Vers

Szerkesztő B
Ady: Nem élek én tovább...

Nem élek én tovább,/ Csupán addig élek,/ Amíg a szivemből/ Felfakad az ének;/ Amíg a lelkemet/ Sírhatom a dalba,/ Amíg lángra gerjeszt/ Ihletés hatalma;/ Amíg titkos órán/ Reám száll a bánat,/ Feketén, komoran,/ Mintha a világnak/ Végzetszerű átkát/ Csakis én érezném,/ Tépődve annyi bús,/ Megfejtetlen eszmén.// Nem élek én tovább,/ Csupán addig élek,/ Míg vérező szívvel/ Ezernyi kétség közt/ Még mindig remélek (Vers)

Szerkesztő B
Ady Endre: A föl-földobott kő

Föl-földobott kő, földedre hullva,/ Kicsi országom, újra meg újra/ Hazajön a fiad.// Messze tornyokat látogat sorba,/ Szédül, elbúsong s lehull a porba,/ Amelyből vétetett.// Mindig elvágyik s nem menekülhet,/ Magyar vágyakkal, melyek elülnek/ S fölhorgadnak megint.// Tied vagyok én nagy haragomban,/ Nagy hűtlenségben, szerelmes gondban/ Szomorúan magyar.// Föl-fölhajtott kő, bús akaratlan,/ Kicsi országom, példás alakban/ Te orcádra... (Vers)

Szerkesztő A
Ady Endre: Levél-féle Móricz Zsigmondhoz

Rózsafa-vonóként nagy zöngésű húrhoz/ Súrlódjék az írás Móricz Zsigmond úrhoz./ Szóban hozta vón' el a beteg, ki küldte, / De sok Élet-lázban magát tönkre-hülte. / Mégis, mert hát ma még sokan hisznek velem, / Adják át Móricznak ezt az én levelem / A könnyes, áldott hang, aki általadja / Éppen úgy áldassék, mint az, aki kapja. // Szerelmetes barát, zömök Móricz Zsigmond, / Tudod jól, hogy polyva, az ember amit mond. / Ezért is jövök (Vers)

Kiss Dénes
Szélbe szórt beszéd

A lombok is elszálltak a nyárral / szélbe foszló lobogók alatt / Falevelek verdesve repültek / s lehulltak mint avarmadarak / Most csak csonkok erdői merednek / az ősz és tél szürkült vázai / Zörgő-hörgő mezők szigetében / a madár már nem tud játszani / Hová lettek fülnek édes füttyök? / Száraz bozót ilyent nem terem / Varjak sötét rongycsomója foszlik / szakadássá hómarta helyen / A domboldal kopott horpaszában / még foltokban málik el a hó / Úgy hevernek szürkén egymás mellett / mint tetem mely (Vers)

Fehér József
Üzenet/ Te légy a szó!

…Ha költő vagy/ - ne lármázz!/ Megteszik majd/ helyetted a/ politikusok.// Szelíden szólj,/mint a patak/ csörgedezése/ és igazat mondj,/ mint Anyáink/ altató meséje.// …S szavaid hevére, / mint kigyúló/ csillagok fényére/ odafigyelnek majd/ mindig/ az igaz szóra/ szomjazók.// Te légy a szó,/ a biztató,/ hamisság ellen/ igazság-hozó!// Te légy a szó,/ a biztató,/ végzet viharában vigasztaló.// Te légy a szó,/ A biztató,/ elcsüggedésben/ Erőt adó.// Te légy a szó,/ A biztató,/Ha örömre vár / A szomjazó.// (Vers)

Szerkesztő B
Vörösmarty: A korcsokhoz

Hová rohantok átkozott gonosz fiak?/ Mi készt ezekre? büntetlen/ Fog hát az undok visszaélés bennetek/ Tenyészni, gyáva fajzatok?/ Az ezredes veszély alatt nyögő hazát,/ Midőn serényen ébredez,/ Imez fajúltak átkosan kelő hada/ Alázza, dúlja, dönti meg./ Attila nyelve (melynek intő hangira/ Remegve tért ki a világ/ Előled, ó nagy hős!) íme dicső, talál/ Korunkban ennyi megvetőt./ Az, ami lételünknek őre, s nemzetünk/ Fő kincse szenved (Vers)

Szerkesztő A
Vörösmarty Mihály: Szigetvár

Láttam veszélyes tájadat, oh Sziget! / Előttem állott roskadozó falad, / Előttem a múlt kor csatái / S gyászba borúlt ege Hunniának. // Itt késve mérgét nyelte az agg török; / Itt táboroztak népei dölyfösen, / Ott fenn erős, de számra kisded, / S győzve fogyó hadaink tanyáztak. // S onnan, ha kellett; mint az egek nyila / A záporoknak vad zuhanási közt, / Csattogva, sujtva, száz halálban / Törtek alá rabölő haraggal. // Kétszázezerrel víva meg (Vers)

Szerkesztő B
Zrínyi dala

Hol van a hon, melynek Árpád vére/ Győzelemben csorga szent földére,/ Mely nevével hév szerelmet gyújt;/ S messze képét bújdosó magzatja,/ Még Kalypso keblén is siratja,/ S kart feléje búsan vágyva nyújt?/ Itt van a hon, ah nem mint a régi,/ Pusztaságban nyúlnak el vidéki,/ Többé nem győzelmek honja már;/ Elhamvadt a magzat hő szerelme,/ Nincs magasra vívó szenvedelme,/ Jégkebelben fásult szívet zár. // Hol van a bérc, és a vár fölette,/ Szondi melynek sáncait védlette,/ Téko... (Vers)

Szerkesztő A
Nem gyöngít vagyon

Élek méltóságomban dúsgazdagon / és vigyázok ne gyöngíthessen vagyon / Szolgálatban vagyok ahova szántak / Emlékét élem napszámos anyámnak / míg görnyedt kapáló szobrát faragom / Nincsen könnyű dolgom a kevély kővel / szegénysége igaz; nem idézőjel / közötti megszokott magyar valóság / Nem tudta miért élt s nem is kérdezte / kik irányítják szenvedését sorsát // Volt drága ember mert kellett lennie / Mire való anyám? Ki tudja mire? / Majd az okokat mind ki kell találni (Vers)

Fehér József
Fényre vágyom

Játszós ruhám levetettem,/fakardomat mellé tettem./Nincs több harc és nincs több játék,/a szívemben békés szándék./- Fényre vágyom, fényre vágyom,/e világban nagyon fázom.// Harcoltam én már eleget, /kergettem vágyat, felleget;/csábított hírnév, dicsőség,/szétfoszlott a remény-ködkép./- Fényre vágyom, fényre vágyom, /e világban nagyon fázom.// Bejártam messzi vidéket,/ hoztam kincseket, eszméket./ Hittem: örömet okoznak;/ ettől sem lettem boldogabb./ (Vers)

Kiss Dénes
Koszorú, holtak ünnepére - Nem hamvad semmivé

Testvérek ti ott túl! / Halottak / sohase voltak / születők és nem levők / sohase szenvedők / egy napot élt csecsemők / testvérek ti ott túl / a nagy-nagy Sehovákon / mondjátok mire való / átjutni ide / ahol süt a nap / néma fák kórusa zokog / kövek mint fájdalom / hevernek a tájak testén / Testvérek / az ég a föld / a fák a tűz / a lét álcázott / mutatványainak / ki tapsol? Mit végleg elve... szíthetek / nem volt sohase az enyém / Megmaradnak tájak tengerek / (Vers)

Jókai Anna
Krónikásének (1956–2006)

KÖTELEZŐ OLVASMÁNY! // …akik leseperték, besöpörték / akik átvertek, megvertek / akik szónokoltak, elnémítottak / akik ránk nevettek, kiröhögtek // kuss, burzsuj / huj, proletár / isten, haza / soha már! / Nem lesz többé senki szegény / ököllel üt aki legény / népautó, éji csengő / törpe legyen aki felnő / a három színből csak a piros fehér és zöld sunyin tilos. Októberi arany napok /szabadság vagy gyáva rabok / „ez a kérdés, válasszatok” / a rádióban Sors-szimfónia (Vers)

Szerkesztő B
Illyés Gyula: Koszorú

Fölmagasodni nem bírhatsz. De lobogsz még, / szél-kaszabolta magyar nyelv, lángjaidat / kígyóként a talaj szintjén iramítva - sziszegvén / néha a kíntól, / többször a béna dühtől, megalázott. / Elhagytak szellemeid. Újra a fű közt, a / gazban, az aljban. / Mint évszázadokon át a behúzott / vállú parasztok közt. A ne szólj szám, nem / fáj fejem aggjai közt. A / nádkúpban remegő lányok közt, mialatt / átrobogott a tatár. A / szíjra fűzött gyerekek közt, amidőn csak / néma ajak-mozgás mímelte a szót, (Vers)

Kiss Dénes
Távirat az őszből

Nekem az ősz már örökös lánctalpcsikorgás/égen-földön ragyogó kisfiúk arca/sebkötözö felhők gyolcsa az égen/kifordult belsejű házak Üllői út Corvin köz/szétlőtt körúti boltok kormos szemürege/nekem az az ősz már örökre zászlólobogás/középen lyukak hunyorognak a szélben/mint az időn látni át a zászlókon/nagy messziségekig dicső bátorságig/szent kisfiúkig hőseinkig s magunkig/akik letöröltük homlokunkról a vért/mert győzelem volt az s fölemelő/égnyi lélegzetet vettünk győzteset (Vers)

Kiss Dénes
Átlőtt szívvel - Suhanc ballada

A fiúk előttem vonulnak/Mellükön lőtt seb a kokárda/Fiúk ti édes kis suhancok/ezért jöttetek a világra?!/Hosszú hosszú a menetetek/Vonultok megszentelő őszben/Fiúk ez a ti ünnepetek/örök fényeskedő s időtlen/Kisöcséim vonuljatok csak/arcotokon sírgyertyák fénye/Legkülönbjei suhancoknak/legenda lesztek ezer évre! ... A fiú ott állt izzófehéren/Mint arcbőre a fal színe/Foszlott a lelke jégverésben/A hóhért várta hogy jön-e?!/A fiú ott állt tizenötévesen/Születésnapja halála napja lett... (Vers)

Kiss Dénes
1956 bitófái - A fiúk emléke

Fordulóján minden magyar gyásznak/éledjen meg bennünk a remény/Hétköznap nincs csak vasárnap/bár vér üt át az egek sebén/Értünk a holtak is őrséget állnak!/Mindez eszembe jut a véres arcú/széldúlta őszben ha járom a tájat/Fiúk tekintetével van tele az ég/Örökké legnagyobb bűn a bocsánat/ha elragadják az ember istenét... Itt örökké óriásra nőnek/mesékben a legkisebb fiúk/Szemük fénye harmata időnek/és emlékük szomjat oltó kút (Vers)

Kiss Dénes
Egmont nyitány 1956 - Ötvenhat nagyhatalma

Őszi emlék gyász-szalagot lenget/tiszta arcú kisfiúk fölött/Része lettem örökös jelennek/és halálig érte őrködök/Borzongatnak lélekig az őszök/fiúk lelke vadludakkal száll/Vérehulló októberi fákkal/anya jajdul gyermek kiabál/Felcsörömpöl páncélosok talpa/álmainkon gázol át vadul... Nem elég gyűlölni gyötörni/Meg is kell bennünket ölni!/Mert ország és haza mi vagyunk/s amíg élünk mi is maradunk/Addig szentséges Istenünk/ötvenhat s vérző Krisztusunk... (Vers)

Szerkesztő A
Arany János: Kedves barátom...

Kedves barátom, lelkem jobb fele!/ Mi volna édesebb dolog nekem,/ Mint írni hozzád, írni íveket,/ Tarkán, ahogy jő, zöld, piros, fejér,/ Meg tudja a szent, millyen gondolat./ S mégis te feddesz és panaszkodol,/ Halott-beszédet tartasz síromon,/ És több eféle. Megvallom, fiu,/ E szemrehányás, e feddő levél,/ E szenvedélyes "meghaltál" kiáltás,/ E lecke ízű dorgáló beszéd,/ Ez a lelket leöntő nyakleves,/ Ily megrohanva, ily... (Vers)

Kiss Dénes
Velünk, vagy ellenünk

Kiss Dénes József Attila díjas költő, újságíró nyelvfantaszta „Velünk nagy ellenünk” című 1956-ban írt verse miatt húsz évesen börtönbe került. 1957. március 10-én tartóztatták le. Szabadulása után az ország összes egyeteméről és főiskolájáról kitiltották, és ez ma is érvényben van. 1996 márciusában visszautasította a Magyar Köztársaság Érdemrendjét. - Döntsd el magyar, mondd ki a szót!/Itt visszalépni nem lehet!/Az ... (Vers)

Jókai Anna
Krónikásének (1956–2006)

KÖTELEZŐ OLVASMÁNY! // …akik leseperték, besöpörték / akik átvertek, megvertek / akik szónokoltak, elnémítottak / akik ránk nevettek, kiröhögtek // kuss, burzsuj / huj, proletár / isten, haza / soha már! / Nem lesz többé senki szegény / ököllel üt aki legény / népautó, éji csengő / törpe legyen aki felnő / a három színből csak a piros fehér és zöld sunyin tilos. Októberi arany napok /szabadság vagy gyáva rabok / „ez a kérdés, válasszatok” / a rádióban Sors-szimfónia (Vers)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap