Tudomány

Tusnády László
Egy vers hármas élete (Százéves a pusztába kiáltott szó) 1/2

Hármas élet? Bizonyos asszonyokról lehet ilyesmit olvasni. Persze, a kettős élet a gyakoribb. A hármas élet kicsit sok. Megzavarhatja az embert: cinikussá teheti. Igaz, a vers szívós, hiszen sok élete is lehet. Ahányan befogadják, annyi külön életről is beszélhetünk. Én a címet nem ilyen értelemben használom. Van egy szép versünk, amely saját, olvasótól még független valójában is (Tudomány)

Kocsis István
Trianon kérdésköreinek metafizikai megközelítése 9/9

Magyarország területéből, mely – Horvátország nél­kül – 283 000 km2 volt 67 000 km2-t olyan országokhoz csatolnak, amelyek a háború idején ugyanazon az oldalon harcoltak, sőt ugyanazon központi parancsnokság irányítása alatt: az Oszt­rák–Magyar Monarchiában az Osztrák Császárság részeként önálló állami­sággal bíró Csehországhoz 63 000 km2-t (e terület 3,5 millió lakosából 1... (Tudomány)

Kocsis István
Trianon kérdésköreinek metafizikai megközelítése 8/9

Magyarország területéből, mely – Horvátország nél­kül – 283 000 km2 volt 67 000 km2-t olyan országokhoz csatolnak, amelyek a háború idején ugyanazon az oldalon harcoltak, sőt ugyanazon központi parancsnokság irányítása alatt: az Oszt­rák–Magyar Monarchiában az Osztrák Császárság részeként önálló állami­sággal bíró Csehországhoz 63 000 km2-t (e terület 3,5 millió lakosából 1... (Tudomány)

Kocsis István
Trianon kérdésköreinek metafizikai megközelítése 7/9

Magyarország területéből, mely – Horvátország nél­kül – 283 000 km2 volt 67 000 km2-t olyan országokhoz csatolnak, amelyek a háború idején ugyanazon az oldalon harcoltak, sőt ugyanazon központi parancsnokság irányítása alatt: az Oszt­rák–Magyar Monarchiában az Osztrák Császárság részeként önálló állami­sággal bíró Csehországhoz 63 000 km2-t (e terület 3,5 millió lakosából 1... (Tudomány)

Kocsis István
Trianon kérdésköreinek metafizikai megközelítése 6/9

Magyarország területéből, mely – Horvátország nél­kül – 283 000 km2 volt 67 000 km2-t olyan országokhoz csatolnak, amelyek a háború idején ugyanazon az oldalon harcoltak, sőt ugyanazon központi parancsnokság irányítása alatt: az Oszt­rák–Magyar Monarchiában az Osztrák Császárság részeként önálló állami­sággal bíró Csehországhoz 63 000 km2-t (e terület 3,5 millió lakosából 1... (Tudomány)

Kocsis István
Trianon kérdésköreinek metafizikai megközelítése 5/9

Magyarország területéből, mely – Horvátország nél­kül – 283 000 km2 volt 67 000 km2-t olyan országokhoz csatolnak, amelyek a háború idején ugyanazon az oldalon harcoltak, sőt ugyanazon központi parancsnokság irányítása alatt: az Oszt­rák–Magyar Monarchiában az Osztrák Császárság részeként önálló állami­sággal bíró Csehországhoz 63 000 km2-t (e terület 3,5 millió lakosából 1... (Tudomány)

Kocsis István
Trianon kérdésköreinek metafizikai megközelítése 4/9

Magyarország területéből, mely – Horvátország nél­kül – 283 000 km2 volt 67 000 km2-t olyan országokhoz csatolnak, amelyek a háború idején ugyanazon az oldalon harcoltak, sőt ugyanazon központi parancsnokság irányítása alatt: az Oszt­rák–Magyar Monarchiában az Osztrák Császárság részeként önálló állami­sággal bíró Csehországhoz 63 000 km2-t (e terület 3,5 millió lakosából 1... (Tudomány)

Major Zoltán
Trianon fájdalma és a megúhodás reménye (tanulmány)

1919. augusztus első napjaiban a bukott tanácsköztársaság nyomában rosszul felfegyverzett román had vonult át e tájon. A Kárpátok bércein túlról verbuvált csapat hamarosan megállt Budapesten, és Mardarescu, Mosoiu és más tábornokok vezetésével katonai parádét tartott a Hősök terén. Aztán tovaszaladt előre egészen Győrig. Amikor 1919 ősze és 1920 tavasza közt, cserébe Besszarábia ... (Tudomány)

Kocsis István
Trianon kérdésköreinek metafizikai megközelítése 3/9

Magyarország területéből, mely – Horvátország nél­kül – 283 000 km2 volt 67 000 km2-t olyan országokhoz csatolnak, amelyek a háború idején ugyanazon az oldalon harcoltak, sőt ugyanazon központi parancsnokság irányítása alatt: az Oszt­rák–Magyar Monarchiában az Osztrák Császárság részeként önálló állami­sággal bíró Csehországhoz 63 000 km2-t (e terület 3,5 millió lakosából 1... (Tudomány)

Kocsis István
Trianon kérdésköreinek metafizikai megközelítése 1/9

Magyarország területéből, mely – Horvátország nél­kül – 283 000 km2 volt 67 000 km2-t olyan országokhoz csatolnak, amelyek a háború idején ugyanazon az oldalon harcoltak, sőt ugyanazon központi parancsnokság irányítása alatt: az Oszt­rák–Magyar Monarchiában az Osztrák Császárság részeként önálló állami­sággal bíró Csehországhoz 63 000 km2-t (e terület 3,5 millió lakosából 1... (Tudomány)

Tusnády László
Szegény kis Túr 2/2

Ott születtem én azon a tájon, ahol Petőfi Sándor halhatatlan versének az ihletét merítette. Életemet idő-háló veszi körül, és ez a vers is kötődik ehhez a hálóhoz – egyéni módon. A visszaemlékezés számtalan idősíkját kellene felvillantanom, ha a lét-emlékeket és ennek a versnek a mozzanatait szeretném elmondani, de ez túl hosszú lenne, és a címben is mást ígértem az Olvasónak. Negyvenhat évi tanítás viszont valóban óriási kaland a számomra ennek a (Tudomány)

Tusnády László
Szegény kis Túr 1/2

Ott születtem én azon a tájon, ahol Petőfi Sándor halhatatlan versének az ihletét merítette. Életemet idő-háló veszi körül, és ez a vers is kötődik ehhez a hálóhoz – egyéni módon. A visszaemlékezés számtalan idősíkját kellene felvillantanom, ha a lét-emlékeket és ennek a versnek a mozzanatait szeretném elmondani, de ez túl hosszú lenne, és a címben is mást ígértem az Olvasónak. Negyvenhat évi tanítás viszont valóban óriási kaland a számomra ennek a (Tudomány)

Szerkesztő A
Balázs Ildikó: Wass Albert: Egyedül a világ ellen című kisregénye (irodalmi tanulmány)

A kisregény első fejezete Mártonka jussa1 című elbeszélésként jelent meg 1942-ben a Termés című lapban. A következő évben összesen hat fejezetre kibővítve, önálló könyvként, Egyedül a világ ellen címmel jelenteti meg a budapesti Nemzeti Könyvtár2 és a Stádium Nyomda3 Jeges Ernő rajzaival. Évszám és a kiadás helyének megjelölése (Tudomány)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
A tudatos anyanyelv - használatért

Magyar Nyelv Múzeuma nyelvművelődési, anyanyelvi nevelési programjának egyik fő eleme anyanyelvünk minél mélyebb és alaposabb megismertetése, a tudatos anyanyelvhasználatra nevelés. Voltaképpen anyanyelvi ismeretterjesztés ez, azoknak a lehetőségeknek a megtalálása és felhasználása, amelyek... (Tudomány)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Hermeneutika és nyelvi felelősség

Írásomban azt kívánom bemutatni, hogy a nyelvi felelősség napjainkban olyannyira elfeledett ténye beilleszthető egy hermeneutikai paradigmába, mert szorosan összefügg a teológiai hermeneutika (a Szentírás tanulmányozása, az Írással való személyes kapcsolat, Isten szavához való viszonyulásunk) kérdéseivel és az anya... (Tudomány)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Néhány gondolat a nyelvújítás pedagógiájáról

A Magyar Nyelv Múzeumában (múzeum)pedagógiai tevékenységünk egyik fő témája a Kazinczy-féle nyelvújítás. Az elmúlt több mint öt és fél esztendő tapasztalatai alapján adjuk át a tudnivalókat a fiataloknak. A nyelvújítás-pedagógia kérdése ugyanakkor nem csupán módszertani-oktatástechnikai, (Tudomány)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Kazinczy öröksége

Kazinczy Ferenc művelődéstörténeti megítélése ellentmondásos. Egyfelől az irodalomtörténet, a nyelvtudomány és az írói társadalom elismeri életművét, foglalkozik (a kutatás szintjén is) alkotásaival és ápolja kultuszát. A 2009-es Kazinczy-emlékév során a konferenciák, a megjelenő kötetek kellőképpen hangsúlyozták Kazinczy sokoldalúságát, ... (Tudomány)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
A nyelvhasználattól a nyelvművelésig

A magyar nyelv megújításának kérdése alapvetően nyelvhasználati kérdés volt, hiszen a nyelvújítási törekvések azt célozták, hogy a magyar nyelv alkalmas legyen a széles körű: tudományos, irodalmi és köznyelvi, államnyelvi használatra, hogy a magyar hazában a magyar anyanyelvűek a magyar nyelvet használhassák a nyelvi megnyilatkozás... (Tudomány)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Nyelvében él a nemzet.

Történelmünkben nemzetünk és anyanyelvünk sorsa összefonódott, nemzetünket anyanyelvünk erősödése, egységesülése, megújulása erősebbé, önállóbbá tette, létét biztosította. Mert a nyelv a nemzeti létnek is fenntartója. Bessenyei György felteszi a kérdést: „Hogyan neveznéd azt a nemzetet, amelynek anyanyelve nem volna?” És a válasz: szol... (Tudomány)

Dr. Tóth Zoltán József
Mindszenty József védelmében 2/2

Gondolatok Somorjai Ádám és Zinner Tibor köteteihez A magyarországi közélet történéseivel és hatásaival akarva - akaratlan érintettek, a keresztény hitet élni kívánók különösképpen, valamint a magyarság történetére érzékenyen odafigyelők azzal szembesülhettek az elmúlt évtizedekben, hogy Mindszenty József személyisége és életműve, sőt esetenként életszentsége is ”problematikus (Tudomány)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap