Vers

Szerkesztő B
Tóth Árpád: Arad

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar irodalomból. / Egyet... lenegy uccáját ismerem, (Vers)

Csata Ernő
Hisszárlik - Isarlâk

Barbu, Ion: Hisszárlik - Isarlâk // Anton Pann világának méltóbb tiszteletére'' // Valahol a török Dunánál, / Fonnyadt dohányok mezején, / A Rossz és a Jó közepén, / Gyötrődve az ég létráján, // Kell létezzen: / Fehéren, / Egyenesen / Hisszárlik! // Napfényből kiszakadva! / Epekedő, kenő hangja, / Olyan finoman legyint, / Mint egy szent müezzin, / Ha imát rebeg sietvén, / Tündérének, a torony tetején… // * // - Hisszárlik, szívem vágya, / Fehérlik, mint egy rája / Pestises napjának mesze, / Kő és zöldség fészke, (Vers)

Szerkesztő A
József Attila: Mama

Már egy hete csak a mamára/ gondolok mindíg, meg-megállva./ Nyikorgó kosárral ölében,/ ment a padlásra, ment serényen.// Én még őszinte ember voltam,/ ordítottam, toporzékoltam./ Hagyja a dagadt ruhát másra./ Engem vigyen föl a padlásra.// Csak ment és teregetett némán,/ nem szidott, nem is nézett énrám/ s a ruhák fényesen, suhogva,/ keringtek, szálltak a magosba.// Nem nyafognék, de most már késő,/ most látom, milyen óriás ő - /szürke haja lebben az é... (Vers)

Csata Ernő
Nagyságos fejedelem

1676. március 27-én született II. Rákóczi Ferenc, olyan történelmi személy, aki a magyarok nemzeti hőse és mai napig is szívesen emlékeznek rá. Rákoczi és szabadságharca a népzenére is nagy hatást gyakorolt, ebből az időből számos kuruc nótát gyűjtöttek össze. Ilyen például a Rákóczi kesergője, a Rákóczi-nóta és a Hahj! Rákóczi! Bercsényi! A szlovákok körében megítélése az utóbbi időben részben negatív irányba fordult. Ennek egyik mozzanata az (Vers)

Szerkesztő B
Juhász Gyula: Pozsony

„Fáj a földnek és fáj a napnak / s a mindenségnek fáj dalom, / de aki nem volt még magyar, / nem tudja, mi a fájdalom!” /// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar irodalomból. /// Ha alkonyatkor ballagtál a ködben, / Mely lágy fátylával a Dunára hullt (Vers)

Szerkesztő A
Juhász Gyula: A békekötésre

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar i... rodalomból. (Vers)

Szerkesztő B
Juhász Gyula: Szabadka

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar irodalomból. -Juhász Gyula: Szabadka (Vers)

Szerkesztő B
Juhász Gyula: Trianon

„Fáj a földnek és fáj a napnak / s a mindenségnek fáj dalom, / de aki nem volt még magyar, / nem tudja, mi a fájdalom!” // Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar irodalomból. - Juhász Gyula: Trianon // Nem kell beszélni róla sohasem, / De (Vers)

Szerkesztő B
Juhász Gyula: Trianon

„Fáj a földnek és fáj a napnak / s a mindenségnek fáj dalom, / de aki nem volt még magyar, / nem tudja, mi a fájdalom!” // Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar irodalomból. - Juhász Gyula: Trianon // Nem kell beszélni róla sohasem, / De (Vers)

Felber Zsolt
Nemzeti imáink: Imádság a gyűlölködőkért (Juhász Gyula)

A magyarok imája évezredek óta szólítja meg Teremtőjét. Nem véletlen. Annyi támadás érte már Hazánkat ebben a több száz esztendőben, hogy párja sincs a világon. Így hát gyakran szállt fel hitünk éneke Istenünkhöz, Boldogasszony Anyánkhoz vagy éppen Jézus Krisztushoz. Hol fohászként, hol köszönetként, hol dicsőítésként szólt ez az ima. Nemzeti lelküle... tünk megteremtette a Magyarok Istenét. Eleink és nagyjaink imáiból készült ez az összeállítás. (Vers)

Szerkesztő A
Juhász Gyula: Pozsony

„Fáj a földnek és fáj a napnak / s a mindenségnek fáj dalom, / de aki nem volt még magyar, / nem tudja, mi a fájdalom!” /// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar irodalomból. /// Ha alkonyatkor ballagtál a ködben, / Mely lágy fátylával a Dunára hullt (Vers)

Szerkesztő A
Juhász Gyula: A békekötésre

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar i... rodalomból. (Vers)

Szerkesztő B
Juhász Gyula: Csáktornya

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar iro... dalomból. (Vers)

Szerkesztő B
Juhász Gyula: Szabadka

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar irodalomból. -Juhász Gyula: Szabadka (Vers)

Csata Ernő
Andrii-Popa - Andrii-Popa*

Vasile Alecsandri: Andrii-Popa* - Andrii-Popa // (Fordította Csata Ernő) // Valea Seacăn ki járna / Kivonva a handzsárja / És inge is kigombolva? / A híres Andrii-Popa! // Hét éve betyár módra / Az urakat kigúnyolta, / Övé folyton a zsákmány, / Andrii-Popa, a zsivány! // Éjjel-nappal a nyeregben, / Haramiák vámját szedte, / Mindenhol az országban! / Fut a zsoldos is vágtában, // Csőre töltött a puskája / Tövén háromgolyós tárja, / Pej lova már négyéves, / Amelyik harap és mérges, // Hét bajtársa mellette állnak, (Vers)

Kiss Dénes
Nagypéntek

Felvérző hajnal pirkadat/sebhely a keleti égen/Mindent elönt a virradás/a te véred az én vérem/A keresztek széttárt kezek/beütött szögek tartanak/Ég alatt s a halál dombján/amíg csak föl nem kel a nap//s szemünkbe váj a fény éle/a nézésből vakulás lesz/Föltündöklik bent a látás/s azzal sosem bír a hádesz//Ott bent nagyon nagy a világ/A sötét csak a fény hiánya/Hunyt pillánk mögöttesében/ragyogásból van a bánya//S mint a szénben rejtőzködik/ világosság (Vers)

Turcsány Péter
Énekek éneke – az elemekről (Négykezes, 35 év után) S. E. művésznővel

Tűz és fény, agyagból, / anyagból gyúrt lélekkel lehelt... / Most is, természetesen, az vagy, akinek megismertelek. // Kiáltok Égnek, roskadozom Földnek. // Égnek vetsz lobot. Földnek magot. / Magadat szórod. Magaddal óvod. // Isten... ember, adj magot! / Mit égnek, földnek szétoszthatok. // Kezedből-kezembe... // Érintések az éteren át – / evezések az égi tavon. / Szemünk, a távoli, mélybe bukik, / mint a halászó hattyúké. // Kincsük a tiéd. Kincsük enyém. // Közös lét...szikrázó szirt... / habot emel, (Vers)

Döbrentei Kornél
Nincs Ararát

Tûrni, tûrni gyötrelem, / álarcul Jób-szelídséget kéne öltenem, / de nem, de nem, / a belenyugvás förtelem: / ragadjuk föl a Szent Jobbot, / dörömböljünk, repesszük szét a mennyboltot, / honnan ránk uszították a rothasztó özönvizet, / tudván, ez sarcra nemzett népség, alázatosan fizet / s kihal nagyúrin, számára a büntetés / természetes, ahogy a disznóból öléskor kiáll a kés, / a pörzs-szagú ünnep ránk dôl szennyel, / fonákjára fordul, s elnyel, elnyel, / az Isten már megint messze néz, hová lát, / itt a ma... (Vers)

Szerkesztő B
1885. március 29-én született Kosztolányi Dezső író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró

Kosztolányi Dezső, teljes nevén: Kosztolányi Dezső István Izabella[1] (Szabadka, 1885. március 29. – Budapest, Krisztinaváros, 1936. november 3.[2]) író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró, a Nyugat első nemzedékének tagja. Csáth Géza unokatestvére. 1885. március 29-én (virágvasárnap) született Szabadkán, Kosztolányi Árpád (1859–1926) fizika- és matematikatanár, iskolaigazgató[3] és a francia származású Brenner Eulália (1866–1948) gyermekeként (Vers)

Szerkesztő A
Kosztolányi Dezső: Magyar költők sikolya Európa költőihez 1919-ben

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar irodalomból. (Vers)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap