire bedobom egy virtuális ládába, / ami a címzetthez érhet, akár egy gombnyomásra, / ha nem gyanús... (Vers)

Kondra Katalin
Kötelék

Nem tudom mi ez a fájdalom/csak elszorul a szívem, könnyem pereg amikor haza gondolok./Ha székely embert látok, ha meghallom a himnusz dallamát, /úgy verdes a szívem,hogy ki akar szakadni, /nincs ellene orvosság./Az ilyen fájdalomra nincsen gyógyír./Ez olyan kegyetlen, mint fát csavarni ki tövestől/vagy szárnyát szegni a repülő madárnak. /Ha elmentél, ha úgy hiszed gyökered szakadt, hát tévedsz!/Mindenkit hazavárnak./ Apád, anyád még a sírból is hív./De gondolnak rád a többi ősök,/kik valaha éltek a földön... (Vers)

Szerkesztő B
Ady Endre: Levél-féle Móricz Zsigmondhoz

Rózsafa-vonóként nagy zöngésű húrhoz/ Súrlódjék az írás Móricz Zsigmond úrhoz./ Szóban hozta vón' el a beteg, ki küldte, / De sok Élet-lázban magát tönkre-hülte. / Mégis, mert hát ma még sokan hisznek velem, / Adják át Móricznak ezt az én levelem / A könnyes, áldott hang, aki általadja / Éppen úgy áldassék, mint az, aki kapja. // Szerelmetes barát, zömök Móricz Zsigmond, / Tudod jól, hogy polyva, az ember amit mond. / Ezért is jövök ost hozzád kényes verssel: (Vers)

Turcsány Péter
Ady-parafázis a Fájdalomról

Ady-parafázis a Fájdalomról /// „Nem tenyeremet rejti csak az öklöm?” / S ujjaimat kell imádsághoz törnöm? / 2011. augusztus 22. Szombathely /// Élet- és billentyűritmus „Szívbillentyűritmus” // Mirtse Zsuzsa //// Olyan ez, mint Liszt zongorajátéka, / csak élő emberek adják az életjeleket / hangok leütése nyomán! /// Ady-parafázis a Fájdalomról /// Magyar Irodalmi Lap (Vers)

Szerkesztő B
Ady Endre költeménye: Az én magyarságom...

Az én magyarságom / / / Az én magyarságom / Mindennél keserűbb, / Mindennél igazabb. / / Az én magyarságom / Véres és fekete, / Véres és szomorú. / / Az én magyarságom / Büszke felleg-orom, / Büszke, nagy sirató. / / Az én magyarságom: / Nincs ilyen átkozott, / Nincs ilyen igazi. / / / / Magyar Irodalmi Lap (Vers)

Szerkesztő A
Ady Endre - Az élet

Az élet a zsibárusok világa, / Egy hangos vásár, melynek vége nincs. / Nincs semmi tán, melynek ne volna ára, / Megvehető akármi ritka kincs. / Nincs oly érzés, amelyből nem csinálnak / Kufár lélekkel hasznot, üzletet; / Itt alkusznak, amott már áll a vásár, / A jelszó mindig: eladok, veszek!... / / Raktárra hordják mindenik portékát, / Eladó minden, hogyha van vevő: / Hírnév, dicsőség, hevülés, barátság, / Rajongás, hit, eszmény és szerető. / Aki bolond, holmiját olcsón adja, / Az okos min... dig többet nyer vele (Vers)

Szerkesztő B
Ady: Nem élek én tovább...

Nem élek én tovább, / Csupán addig élek, / Amíg a szivemből / Felfakad az ének; / Amíg a lelkemet / Sírhatom a dalba, / Amíg lángra gerjeszt / Ihletés hatalma; / Amíg titkos órán / reám száll a bánat, / Feketén, komoran, / Mintha a világnak / Végzetszerű átkát / Csakis én érezném, / Tépődve annyi bús, / Megfejtetlen eszmén. // Nem élek én tovább, / Csupán addig élek, / Míg vérező szívvel / Ezernyi kétség közt / Még mindig remélek (Vers)

Csata Ernő
Ady igaza

…A lelkek temetője // Ez a föld, melyről gesztáink / dicső históriákat mesélnek, / a lelkek temetője ma is, / hol bús édesanyák mára, / hatmillió magzatot / boldogan elvetéltek. // Ez a föld, mely vérben ázott / a szabadság szent zászlaja alatt, / a megölt lelkek sikolyától / hangos ma, és megátkozott / magvának eljövendő / termése is por maradt. // Ez a föld, melyen azok a / boldogok ma is, akik nem élnek, / pityókaföld, mely felett mérges / bogyók teremnek s szapora (Vers)

Csata Ernő
Szerettem - Am iubit

Labiş, Nicolae: Szerettem... / Am iubit... // (Csata Ernő fordítása) // Szerettem mióta vagyok / Nyári ég, ha tisztán ragyog, / A bozontos rekettyéket, / Szivárványokat a bércen / Vagy az erdőket oly mélyen, / Megdermedten, hófehéren. / Kedveltem a rónaságot, / Ahol láttam délibábot, / Vagy a magas hegygerincen / Villámokat szép körívben, / És a darvak vonulását, / Magasságok nagy nyugalmát, / Törpefenyők makacsságát, / Felhők ölelő foszlányát. // (Vers)

Vasi Ferenc Zoltán
Születés és halál keresztjén

Épp augusztus 7-én, egyik alkotótársam menyegzőjének napján, a Károlyi-kastélyban (Petőfi Múzeum) tartották, halt meg Tamás s Édesanyám születésnapján temették, s 1941-ben, egy évvel születése napján ezen a napon indult a Magyar Csillag folyóirat, a Nyugat jogutódja. Én egy sötétzárka-albérletben szorongtam, Jannisz Ritszossz se különbül, s szólt a mobilom, fiam anyja (feleségnek nem mondható! - kipaterolt a cigány pereputtyával a szülői házból). Néztem a riportfilmet. Azóta sokszor. Ilyenek az augusztus 27-éim. (Vers)

Szerkesztő B
Márkus Béla: „Wass Albert kezében lesz feladata a tollnak”– bírálatok, méltatások a két világháború között

Pályakezdése irodalmunk egynémely valódi klasszikusát idézi. A poétai indulás nemzeti költészetünk olyan óriásáét, mint Ady Endre. Közelebb jőve az időben: olyan nagyságát, mint Nagy László. Még közelebb: mint Kányádi Sándor és mint Csoóri Sándor. Mi a közös bennük? Hogy valamennyien megtagadták első két kötetüket. Túlléptek rajtuk. Vagy úgy, mint Ady: az Új versek címmel jelezve, hogy régi avult, kihullt a mából, ami előttük volt. Vagy mint a másik (Vers)

Szerkesztő A
Wass Albert: Véren vett ország

Egy ország van a lelkünk mélyén,/ más országokkal nem határos./ Úgy épült fel a szívünk vérén/ sok könny-falu, sok bánat-város.// Egy ország van a lelkünk mélyén,/ úgy építgetjük napról-napra./ Csalódás-házak gond-falakból,/ keserűség a tető rajta.// Véren vett ország ez az ország,/ önnön vérünket adjuk érte,/ s addig fog bennünk egyre nőni,/ amíg telik még könnyre, vérre.// Amíg, hogy fa égig ne nőjjön:/ alkony vigyáz a napsugárra./ Míg min... (Vers)

Csata Ernő
Mi a szerelem? - Ce e amorul?

Eminescu, Mihai: Mi a szerelem? - Ce e amorul? // (Csata Ernő fordítása) // Mi a szerelem? Alkalmak / Sora, hosszú fájdalomra, / És nincs oly könnyáradat, / Amitől csillapodna. // A nő bájos mozdulatával / Annyira leköti lelkedet, / Hogy egész életedben / El nem felejtheted. // Még a küszöbön is megvár, / Árnyékos zugokban, / Hol kedves kedvesére vár, / Mint szíved óhajában: // Ég és föld eltűnnek / És szívedbe szúrnak, / A világ egy szón csünghet, / Amit alig súgnak. // ... (Vers)

Turcsány Péter
Wass Albert emlékére - Örökség

Örökség - Wass Albert emléke/ / Egy vonítás, mely zengett / Erdély fölött, / a magányos farkasé, / de hangja szétörött; / / hallgatás és némaság / vermébe vettetett, / de himnuszként csendül föl, / ébresztve nemzetet. / / Albi, Mezőség gyermeke, / ajkán a lélek mnagyar, / s hogy felnőtt, szívén a szó: / gyász és diadal. / / Jaj, mesze elszakadtál, / de irtva – gyökered / itt maradt, s emléked / itt szökik föl védve tiéidet! // Magyar (Vers)

Csata Ernő
Állomás a mezőn - Halta pe câmp

Dinescu, Mircea, 1950 november 11-én született a dél-romániai Slobozián. A jelenkori román irodalom egyik meghatározó alkotójaként tartják számon. Állomás a mezőn - Halta pe câmp // (Fordította Csata Ernő) // Mikor a Hold, mint melltű, akad rá a ruhádra, / álmodod magad rózsaszínű tégla állomásnak, / ahova a vonat szinte érzékien jön be. / De nem tudom, benned a forgalmista lázad / vagy a csőszt érzed lesben a gabonában, / s a lámpánál lázasan kapaszkodsz a bűnbe? (Vers)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap