Tudomány

Jankovics Marcell
Híd

A kultúra válságáról (2008. május 31-én a pannonhalmi bencés találkozón elhangzott előadásom összefoglalása.) - Híd címmel beszéltem a kultúra válságáról, és arról, mit ró ez feladatként, tennivalóként mindnyájunkra, minden bencés diákra, közülük is a nemzedékemhez tartozókra. A híd jelkép. A híd a cselekvő jelen, mely összeköti a megálmodott, tervezett jövőt a már lezárt, tapasztalatként és kimeríthetetlen kincstárként szolgáló múlttal. Híd az is, ami (Tudomány)

Jankovics Marcell
Más az a Nap

Előadásomnak az volt a célja, hogy fölmutassam az ókori napkultusz tudományos igényre utaló és gazdasági célzatú elemeit. - A háromszögletű egyiptomi napjelkép. - Nut ég-, helyesen tejútistennőt Dendera római kori Háthor templomában úgy ábrázolják, amint az ágyékából kelő Nap beragyogja Háthor istennőt. Nutról úgy beszélnek, mint aki este fölfalja és reggel újraszüli a Napot, ennek megfelelően is látható. A későkortól kezdve ez arra is utalt (Tudomány)

Szerkesztő B
Fogarasi Miklós: Naponta találkozom Wass Albert karaktereivel

„Szép kis emlékévnek nézünk elébe.” Valóban így van, mert aki olvasta már Wass Albert műveinek egyikét-másikát, az valóban úgy gondolja, hogy nagyszerű irodalmi érték, felemelő lelki panorámakép birtokába jutott. Persze nem minden Wass-alkotás nemes mű a kifejezés klasszikus értelmében, de talán megengedhető valakinek, aki – az „Adjátok vissza a hegyeimet!” című önéletrajzi regény tanúsága szerint – az emberi szűklátókörűség, arrogancia, cinizmus, primitív aljasság számtalan (Tudomány)

Tusnády László
Vázlat egy vers mindenségéről. Ady Endre: A föl-földobott kő 4/5

Mily természetes, hogy az ismétlésnek, visszatérésnek erősítő szerepe van, de van olyan mód, amellyel ennél még nagyobb hatást is lehet elérni: ez akkor következik be, ha a visszatérés vitathatatlanul jelen van, bizonyos elemek viszont megváltoznak, és épp ez a változás is segíti a fokozást. Ez történik a költemény tetőpontján: az ötödik versszak elején: csupán a „föl-föl-” (valójában az igekötő) és középen a „kő” maradt meg a sorból, tartalmi szempontból mégis ismétlésnek tekintem, valóban az. (Tudomány)

Tusnády László
Vázlat egy vers mindenségéről. Ady Endre: A föl-földobott kő 3/5

Tudom, hogy épp a vers szerkezete kapcsán lehet leginkább hangsúlyozni azt, hogy lehet, a költő azt eleve nem akarta, hogy az a törvényszerűség épp úgy legyen meg, ahogy ma meglátjuk, ahogyan állítjuk. A költemény a rejtélyes és többnyire ismeretlen emberi tehetség csoda-virágzása; kristályrendjére szerintem szabad rácsodálkoznunk, mert ami bizonyos összefüggés alapján egy műben benne van, annak a feltárása, megnevezése fontos, hiszen még a véletlen is erősítheti a mű szépségét. (Tudomány)

Tusnády László
Csokonai Vitéz Mihály, Kőrösi Csoma Sándor kortársa 1/3

1845-ben a húszéves Jókai Mór édesanyjával kocsin utazott. Baleset érte őket. Segítséget kellett kérni, és ahova betértek, ott éppen Lillával találkoztak – Csokonai hajdani szerelmével. A költő már negyven éve halott volt, de az ifjú író lelkét megérintette ez a találkozás. Izgatta Csokonai sorsa, és meglátta ebben a korán elhunyt, gyenge fizikumú lángészben azt az erőt, amely feléledt, és tovább munkált a reformkor nagyjaiban. A magyar történelem (Tudomány)

Tusnády László
Csokonai Vitéz Mihály, Kőrösi Csoma Sándor kortársa 1/3

1845-ben a húszéves Jókai Mór édesanyjával kocsin utazott. Baleset érte őket. Segítséget kellett kérni, és ahova betértek, ott éppen Lillával találkoztak – Csokonai hajdani szerelmével. A költő már negyven éve halott volt, de az ifjú író lelkét megérintette ez a találkozás. Izgatta Csokonai sorsa, és meglátta ebben a korán elhunyt, gyenge fizikumú lángészben azt az erőt, amely feléledt, és tovább munkált a reformkor nagyjaiban. A magyar történelem (Tudomány)

Tusnády László
Vázlat egy vers mindenségéről. Ady Endre: A föl-földobott kő 2/5

Jobb azzal kezdeni, amit már az első olvasói is olyan döbbenetesnek tartottak. Egy többszörösen megtépázott hírű, vándor természetű költő, az idegen tornyok, értékek nagy csodálója olyasmit mond a hazaszeretetről, amit sohasem lehet elfelejteni. Igen, a cím, a vershelyzet már a költő maga: őt zengi a metafora, ő a föl-földobott kő. Még ebben a rövid hat versszakból álló költeményben is ott vannak a nagy vívódásai, hazája kapcsán való fenntartása (Tudomány)

Tusnády László
Vázlat egy vers mindenségéről. Ady Endre: A föl-földobott kő 1/5

Gyermekkorunk óta kísér minket ez a vers. A „messzi tornyok” világa a haza és az idegen föld párhuzamában sarjadzik gyakorta, de vissza-visszatérve hozzá, valami örvénylés fogja el az embert, a nagy pillanatok bűvölete, igézete. Külön-külön ízlelgethetjük, vallathatjuk a szavakat. Az imént említett jelzős szerkezet mellett (messze tornyokat), vele együtt ott a „fölhorgadnak”, különös ige, ezzel talán sohasem találkoztunk volna, ha e vers miatt nem vésődik az agyunkba olyan régen. (Tudomány)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Egy gondolatsor a magyar kultúráról

Széphalmon, Kazinczy földjén hisszük, hogy kultúránk nemzeti létünk alapja. A Magyar Nyelv Múzeumának küldetése, hogy a magyar kultúra iránti elkötelezettséget, kötődést erősítse. Csak a saját kultúrájára építkező nemzet haladhat előre útján, s kultúra egyik alappillére az anyanyelv. Ezért anyanyelvünk ápolása, az anyanyel... vünkkel való tudatos törődés a nemzet fejlődésének is záloga. Ez itt Széphalmon alaptételünk. A Magyar Nyelv Múzeuma (Tudomány)

Erdély-szerkesztő
Megvannak Petőfi hamvai

Ha még mindig kételkedne benne, a Magyar Tudományos Akadémiának kell bebizonyítania, hogy Barguzinban NEM Petőfi Sándor hamvait találták meg! A Magyarok Világszövetsége Petőfi Sándor Bizottsága meghívásos értekezletének részvevői számos kérdésben éles, olykor szenvedélyektől sem mentes vitát folytattak, egyben azonban kivétel nélkül egyetértettek: MOSTANTÓL KEZDVE AZ MTA A SOROS. Ahhoz u... gyanis, hogy 1989-ben a burjátföldi (Tudomány)

Bakay Kornél
A Szent Jobb és a Szent Korona

SZAKRÁLIS MAGYAR EREKLYÉK. A Szent Jobb és a Szent Korona. István király szentté avatásakor 1083-ban az 1038.augusztusában eltemetett király holttestét a fehérvári Szűz Mária tiszteletére szentelt székesegyház középső hajójának közepén létesített sírjából felemelték (elevatio). A test fehér márványból faragott szarkofágban nyugodott, amelynek fedelét azonban három napon át semmi módon sem lehetett kimozdítani, majd amikor a somlyóhegyi apáca Szent László (Tudomány)

Szerkesztő A
Megvannak Petőfi hamvai

Ha még mindig kételkedne benne, a Magyar Tudományos Akadémiának kell bebizonyítania, hogy Barguzinban NEM Petőfi Sándor hamvait találták meg! A Magyarok Világszövetsége Petőfi Sándor Bizottsága meghívásos értekezletének részvevői számos kérdésben éles, olykor szenvedélyektől sem mentes vitát folytattak, egyben azonban kivétel nélkül egyetértettek: MOSTANTÓL KEZDVE AZ MTA A SOROS. Ahhoz u... gyanis, hogy 1989-ben a burjátföldi BARGUZINBAN Petőfi Sándor hamvait találta meg a Morvai Ferenc vezette expedíció, (Tudomány)

Tusnády László
A magyarság öntudatra ébredése és Lavotta János életműve 8/8 A szunnyadó magvak életet remélnek

Lavotta János még gyermek volt, amikor Bessenyei György papírra vetette a következő mondatot: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudóssá, de idegenén sohasem!” Ezt a gondolatot a következőképpen folytathatjuk: „Minden nemzet az ősi gyökereket megőrizve lett művésszé.” Dombóvári János Lavotta-monográfiájából egy színházi plakát jelenik meg előttem. Ezen egy mű megnevezése szerepel: „Szigetvár ostroma, eredeti magyar ábránd, a nép között forgó százados zene-töredékekből alkotta Lavota”. (Tudomány)

Tusnády László
A magyarság öntudatra ébredése és Lavotta János életműve 7/8 Lavotta szerelme

A híres szerelem-zenék ábránd- és álmodozás-világa betölti a teret, és oly érzés lesz úrrá az emberen, hogy nagy megvalósulás vár rá. Élete igazi hajnalához érkezett. A füvek, a fák, a virágok és még a kövek is azt zengik, hogy „Mily szép is az élet, örüljünk! A kezdet a legszebb nekünk.” Liszt úgy vélte, hogy a legszebb hangokat a halál pillanatában hallhatjuk meg. Ehhez viszont küzdelmes és tiszta élet kell, mert a tehetség kötelez. (Tudomány)

Tusnády László
A magyarság öntudatra ébredése és Lavotta János életműve 6/8 A szív dala

Ember voltunk, nagysága, fönséges ünnepe az, ha kihajolunk az időből, a napok, események torlódásában meglátjuk, megérezzük azt a többletet, amely eszmei benne: a számunkra a legtöbb, találkozunk az utolérhetetlennel, a széppel, az igazzal, a feledhetetlennel. Ezt éreztem 1998 szeptemberében. A hónap közepe táján egyszer csak igen korán megszűnt minden zaj. Szinte természetellenes volt a nagy csend. Különös volt, de inkább elaludtam, nem törtem a fejemet azon, hogy mi történt. (Tudomány)

Horváth Lajos
Karácsony, avagy a Feketefarkas napja

Olvasom Tardy András füzetét, aki 1979-től Mongóliában dolgozott. Nem kevesebbet állít, mint hogy a karácsony szavunk a kara + cson, fekete + farkas összetétele, és török + mongol eredetű. (Tardy 1992:14 - 16). Nosza, nézek utána, mit mond erről az eddigi szaktudomány. A december hónap régi neve "karácsony hava" (Zsámbéki 1986:224). "A kereszténység egyik legnagyobb ünnepe", melyhez részint kereszténység előtti "képzetek" (Tudomány)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Leonyid Volodarszkij: Karácsonyi folyosó

Karácsonyi folyosó, olvasom a Volodarszkij-verseket sorjázó, Cseh Károly szerkesztette kötet címét, s a finom rajz mint adventi jégkristálykarcolat tűnik elém. A borító határozott tónusú kékje felhőtlen, őszinte-tiszta téli égboltot idéz, melyen fürkészve-reménylőn keressük a csillagot – a magasban és bent: a szí... vünkben is. A címadó vers ugyanezeket a gondolatokat visszhangozza. Folyosó az egymás felé fordulás, a szeretet, (Tudomány)

Tusnády László
A magyarság öntudatra ébredése és Lavotta János életműve 5/8 Gyémánt a mélyben

Kölcsey Ferenc éveken át kereste, próbálgatta a saját vershangszerelésében a magyar népdal tónusát. Lehajolt a szent humuszig, és valamit meghallott zenénk lényegéből is, mert rendkívüli érzékkel fedezte fel az eredeti gyökér üzenetét Lavotta János szerzeményeiben. Azt, ami valamerre mutatott, a magyar nép létre repesésének idejéből tárt a világ elé olyasmit, ami majd további felfedezések, kutatások, nagy gyűjtőutak, lánglelkű zenészeink remekeiben tárja a világ elé igazi mélységét, nagyszerűségét. (Tudomány)

Tusnády László
A magyarság öntudatra ébredése és Lavotta János életműve 4/8 Magyar Orpheusz

Lavotta Jánost nevezték így a kortársai. Különös ez a párhuzam, még akkor is, ha utána nagyon sok minden megmaradt, Orpheusznak viszont csak a hatásáról tudunk: zenéje még az állatokat is lenyűgözte. Homérosz valóságos ember volt (egy, de akár több is, ez most nem lényeges). Szövegeit rögzítették. Orpheusz mitikus lény volt. Homérosz emberi nyelven adta vissza világunk hősiességét, nagyságát – teljességét. Orpheusz a hangképző szerveinkhez hasonlító húrokon szólaltatta meg a mindenség hangjait. (Tudomány)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap