Vers

Tusnády László
Kőbe zárt szavak 19/33

Mindent a kor emészt, az idő-mozsár zúzta letűnt világ benépesül, a jelen embere is az idő-malom lisztszemeit számolja; álom-kutakban fakadnak fel a napok fátylas titkai, sugárveszélyben kell rohannunk, bánatunk az űrbe mélyed. De megmaradnak mégis a tűnt idő hírnökei között a hitet, a szép felismerését, a munkálkodást serkentő erők. Az időben izzik a küldetéses szellemek példája, feledhetetlen az anyai szív, lelket épít az apai, a testvéri és a baráti szó, (Vers)

Kiss Dénes
Nincs föloldozás

Majd jól figyelj ha a szívdombok fölött / átvillámlanak vesztes perceid / Napsütésben emlék-ég dörög / s érzed a jelen jégveréseit / de a gyerekkori tájad füstölög // Majd jól figyelj mert nincs föloldozás / a megmaradt ösvény nem visz sehova / Nem lendít tovább csak a láz / csupán a te elhamvasztó lázad / amivé az tesz az leszel maga! // Majd jól figyelj ha szíved dombjaira / komor idődnek felhője borul / s mintha örökre elveszne az ég / Majd látod nem más mint csupa (Vers)

Tusnády László
Kőbe zárt szavak 18/33

Mindent a kor emészt, az idő-mozsár zúzta letűnt világ benépesül, a jelen embere is az idő-malom lisztszemeit számolja; álom-kutakban fakadnak fel a napok fátylas titkai, sugárveszélyben kell rohannunk, bánatunk az űrbe mélyed. De megmaradnak mégis a tűnt idő hírnökei között a hitet, a szép felismerését, a munkálkodást serkentő erők. Az időben izzik a küldetéses szellemek példája, feledhetetlen az anyai szív, lelket épít az apai, a testvéri és a baráti szó (Vers)

Kiss Dénes
Amióta Haynau

Amióta / Haynau jár koszorúzni Aradra / maradsz magyar mindörökre magadra // Amióta / áldozatát gyászolja a hóhéra / az életnél többet ér a bitófa // Amióta / egy halottat többször is eltemetünk / sem az Isten sem a világ nincs velünk // Amióta / októberben Arad fáin sir a szél / felvérződik ágakon a falevél // Amióta / elpuhulva hagyjuk hogy ez így legyen / minekünk se lehet többé kegyelem // Amióta / szent október dicsőséges gyászhavunk / novembertől (Vers)

Turcsány Péter
Képekben születünk vissza a tájba

Képekben születünk vissza a tájba // Márkus Piroska fotóemblémájához // Ódon terítők, asztali hímzések, dunai ködök, / fácskák duettje a vízparton és talán a Nap szitál, / talán a Hold rajzol ezüst tóra fényt, // talán az életed, talán távoli életek, / talán időtlenek, amire emlékezünk, // ódon terítők, asztali hímzések, dunai ködök, / fácskák duettje a vízparton és talán a Nap szitál, / talán a Hold rajzol ezüst tóra fényt. (Vers)

Adorján András
Három + 1 parafrázis

Három parafrázist, és az ihlető költeményeket olvashatják. Természetesen leginkább tisztelgésül az eredeti versek nagy költői előtt. És mert három magyar igazsághoz egy ráadás jár, az fejezi be ezt a cikket… - Adorján (J.A. után) / SZÜLETÉSNAPOMRA / / Harminchét éves voltam én / Épp New York előtt, az idén / Bánja / Kánya // Ajándék ez, megkésve, / hirtelen / És elégtétel is, igen / Ha van / Olyan // Harminchét évem elszaladt / Folyton keresve önmagat / Hátha? / – Hiába… // Lehettem (Vers)

Kaiser László
Kosztolányi Dezső

Az írás szinte minden ágában alkotott. Ritkán moralizált; a papír fölé hajolt s dolgozott. Mámorosan. „Boldog vagyok, hogy írok és írhatok” – vallotta. Életművének terjedelme és hatása a Nyugat első nemzedékének a tagjai közül csupán Adyéval, Móriczéval, Babitséval mérhető. 1885. március 29-én született Szabadkán. Az egykor nemesi Kosztolányi és a polgári Brenner család sarja az itteni gimnázium tanulója lesz, ahol édesapja tanár, majd igazgató. A fiatal (Vers)

Szerkesztő B
Vörösmarty: A korcsokhoz

Hová rohantok átkozott gonosz fiak?/ Mi készt ezekre? büntetlen/ Fog hát az undok visszaélés bennetek/ Tenyészni, gyáva fajzatok?/ Az ezredes veszély alatt nyögő hazát,/ Midőn serényen ébredez,/ Imez fajúltak átkosan kelő hada/ Alázza, dúlja, dönti meg./ Attila nyelve (melynek intő hangira/ Remegve tért ki a világ/ Előled, ó nagy hős!) íme dicső, talál/ Korunkban ennyi megvetőt./ Az, ami lételünknek őre, s nemzetünk/ Fő kincse... (Vers)

Tusnády László
Kőbe zárt szavak 17/33

Mindent a kor emészt, az idő-mozsár zúzta letűnt világ benépesül, a jelen embere is az idő-malom lisztszemeit számolja; álom-kutakban fakadnak fel a napok fátylas titkai, sugárveszélyben kell rohannunk, bánatunk az űrbe mélyed. De megmaradnak mégis a tűnt idő hírnökei között a hitet, a szép felismerését, a munkálkodást serkentő erők. Az időben izzik a küldetéses szellemek példája, feledhetetlen az anyai szív, lelket épít az apai, a testvéri és a baráti szó, (Vers)

Döbrentei Kornél
Két emlék

Játszótér / / Beszakadt horpaszú kulacsok lihegnek / a messzeség fekete istrángja közt. / Féltérden az idegen katonák, / a hajnal árterében rohadók, hasukban / erjed az ábránd, hogy a rózsák / tavaszi detonációjában meglelik / a kegyelem egyetlen pillanatát. / A bor torkolattüzében kihunyt / a katonák röpte, virradatból / magukra szült zubbonyaik elhervadnak, / szívünkig növesztik puskacső-ujjaik. / Csizmájukból elszabadul a vérengzés szaga... (Vers)

Döbrentei Kornél
Otthon

Itt a küszöb is egy az ima magasával. / A messzeségnek vízfesték a vére. / Villámok hímporából és anyatejből / fejemben aranyrögöket vajúdott / az idő, s én, beléfeszülve egy csúzli istrángjába, fellődözgettem mind / abrakul a napnak – és csak az árnyék hízik. // Itt a küszöb is egy az ima magasával. / Jácintjogarral uralkodó édesanyám / égtájakat megzendítő akarat: / búzavirágból szülessék meg a végtelen /... (Vers)

Kiss Dénes
Bejöttek a bankok

Mai fiataloknak 1956-ra emlékezve// Nem tankok tapossák/ mezőink kertjeink/ Adósság ordasság/ űzöttje vertje mind!/ Kimentek a tankok/ Bejöttek a bankok// Kisöcsém hiába/ vagy vakmerő bátor/ nincs ami megóvna/ bankók lánctalpától/ Kimentek a tankok/ Bejöttek a bankok// Most aztán láthatod/ pénzen vett híresség/ mivé torzíthatott/ ifjúságot eszmét!/ Kimentek a tankok/ Bejöttek a bankok// Fosztogatnak hazug/ lélekjanicsárok/ Miénk még? (Vers)

Tusnády László
Kőbe zárt szavak 15/33

Mindent a kor emészt, az idő-mozsár zúzta letűnt világ benépesül, a jelen embere is az idő-malom lisztszemeit számolja; álom-kutakban fakadnak fel a napok fátylas titkai, sugárveszélyben kell rohannunk, bánatunk az űrbe mélyed. De megmaradnak mégis a tűnt idő hírnökei között a hitet, a szép felismerését, a munkálkodást serkentő erők. Az időben izzik a küldetéses szellemek példája, feledhetetlen az anyai szív, lelket épít az apai, a testvéri és a baráti szó (Vers)

Kiss Dénes
Kiáltások

A fej már gurul a földön / Nyomában vöröslő vércsík / Talán gondolkodik még / és föl se fogja hogy vérzik / / A forradalom így él tovább / Kutakból arzénes víz folyik / Megbuktak mind az iskolák / Győztek a képernyők s mozik! / / Folyókban ciános víz árad / A fej vércsíkok sínén gurul / De azért még gondolkodik / magyarázatlan magyarul / / Suhancait magasba tartva / Megmatatván az örök napnak / Arcok útkövekbe bújtak / s fölzokognak a forradalmak / / Szent suhancok (Vers)

Kiss Dénes
Magyarságom

Én úgy vagyok magyar, hogy belerázkódok, és megrendülök bele./ Mint amikor a Föld mozog, s csikorog lelkemet átvágó izgága tengelye. / Vagyok magyar, mint a kiveszők, akiket nem véd nemzetköziség, / csak maguk ősi tartása és a nyelvük hány százezer éve, / a Föld nevű bolygó forgása, a körüljárása és megnevezése. / Úgy vagyok magyar, hogy nem tudok más lenni soha és sehol. / Sem álmomban, sem ébren. Se étlen-szomjan, se magányban / Se gazdagon, se szegényen. (Vers)

Tusnády László
Kőbe zárt szavak 14/33

Mindent a kor emészt, az idő-mozsár zúzta letűnt világ benépesül, a jelen embere is az idő-malom lisztszemeit számolja; álom-kutakban fakadnak fel a napok fátylas titkai, sugárveszélyben kell rohannunk, bánatunk az űrbe mélyed. De megmaradnak mégis a tűnt idő hírnökei között a hitet, a szép felismerését, a munkálkodást serkentő erők. Az időben izzik a küldetéses szellemek példája, feledhetetlen az anyai szív, lelket épít az apai, a testvéri és a baráti ... (Vers)

Turcsány Péter
Át, át a lelkek szorosán

Hommage a Wass Albert /// Ó, táj, ó, talpfák fogai – ó, harapós tél – / jobbra a Belcsuj bukkanói – / ó, felhők fegyelme – ó, fehérség, ó kékség – / égbolt öröme – nászi lázak tisztasága… // Életek élnek itt – tüzek parazsa fénylik – / őrlelke ég a nációknak – magyarnak, oláhnak… / ó, ég, vond be foglalatodba – / a Maros zokogó völgyét! // Látod a plájászok házát – hallod a csönd / huhogását – látod a dolgos kezek – / lelkünkbe hatolását – mesterek faragta / palánkok – tündéri (Vers)

Tusnády László
Kőbe zárt szavak 13/33

Mindent a kor emészt, az idő-mozsár zúzta letűnt világ benépesül, a jelen embere is az idő-malom lisztszemeit számolja; álom-kutakban fakadnak fel a napok fátylas titkai, sugárveszélyben kell rohannunk, bánatunk az űrbe mélyed. De megmaradnak mégis a tűnt idő hírnökei között a hitet, a szép felismerését, a munkálkodást serkentő erők. Az időben izzik a küldetéses szellemek példája, feledhetetlen az anyai szív, lelket épít az apai, a testvéri és a baráti szó (Vers)

Turcsány Péter
Énekek éneke – az elemekről (Négykezes, 35 év után) S. E. művésznővel

Tűz és fény, agyagból, / anyagból gyúrt lélekkel lehelt... / Most is, természetesen, az vagy, akinek megismertelek. // Kiáltok Égnek, roskadozom Földnek. // Égnek vetsz lobot. Földnek magot. / Magadat szórod. Magaddal óvod. // Isten... ember, adj magot! / Mit égnek, földnek szétoszthatok. // Kezedből-kezembe... // Érintések az éteren át – / evezések az égi tavon. (Vers)

Tusnády László
Kőbe zárt szavak 10/33

Mindent a kor emészt, az idő-mozsár zúzta letűnt világ benépesül, a jelen embere is az idő-malom lisztszemeit számolja; álom-kutakban fakadnak fel a napok fátylas titkai, sugárveszélyben kell rohannunk, bánatunk az űrbe mélyed. De megmaradnak mégis a tűnt idő hírnökei között a hitet, a szép felismerését, a munkálkodást serkentő erők. Az időben izzik a küldetéses szellemek példája, feledhetetlen az anyai szív, lelket épít az apai, a testvéri és a baráti szó, (Vers)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap