Tudomány

Szerkesztő A
Szászfalvi László: Wass Albert erkölcsi üzenete

Cselekednünk kell konok kitartással! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Honfitársaim!Emlékező és Ünneplő Gyülekezet! Wass Albertről beszélni – főleg néhány percben – rendkívül nehéz és merésznek tűnő vállalkozás. Rendkívül nehéz, mert sorsa kilenc évtized emberi hányattatás, életműve hatalmas és szerteágazó, mely részben még feldolgozatlan és a nemzet széles rétegeivel még megismertetendő feladat. Ugyanakkor Wass Albertről beszélni (Tudomány)

Jankovics Marcell
Medvetisztelet

Vad karmú Karmos Vadállatnak ünnepén – A medvekultuszról. (A ’Leszállt a Medve az Égből’ jobb cím, ha nem baj, hogy ez volt a címe Képes Géza vonatkozó műfordításainak is.) Mackó úr - Sebők Zsigmond (1861-1916), apáink és az én nemzedékem nagy mesemondója teremtette meg Mackó urat. Ki tudja, talán azért urazta a gyerekek körében utóbb játékállatként oly kelendő barnamedvét, mert szíve mélyén érezte, eleink valamikor tényleg... (Tudomány)

Bakay Kornél
A kommunizmus: Az emberi gonoszság felülmúlhatatlan tobzódásának eszméje és gyakorlata

Gondolatok a kommunizmus áldozatainak emléknapján - 1918. decemberében Rosa Luxemburg ezt írta: „Az emberiség legmagasabb rendű eszméi nevében, ellenségeinkkel szemben ez a jelszó: nyomd ki a szemét, térdelj a mellkasára!“ Négy évvel később V. I. Lenin ezt a parancsot adta: „A reakciós papságnak és a reakciós burzsoáziának minél több képviselőjét sikerül kivégezni, annál jobb!“ Miklós cár és családja vadállati lemészárlására is Lenin adta ki az utasítást. (Tudomány)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Jókai Mórról

„Nem mondok én ódát dicséretedre,/Mint a magyar költészet nagyjai,/Furulyaszó az én versem, merengve/És andalogva hódol, Jókai!/A régi gyermek hálás szíve áldoz/Mesemondó, nagy gyermekünk, neked,/Ki földeríted a magyar családot,/Ha sorsunk egén beesteledett.” (Juhász Gyula: Ének Jókairól) - 185 éve, 1825. február 18-án született Jókai Mór, prózairodalmunk egyik legnagyobb, külföldön is – már életében – elismert alakja. Művészetéről megoszlanak a vélemények, vannak, akik ifjúsági (Tudomány)

Jankovics Marcell
A rejtelmes sziget

Az általam ismert szimbólumszótárak, lexikonok egyikében sem található „sziget” szócikk (a mi Jelképtárunkban sem). Nem tudom, miért nem, hiszen a felkérést követően, hogy a most induló Délsziget című folyóiratba írjak a sziget szimbolikájáról, sűrű egymásutánban jutottak eszembe a témába illő ifjúkori olvasmányaim: az Odüsszeia, Szindbád tengerész történetei az Ezeregyéjszaka meséiből, Gulliver utazásai Swifttől, Vörösmarty Délszigete, a Jókai ... (Tudomány)

Jankovics Marcell
Amiből semmi sem lett

A nevemhez köthetők munkák megtalálhatók a honlapomon. Itt jön a többi. A jelentéktelenebbeket és azokat, amelyek kevés időmet rabolták el, mellőzöm. Továbbá azokat is, amelyeket nem akartam nyilvánosságra hozni, vagy amelyekből még lehet valami. ’64. Indul az első Gusztáv-sorozat. A 68 elkészült epizód mellett sok ötletünk nem valósult meg. Többet már képes-forgatókönyvi formában dobott vissza a stúdióvezető. (A legtöbb Gusztáv-film ... (Tudomány)

Jankovics Marcell
Híd

A kultúra válságáról (2008. május 31-én a pannonhalmi bencés találkozón elhangzott előadásom összefoglalása.) - Híd címmel beszéltem a kultúra válságáról, és arról, mit ró ez feladatként, tennivalóként mindnyájunkra, minden bencés diákra, közülük is a nemzedékemhez tartozókra. A híd jelkép. A híd a cselekvő jelen, mely összeköti a megálmodott, tervezett jövőt a már lezárt, tapasztalatként és kimeríthetetlen kincstárként szolgáló múlttal. Híd az is, ami (Tudomány)

Jankovics Marcell
Más az a Nap

Előadásomnak az volt a célja, hogy fölmutassam az ókori napkultusz tudományos igényre utaló és gazdasági célzatú elemeit. - A háromszögletű egyiptomi napjelkép. - Nut ég-, helyesen tejútistennőt Dendera római kori Háthor templomában úgy ábrázolják, amint az ágyékából kelő Nap beragyogja Háthor istennőt. Nutról úgy beszélnek, mint aki este fölfalja és reggel újraszüli a Napot, ennek megfelelően is látható. A későkortól kezdve ez arra is utalt (Tudomány)

Szerkesztő B
Fogarasi Miklós: Naponta találkozom Wass Albert karaktereivel

„Szép kis emlékévnek nézünk elébe.” Valóban így van, mert aki olvasta már Wass Albert műveinek egyikét-másikát, az valóban úgy gondolja, hogy nagyszerű irodalmi érték, felemelő lelki panorámakép birtokába jutott. Persze nem minden Wass-alkotás nemes mű a kifejezés klasszikus értelmében, de talán megengedhető valakinek, aki – az „Adjátok vissza a hegyeimet!” című önéletrajzi regény tanúsága szerint – az emberi szűklátókörűség, arrogancia, cinizmus, primitív aljasság számtalan (Tudomány)

Tusnády László
Vázlat egy vers mindenségéről. Ady Endre: A föl-földobott kő 4/5

Mily természetes, hogy az ismétlésnek, visszatérésnek erősítő szerepe van, de van olyan mód, amellyel ennél még nagyobb hatást is lehet elérni: ez akkor következik be, ha a visszatérés vitathatatlanul jelen van, bizonyos elemek viszont megváltoznak, és épp ez a változás is segíti a fokozást. Ez történik a költemény tetőpontján: az ötödik versszak elején: csupán a „föl-föl-” (valójában az igekötő) és középen a „kő” maradt meg a sorból, tartalmi szempontból mégis ismétlésnek tekintem, valóban az. (Tudomány)

Tusnády László
Vázlat egy vers mindenségéről. Ady Endre: A föl-földobott kő 3/5

Tudom, hogy épp a vers szerkezete kapcsán lehet leginkább hangsúlyozni azt, hogy lehet, a költő azt eleve nem akarta, hogy az a törvényszerűség épp úgy legyen meg, ahogy ma meglátjuk, ahogyan állítjuk. A költemény a rejtélyes és többnyire ismeretlen emberi tehetség csoda-virágzása; kristályrendjére szerintem szabad rácsodálkoznunk, mert ami bizonyos összefüggés alapján egy műben benne van, annak a feltárása, megnevezése fontos, hiszen még a véletlen is erősítheti a mű szépségét. (Tudomány)

Tusnády László
Csokonai Vitéz Mihály, Kőrösi Csoma Sándor kortársa 1/3

1845-ben a húszéves Jókai Mór édesanyjával kocsin utazott. Baleset érte őket. Segítséget kellett kérni, és ahova betértek, ott éppen Lillával találkoztak – Csokonai hajdani szerelmével. A költő már negyven éve halott volt, de az ifjú író lelkét megérintette ez a találkozás. Izgatta Csokonai sorsa, és meglátta ebben a korán elhunyt, gyenge fizikumú lángészben azt az erőt, amely feléledt, és tovább munkált a reformkor nagyjaiban. A magyar történelem (Tudomány)

Tusnády László
Csokonai Vitéz Mihály, Kőrösi Csoma Sándor kortársa 1/3

1845-ben a húszéves Jókai Mór édesanyjával kocsin utazott. Baleset érte őket. Segítséget kellett kérni, és ahova betértek, ott éppen Lillával találkoztak – Csokonai hajdani szerelmével. A költő már negyven éve halott volt, de az ifjú író lelkét megérintette ez a találkozás. Izgatta Csokonai sorsa, és meglátta ebben a korán elhunyt, gyenge fizikumú lángészben azt az erőt, amely feléledt, és tovább munkált a reformkor nagyjaiban. A magyar történelem (Tudomány)

Tusnády László
Vázlat egy vers mindenségéről. Ady Endre: A föl-földobott kő 2/5

Jobb azzal kezdeni, amit már az első olvasói is olyan döbbenetesnek tartottak. Egy többszörösen megtépázott hírű, vándor természetű költő, az idegen tornyok, értékek nagy csodálója olyasmit mond a hazaszeretetről, amit sohasem lehet elfelejteni. Igen, a cím, a vershelyzet már a költő maga: őt zengi a metafora, ő a föl-földobott kő. Még ebben a rövid hat versszakból álló költeményben is ott vannak a nagy vívódásai, hazája kapcsán való fenntartása (Tudomány)

Tusnády László
Vázlat egy vers mindenségéről. Ady Endre: A föl-földobott kő 1/5

Gyermekkorunk óta kísér minket ez a vers. A „messzi tornyok” világa a haza és az idegen föld párhuzamában sarjadzik gyakorta, de vissza-visszatérve hozzá, valami örvénylés fogja el az embert, a nagy pillanatok bűvölete, igézete. Külön-külön ízlelgethetjük, vallathatjuk a szavakat. Az imént említett jelzős szerkezet mellett (messze tornyokat), vele együtt ott a „fölhorgadnak”, különös ige, ezzel talán sohasem találkoztunk volna, ha e vers miatt nem vésődik az agyunkba olyan régen. (Tudomány)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Egy gondolatsor a magyar kultúráról

Széphalmon, Kazinczy földjén hisszük, hogy kultúránk nemzeti létünk alapja. A Magyar Nyelv Múzeumának küldetése, hogy a magyar kultúra iránti elkötelezettséget, kötődést erősítse. Csak a saját kultúrájára építkező nemzet haladhat előre útján, s kultúra egyik alappillére az anyanyelv. Ezért anyanyelvünk ápolása, az anyanyel... vünkkel való tudatos törődés a nemzet fejlődésének is záloga. Ez itt Széphalmon alaptételünk. A Magyar Nyelv Múzeuma (Tudomány)

Erdély-szerkesztő
Megvannak Petőfi hamvai

Ha még mindig kételkedne benne, a Magyar Tudományos Akadémiának kell bebizonyítania, hogy Barguzinban NEM Petőfi Sándor hamvait találták meg! A Magyarok Világszövetsége Petőfi Sándor Bizottsága meghívásos értekezletének részvevői számos kérdésben éles, olykor szenvedélyektől sem mentes vitát folytattak, egyben azonban kivétel nélkül egyetértettek: MOSTANTÓL KEZDVE AZ MTA A SOROS. Ahhoz u... gyanis, hogy 1989-ben a burjátföldi (Tudomány)

Bakay Kornél
A Szent Jobb és a Szent Korona

SZAKRÁLIS MAGYAR EREKLYÉK. A Szent Jobb és a Szent Korona. István király szentté avatásakor 1083-ban az 1038.augusztusában eltemetett király holttestét a fehérvári Szűz Mária tiszteletére szentelt székesegyház középső hajójának közepén létesített sírjából felemelték (elevatio). A test fehér márványból faragott szarkofágban nyugodott, amelynek fedelét azonban három napon át semmi módon sem lehetett kimozdítani, majd amikor a somlyóhegyi apáca Szent László (Tudomány)

Szerkesztő A
Megvannak Petőfi hamvai

Ha még mindig kételkedne benne, a Magyar Tudományos Akadémiának kell bebizonyítania, hogy Barguzinban NEM Petőfi Sándor hamvait találták meg! A Magyarok Világszövetsége Petőfi Sándor Bizottsága meghívásos értekezletének részvevői számos kérdésben éles, olykor szenvedélyektől sem mentes vitát folytattak, egyben azonban kivétel nélkül egyetértettek: MOSTANTÓL KEZDVE AZ MTA A SOROS. Ahhoz u... gyanis, hogy 1989-ben a burjátföldi BARGUZINBAN Petőfi Sándor hamvait találta meg a Morvai Ferenc vezette expedíció, (Tudomány)

Tusnády László
A magyarság öntudatra ébredése és Lavotta János életműve 8/8 A szunnyadó magvak életet remélnek

Lavotta János még gyermek volt, amikor Bessenyei György papírra vetette a következő mondatot: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudóssá, de idegenén sohasem!” Ezt a gondolatot a következőképpen folytathatjuk: „Minden nemzet az ősi gyökereket megőrizve lett művésszé.” Dombóvári János Lavotta-monográfiájából egy színházi plakát jelenik meg előttem. Ezen egy mű megnevezése szerepel: „Szigetvár ostroma, eredeti magyar ábránd, a nép között forgó százados zene-töredékekből alkotta Lavota”. (Tudomány)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap