Vers


Már húzzák a nótánkat

Végigsöpör a világon e hatalom, / szabadnak indult „Ő”,/ végigsöpört egy fogalom „szabadság”,/ itt van, már jő./ Osztja fűnek - fának, nekünk, / Dél- Amerikának,/ döntést hoz és bírál, / büntet ugye jól vigyáznak?!// Kölcsön, hitel,/ termék mind „baráti” fokon,/ jó tanács ide-oda, lendül a kéz,/ csattan a pofon,/ elmondja, megsúgja,/ szeret, nem szeret,/ miért kedvel téged,/ s miért büntet engemet.// Aztán, mikor fulladozol hitelbe,/ kamatba,/ ha kell... (Vers)

Kelta
Elvész a magyar...

Csak kerti pocséta/ a vérvörös kréta,/ homlokon csókolt/ víg fűzfapoéta. (Vers)

Tótfalusi Gergely
Dédapám diófája

Diófát ültetett/ dédapám./ Reszkető kézzel,/ betegen/ Kossuth seregéből/ hazatérve/ - verten. (Vers)


Nincs otthona, se léte

Messze a „Szent földön”, isten ege alatt, ahol narancsvirágok nyílnak,/ száműzött a béke, halál a helytartó ott, „jaj”- falvakban édesanyák sírnak./ Földünknek tűzfészke, népek temetője, hol a „bátrak” dózerei,/ otthonokra törnek (Vers)

Krissz
A pusztítók

Most törik az alapokat, / Most bontják az égi tetőt, / Most tépik a gyökereket, / Sáraranyból gyúrnak hitet. // Gyűlölnek mindent, ami szép, / Gyűlölik az összes népet, (Vers)


Vigyázz világ!

A „Multik” már az egekig nőttek,/ s lettek zabolátlan, pusztítók, szörnyek,/ már országokat, „népeket” vásárolnak,/ így van ez ma, hogy lesz holnap?! (Vers)


Búcsú Katinkától

Az úton egymagamban állok,/ Nem reád, csak magamra várok,/ Piros kendőd nálam a zálog,/ Lobbanva nyeli útszéli árok. (Vers)

Balassay Kornél
A Nílus partján

Áldomásos jó bor volt,/ Mit kaptunk az ókortól,/ Piramis tövén kedden/ Setét, langyszellős esten. (Vers)

Krissz
Vadra várva...

Az Úr és a hit az ami örök, a becsület bizony, néha megkopik,/ anyagias, felszínes, ripacs az ember, ám erről sosem álmodik./ Neked mid van, mit gyűjtöttél, mi hol kapható?/ Mit olvastál, s az tetszett e, ma ritkán hallható. (Vers)
 

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap