Vers

Döbrentei Kornél
Valóságos órán szemközt egy régi karddal

Gábor öcsémnek // Jégmonoton fémbe vájt seb a hüvelye: / az idő vakondéjű testürege, // ám pengéje röptét nem lehet belátni: / üstökös villanás, ami szentistváni // távlatot ível át –: biztos a markolat, / miként kőtáblán a Tízparancsolat, // önemésztő fókuszként töménylik bojtja: / Muhi puszta, Mohács félrevert kolompja… // – de itt nem lát a süket és nem hall a vak! –, / Világos, (Vers)

Döbrentei Kornél
És mégis

Száraz Györgynek / Egy világegyetem a talpunk alatt, / miként az akasztottnak, / és mégis – Hatalmas ököl hűlt helye az űr, / kínlódva növi körbe a szívünk, / és mégis – Ránk könyököl az Isten, / hogy szétfröccsen a májunk, / és mégis – Szájából végtelen költemény / a szél és a lelkünk, / és mégis – / Közös veríték a tenger, / zarándokhellyé avatjuk gyomrát a cetnek, / és mégis – / Ezer éve delel itt a káini pillanat, / ragyogása ... (Vers)

Szerkesztő A
Wass Albert: Véren vett ország

Egy ország van a lelkünk mélyén,/ más országokkal nem határos./ Úgy épült fel a szívünk vérén/ sok könny-falu, sok bánat-város.// Egy ország van a lelkünk mélyén,/ úgy építgetjük napról-napra./ Csalódás-házak gond-falakból,/ keserűség a tető rajta.// Véren vett ország ez az ország,/ önnön vérünket adjuk érte,/ s addig fog bennünk egyre nőni,/ amíg telik még könnyre, vérre.// Amíg, hogy fa égig ne nőjjön:/ alkony vigyáz a napsugárra./ Míg... (Vers)

Döbrentei Kornél
Magyar Invalidus

Ambrus Sándor: 1848-as Huszár szobrának avatására // Miket művelsz, Föntvaló idomár?/ Holott időnk is ketrecedben jár,/ kelepce-mélységben tigrissel hál / egyűvézártan orrfacsaró szél:/ túlnan liliomoktól elalél,/ cirkusz-játszma minden országhatár. // Hová,hová ily menetben huszár,/ Te, Anonimusz-maszkos Geszta hős,/ névtelenséggel jelölt ismerős,/ cella-dohhal vonulsz mióta már,/ egymagad alakzataként vagy rang, /csizmád ütemre döng... (Vers)

Döbrentei Kornél
A magyaroknak való

Balassi Bálint úr utolsó csatája // Elmúlt szép Pünkösdnek gyönyörű ideje, / Elüszkült az ég, mint combomnak csúf sebe, / Szent lélek-láng emészt vagy a kárhozat heve? / Ez hát az utolsó, legvitézebb torna, / Régi hetyke merszem, de mintha romolna, / Mintha a kihívóm nem e világról volna. // Tejútig magaslik, a vállán keselyű, / Nehéz szagból pajzsa, édeskés-keserű,/ Leheli harcmezőn hullákon általi fű. / Ütöm, vágom, állja, ... (Vers)

Szerkesztő A
Kölcsey: Huszt - Töredék

Huszt // Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék;/ Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold. / Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott / Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém. / És mond: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán? / Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér? / Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort; / Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl! / Cseke, 1831. december 29. ... (Vers)

Szerkesztő B
Kölcsey Ferenc: Emléklapra - Töredékek

Emléklapra // Négy szócskát üzenek, vésd jól kebeledbe, s fiadnak / Hagyd örökűl ha kihúnysz: A HAZA MINDEN ELŐTT. // Pozsony, 1833. június 14. /// Felírás Kende Zsigmond házára // Alkota munkás kéz engem; s a szőke Szamosnak / Partjain a költő lát vala s renge felém: / Ház, örökülj; s vídám békével tartsad öledben / Gazdád, s gyermekeit, s hív unokái sorát! // 1833 /// Szép Erdély.... // Töredék // Szép Erdély barna fürtű (Vers)

Döbrentei Kornél
A kozmosz sebe

Válasz a Móser Zoltán küldte lyukas falevélre // Az őszhatalmú időtől kihívó üzenet érkezett,/ sarjadás-erejű válasz rá a képzelet:/ kaptam egy talányos – virágtól, fától? – levetett, / Biblia-lapok közt imádságossá aszalt, szívforma levelet: / milliárdból egyetlenként önmaga, / nincs hozzá hasonló, csak hasonlata, / közepén viseltes űr a folt, / mint szívburkon golyó ha áthatolt, / szűziség szűk bejáratán ha átütött, / miként csírakopja (Vers)

Kiss Dénes
Szent közhelyek

Lebegek az éjszaka felszínén / Alattam a sötétség mélye / ahol márvánnyá hidegül a fény / s öltözik tükrös feketébe / / Fölöttem elvetett csillag-gyöngyök / Éles törött gyémánt szilánkok / (Ez a kép is csak megrögzött / költészet ) tehetetlen átok / / Mert sosem tudom meg miről szól / ez a vers és a tubi amit írtam / Harangszó kondul vízmélyek alól / Szempillantásom egekbe illan / / A tekintetet is befödi az éj / A sötétség felszíne átalakul / Nemcsak a test (Vers)

Döbrentei Kornél
Ez is a Dunánál

I. // Reng a parti lépcső, annyi a patkány, / hitted, műved ronthatatlan megáll, / nekik a túlélés naiv feladvány, / kettőskeresztű Szent István király; / bal latrok hurcolásszák Jobbodat, / széttört országalmád tovább rohad. // Tűnődöm elkoppánykodott létemen, / itt, e tüntetés-vigilián, / arra vánszorg az elvénhedt őselem, / hol fajtám öli vandál kistitán, / nézik góchagyó, koncosztó nagyok – / folyónk, Európa lucska ragyog. // Lásd (Vers)

Döbrentei Kornél
Levél

Édesapa, / sírodról önmagukba hátrálnak a tulipánok, / légy nyugodt, rendezetten, nem fejveszett csürheként / tolonganak a hadiúton, szétrobbant szíved / emlékhelyére vissza, s begubóznak ott a maradandóság / böjtre kész, elbölcsült bábjaiként, míg te egyre / gyakrabban biciklizel át, chagalli lebegéssel, / tengelyig baljós fényben, éjszakáim rettenetes / mocsarán, hol forrón homlokba fúló kék töviseket / terem az álom, szálegyenesen ülsz, (Vers)

Kiss Dénes
Kiáltások

A fej már gurul a földön / Nyomában vöröslő vércsík / Talán gondolkodik még / és föl se fogja hogy vérzik / / A forradalom így él tovább / Kutakból arzénes víz folyik / Megbuktak mind az iskolák / Győztek a képernyők s mozik! / / Folyókban ciános víz árad / A fej vércsíkok sínén gurul / De azért még gondolkodik / magyarázatlan magyarul / / Suhancait magasba tartva / Megmatatván az örök napnak / Arcok útkövekbe bújtak / s fölzokognak a forradalmak / / Szent suhancok (Vers)

Tusnády László
Madarász Imre Alfieri-monográfiája

Ha Alfieri magyarországi jelenlétéről beszélünk, akkor nagyon hamar Madarász Imre munkásságával találkozunk. Húsz évvel ezelőtt róla írta huszonkét évesen az első könyvét, az első magyar könyvet az olasz lángészről, és folyton-folyvást hozzá tér vissza, mégpedig úgy, hogy érdeklődési körében jelen van az egész olasz irodalom elég a nagy sikert elért, hat kiadásban megjelent Az olasz irodalom ... (Vers)

Kiss Dénes
Vannak pillanatok

Vannak pillanatok / amikor azt hiszem / tökéletes vagyok / Majd ocsudva látom s / szikes ráncaimat / ahogy fölvagdosta / bőröm a nesztelen / hasító pillanat / És nincsen hatalom / csak a csacska szavak / hogy elmúlásomon / változtathassanak / s éppen a múlásnak / volna végre vége / de csak a vakságnak nézhetünk szemébe / / Ebben a világban / tökéletes nincsen / hacsak nem a semmi / hacsak nem az Isten / / Magyar Irodalmi Lap (Vers)

Döbrentei Kornél
Ha majd értem szól

Isten messzehordó szavú ingája leng, röppenj, / súlya-nincs, törékeny lepke-könnyen, / zengéssel bélelt bronzköpeny, / mely ideghúrozta test is: minden sajdító ütésre / ezüstömleny/ rajta a fény: bimbam-dudoros nyelveddel forrón, / érdesen, amint / a jászol-langy tehén nyalint,/ horzsold tündöklővé fáradt vérben fürdetett,/ feketére pácolt, vasdarab szívemet,/ meteoritroncs, magasságot már nem lakhat,/ emeld fel, napszél-süvítést ... (Vers)

Turcsány Péter
A zord idők földjén

Színmagyar Füzes patakként csordul,/ fekete csizmás tündérek jönnek,/ barna a kucsma férfiak szívén,/ havat föléjük zord idők szőnek.// Köréjük fagynak a dombok/ bezáruló vaspántjai,/ vagy engedik-e álmaikat/ Isten szárnyán szállani?// A hó, a jég, a zord idő /tavaszra fordul, fölenged;/ de sorsuk bánatcseppje/ szívük falára rádermed.// Füzes Istenarc-mású népe/ harangszóra érkezik,/ virágzásba borítsd, Isten,/ tavaszéhes gyöngyeit.// (Ördöngösfüzes, 2005 (Vers)

Szerkesztő B
Zas Lóránt: Innen lenézve

Innen lenézve // (Csörének) // Innen lenézve vízre, partra, / pelikán repül, az ég meg tarka. / Süllyedni be tarajos habba, / a tenger kék, sirály üt halra. / Itt csend van, alig ér lárma / a pálmafák kecses sorára. / Ketten vagyunk. Szem a szájra, / ahogy akkor égve és fázva. / Álom volt tán, de most is éltet. / Emlék ma már. Rímes mesének / véljük innen, ha arra téved / fiú és lány: kedvesek, szépek. (Vers)

Döbrentei Kornél
Rebellis türelem

Hiába volt himnuszi esdés, protestáló pátosz,/ azóta sem áldás, amit ránk oszt,/ inkább hallgatta meg Ady Endrét,/ és ver még, ver még,/ belefárad-é egyszer, s ráun?/ Antikká korszerűsítve a fátum:/ szakadatlan bűnhődjük a múltat s jövendőt,/ mi, a jelentől is ökrendők./ Nem sajátítottunk ki soha, e néphez nem illene,/ gyötrelmes rangod, hogy Te vagy a magyarok Istene:/ mi választottunk s nem Te minket,/ balsors-rögösítette szíveinket/ ... (Vers)

Szerkesztő B
Kiss Dénes - Magyarságom

Én úgy vagyok magyar, hogy belerázkódok, és megrendülök bele./ Mint amikor a Föld mozog, s csikorog lelkemet átvágó izgága tengelye. / Vagyok magyar, mint a kiveszők, akiket nem véd nemzetköziség, / csak maguk ősi tartása és a nyelvük hány százezer éve, / a Föld nevű bolygó forgása, a körüljárása és megnevezése. / Úgy vagyok magyar, hogy nem tudok más lenni soha és sehol. / Sem álmomban, sem ébren. Se étlen-szomjan, se magányban... (Vers)

Döbrentei Kornél
Valóságos órán szemközt egy régi karddal

Gábor öcsémnek // Jégmonoton fémbe vájt seb a hüvelye: / az idő vakondéjű testürege, // ám pengéje röptét nem lehet belátni: / üstökös villanás, ami szentistváni // távlatot ível át –: biztos a markolat, / miként kőtáblán a Tízparancsolat, // önemésztő fókuszként töménylik bojtja: / Muhi puszta, Mohács félrevert kolompja… // – de itt nem lát a süket és nem hall a vak! –, / Világos, (Vers)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap