Vers

Csata Ernő
A bűn erénye

…categoricus imperativus // Jó bíró-e az ember, / az önmaga bűne feletti / ítélethez, míg Istent / lázadva tagadja? // Míg fennkölt tudományok / béna, tudathasadásos / útján jönnek sűrű, / bűnös atomhasadások? // Jó bíró-e az ember, / a más nép léte felett, / ha pusztító bombákkal / végítéletet oszthat? // Hol van a belső erkölcs / imperatívusza, védő, / lelki parancs? A szabadság / szörnyű bűnnel is árthat! // Hol van a korlátlannak / tűnő emberi élet / erkölcsének megtűrt, / végső, égi határa? // Jó bíró-e (Vers)

Csata Ernő
Az első vers

Szabó Lőrinc: Az első vers // Első versemet egy nyári napon / írtam, a hortobágyi vonaton. / Magam voltam. Dél. Tücskök. Vad meleg. / Durúzsoltak, álltak a kerekek. / Vártunk. Döcögtünk. Ett az unalom. / Ohatnál végigdőltem a padon, / úgy kábított már a tücsökzene / meg a sínek egyhangú üteme. / Így lesz ez Balmazig, Debrecenig? / Ásítoztam. Dúdoltam valamit, / valami zsongót: zsongott, kattogott / vonat és világ. S egyszer csak, ahogy / rakosgattam a ringó szavakat, / rímbe kattant bennem két gondolat. / (Vers)

Szerkesztő B
Zas Lóránt: A felkelő Nap

(Rolandnak) // A felkelő Nap sem határos/ bolygóinktól túli világgal. / Hogy vízeséses vagy kalászos? / Találgatjuk. Van, aki számmal / bizonyítja, hogy lehetetlen / feltételezni is, hogy ember / lakna az ismeretlen tájon. / Esténként kinézek ablakomból: / a megszokott űr-járgányt látom, / és tudom, hogy messze, távol / valami feldereng. Az óceánom. / Nem ittam, enni is csak gyéren. / A megrémítő halál a télen / mást (Vers)

Kiss Dénes
Petőfi robajló arca

A szabadság átcsap fölöttünk / tajtékos arcán szennye forr / Mi meg véres magzatként jöttünk / Magyarország tájairól / Összeszorítva szikkadt öklünk / a nagyvilágnak kiüvöltünk / az átkok hajlataiból / Petőfi képe fölrobajlik / szívünkbe ütött lobogó – / Az ég mint a jégtenger zajlik / fejünkre csöndben hull a hó / Márciusi szelek ha zúgnak / akkor is halljuk mit hazudnak / A szavuk árnyéka bitó! / Szívdobajaink átrügyeznek / halotti fehér ingeken ... (Vers)

Szerkesztő B
Zas Lóránt: Hetvenkedő

(Születésnapomon) // Hetvenkedő soraim küldöm / azoknak, akik szeretnek és / gyűlölnek: gúnyolnak, tapsolnak. / Mindőjük elismerése a / hála Édesanyámnak: megszült, / és így kényszerített világra. / Nem lennék nélküle ma semmi: / csavargó, vagy vátesz. Seregnyi vénáimban a vezekelés: / sebesedni és sebezni. Mert / kaptam rúgást, simítást százszor. / Csuklottam, kiáltottam. Mámor / és szédület lett sorsom. Éltem. / Ne temessetek még el. Fényben (Vers)

Csata Ernő
Falusi elégia

A városra szakadt ember gyakran nosztalgiázik, egy idő után megszépülnek gyerekkori, falusi emlékei, talán azért, mert a zajos városi élet elfárasztja és elkezd vágyódni a természetközelibb, nyugodtabb, családiasabb környezet után. A falu, amihez hozzátartozik, természetesen, a sár is, az embert mindennapi kapcsolatra kényszeríti a természettel, ahonnan akarva-akaratlanul kiszakadt. Ez az életforma évszázadok óta folyik, születéstől halálig, lakodalmak, vallási ünnepek közösségformáló medrében. (Vers)

Csata Ernő
Az öngyilkos szomorú eltérítése - Trista deturnare a sinucigaşului

Mircea Dinescu: Az öngyilkos szomorú eltérítése - Trista deturnare a sinucigaşului / (Csata Ernő fordítása) // Az emberben felejtetted Uram / ezüst szerszámod ragyogását, / mint egy szórakozott sebész, / aki a páciens bőrébe varrja a szikét és az ollót. / Különben honnan ez a címtelen kétségbeesés, / e kölcsönvett könnyek iróniája? / Egy villámsúj... totta epilepsziás terhesen marad, / de ki bábáskodik és ki veszi ki / üstökéből az ábrándozást? // Az öngyilkos búskomorságból / ugrik le a Notre-Dame (Vers)

Turcsány Péter
A nagyvilág kálváriáján

(A márciusi ifjak és Ady Endre emlékére) // Újra sír és újra lázít / minden elfojtott gondolat./ „Kárpátoktól az Al-Dunáig” / tétova népek szájzár alatt. // Az álmunk, a vágyunk megint / belénkszorul, mint csőbe puskapor. / A nagyvilág kálváriáján / miért vagyunk mi bal-lator? // Március föllélegző napja: / szabadságunk Betlehemje, / Megszületett az a gyermek. / Nem lett, aki fölnevelje. // Keresztapák hogy ölre mennek, / micsoda kétes születés! / Meg... remegnek a parlamentek (Vers)

Turcsány Péter
Fölépülés

Dr. Dzsinich Csaba Professzor Úrnak ajánlom - // Kintről nem törhet rád / oly förgeteg, mint amit belülről készít elő / a szervezet, // ellenfeled sincs / oly erős, / mint akit magadban / kell legyőzz, // nem tudhatod, az aknát / hol teszed le, / melyre magad lépsz később, / már mit se // tudva, s azt sem, ki lesz, / ki megsegít, / csodáld hát minden emberben: / az istenit, // a remény akkor lép eléd, ha érzed, / semmi vagy, / s a mindenségből egy nagy erő téged nyerni hagy, / hálaének ez... (Vers)

Csata Ernő
Három haiku

A haiku a pillanat költészete, a japán költészet jellegzetes versformája, amely három sorból áll, melyek rendre 5–7–5 morásak (egy mora egy rövid szótag hossza), a fordításokban általában a mora helyett a szótagot számolják, így az európai haiku 17 szótagos. A haiku nem én-központú, inkább a természeti jelenségek pillanatnyi rögzítése. Szülőhazájában csak azokat az 5–7–5-ös sorképletű verseket nevezik így, amelyek a természet áb... rázolásán keresztül mély filozófiai, lélektani tartalmat sugallnak. (Vers)

Csata Ernő
Hatvanévesen

Régen, az asszonyok egymás között azt szokták mondani, amikor egy idősebb férfiről esett szó, hogy nem kell tartani tőle, mert annak már ötven után délután. De, ha az ember már hatvan után is a délután felé jár, akkor az emlékeiből kezd élni és csak ábrándozik a régi szép időkről, ha egyáltalán, az izületei, a dereka vagy más helyen nem kínozza a szolgálatos reuma. A háziorvosa is lassan mindentől eltiltja, ami élvezet és a családtagok is mind tudják és mond... ják, mint a kicsi gyereknek, hogy mit nem szabad. (Vers)

Csata Ernő
Bálint napra

A Bálint-nap (február 14.), mint keresztény szokás eredete, Szent Bálint püspöktől származik (14. század), aki a szerelmesek, a lelkibetegek és az epilepsziások védőszentje Európában. Sosem hittem azt az evoluciós magyarázatot, hogy az ember a majomtól származott volna, de ha azt figyeljük, hogy bármi megjelenik az USA-ban azt rögtön majmolják Európában (lásd a Valentine's Day esetét), akkor nagy a gyanú, hogy ennek a származáselméletnek van valami alapja. (Vers)

Csata Ernő
Tengerparton

Amikor a végtelen kék, víz és ég tárul eléd, úgy érzed magad, mint egy parányi homokszem, amelyen éppen ülsz a tengerparton, és a zsibongó tömegből feltörő hangzavar, emlékeidben, sok élményt még felkavar, csakhogy el ne feledd, bár az idő néha unalmasnak tűnik, mégis milyen gyorsan lepereg, akár a homoróra s a zajos, csintalankodó ifjú, aki emlékeidben felbukkan, az mára deres hajú ember, akinek az élete, mint a sziklákhoz csapódó hullámok, egy napon szétfoszlik. (Vers)

Csata Ernő
Születésnapomra

Ma egyre divatosabbak a születésnapi ünneplések, már az ovodásoknak is ilyeneket tartanak a szülők a marketek játszóházaiban, ahol állandó felirat a ,,Happy birthday'' jelzi a sarkot, ahol ez lezajlik. Gyerekkorom székely falvaiban csak a névnapokat ünnepelték, azok közül is, elsősorban, a szentek neveihez kötődőket (István, János, András, Péter és Pál, Mihály, György, Márton stb.). Akinek még idős korában is ezek a legfontosabb napjai, az szomorú ember, mindkettőt a szülők döntötték el az ő megkérdezése nélkül. (Vers)

Turcsány Péter
Wass Albert emlékére - Az ember véges, az író örök

Wass Albert 1998 február 16. hajnalán // A sors, a hon, az embertelenség/ andráskeresztjére szegezve, végzetesen,/ szája szélén a látni tudók maró verejtékével,/ pisztolytüze lobbant szikár veresen./ Előkészítetlen csattanás; a szájon át,/ vérvelős kráter-masszán keresztül,/ a - koponyahéj szétesve - / plafonba fúródott a golyó íve.// Fegyver a padlón. Gyilkos indulat / messze elzuhant alanyától. / Szeretet-éhes élet gördült át / Isten egyik tenyeréből (Vers)

Csata Ernő
A bohóc feltámadása - Învierea bufonului

Mircea Dinescu: A bohóc feltámadása - Învierea bufonului / (Fordította Csata Ernő) // Poharak a küszöbön, halott az asztalon, / a tükrök puha táncruhákba bújtak, / a macska nyakára is láncot húznak, / poharak a küszöbön, halott az asztalon. // A hegyek kopottak. A kecskék is kopottak. / Egy tömpe nap és részeg, csonka felhők. / És a hosszú bőrüktől undorodó hüllők, / mint szkíta edényeket, sírokat súrolnak. // Yorick él és a fejedelmi koponyája / még bűvészkedik háttér cselekkel. / Ó, szegény makacsok... (Vers)

Felber Zsolt
Kitörés

Szikrázó ágyútorkok lövik városaink, / Zúgó bombázók tizedelik meg soraink, / Már csak az utolsó töltény a reményünk, / A bátorság, a hit a legfőbb erényünk. // Nekem ez a Hazám, az ellen csak átvonul, / Ma én, holnap te esel nekik áldozatul. / Része leszünk egy gonosz birodalomnak, / Olcsó játéka a gyilkos világ-hatalomnak. // Kitörünk testvér, tovább nem maradunk, / Ez a végső harc, ha kell, hát meghalunk! / Az utolsó csepp vérünkig is kitartunk, Mi az életünket, s nem másokét akartuk! (Vers)

Csata Ernő
Babigós

Kapolcsi versíró verseny, utolsó forduló. A kiírás szerint a következő szavakkal, kifejezésekkel kellett verset írni: babigós, fúgatéma, ló , leszokásban, zokniférgem, de csak egy szál. Nagyon sok vers érkezett, amiből nagyon sok nagyon jó is, így 6 versenyző műve érdemelte ki a dobogó fokait! A beérkezett 34 pályázat közül a zsűri egy 10 pontos skálán értékelte a verseket, s az összesített átlagot figyelembe véve hirdette ki a végeredményt. Ez a vers a III. lett, de ma sem tudom mi az a babigós. (Vers)

Csata Ernő
Barátomért

A zootechnikus barátom emlékére, akinek nagyon szerencsétlenre sikerült az indulás a kapitalizmusban. Burgonya vetőmagot importált Ausztriából és eladta a gyergyói gazdáknak, amiről a nyár elejére kiderült, hogy egyáltalán nem bújik ki egy sem. Laboratóriumi vizsgálat eredménye aztán kimutatta, hogy csirátlanított burgonya volt. Nagyon nagy volt a felháborodás, az emberek meg akarták ölni, el kellett meneküljön külföldre, más kollégája pedig fela... kasztotta magát szégyenében. (Vers)

Csata Ernő
A koldus

A koldus napjainkban is életünk részét képezi, sőt úgy tűnik, mintha a számuk egyre gyarapodna. Az igazi koldus a beteg, nyomorék vagy öregember, akinek általában megszokott helye van, leginkább a templomok lépcsője, mert az innen kijövők adakoznak a leginkább. Mára már sok helyen iparszerűen űzik egyes tettetett koldusok, akiket haszonlesők futtatnak. Régen törvények vagy szokásjog szabályozta a koldulást. Az emberek az őket rendszeresen felkereső koldusnak juttatták alamizsnájukat (zakat). (Vers)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap