Tudomány

Horváth Lajos
Csodaszarvas jelölte ki Vác helyét

A dicsőségesen megvívott mogyoródi csata után, melyben sikeresen elhárították a német hódítás veszélyét, ami Salamon király uralkodásának idejében valóságos volt, Fehérvárra mentek a hercegek. Ahogy megnyugodott az ország, a nagy sereget elbocsátották, csak kisebbet tartottak maguk mellett. Ekkor a magyarok ösztönzésére Géza herceg, akit Magnusnak, azaz Nagynak is hívtak, el... fogadta Szent István koronáját. Koronázás után azonnal elment arra a helyre, ahol látomás adta tudtul, hogy Magyarország (Tudomány)

Bakay Kornél
Szent László király üzenete Somogyvárról a jelenkori magyarságnak

39 évvel ezelőtt, 31 éves koromban ősöm üzent: add fel fővárosi otthonod, akadémiai kutató intézeti munkahelyed, hagyd el barátaidat, megszokott környezetedet s menj László király első sírjához. De hiszen azt sem tudjuk, hol keressük a sírt ! Az írott források arról beszélnek, hogy a somogyvári bencés apátsági templom területén kell azt ke... resni. S miért éppen ott ? Azért, mert I. László király nagyapjának a székhelye és vára állott itt egykoron. Ki volt az ő nagyatyja ? Maga Koppány herceg ! Koppányt én a (Tudomány)

Jankovics Marcell
Csontváry Kosztka Tivadar évszakai - Tél

Csontvárynak nincsenek évszakai a szó Mednyánszkys értelmében. Vannak képei, amelyeket nyáron festett, a Magyarországon készültek szinte kivétel nélkül ilyenek, vannak, amelyeken uralkodni látszik a tavasz (Virágzó mandulafák Taorminában) vagy az ősz (Hídon átkelő társaság), de a festői cél általában nem az évszak hangulatának a megragadása volt. Tipikus téli tájat például sohasem festett. A taorminai képeken ugyanakkor... (Tudomány)

Jankovics Marcell
Csontváry évszakai - Tavasz

Csontváry Kosztka Tivadar (1853–1919) Mednyánszky egy évvel fiatalabb kortársa volt. Egy évben hunytak el. Hasonlóság is volt köztük. Mindketten Felső-Magyarország szláv nevű szülöttei voltak; mindkettőt lelki bajok gyötörték; mind a kettő a legnagyobbak közül való (az egész világon!). Csontváryról is elmondható, hogy festészete ön- és közgyógyító. Az ő világa azonban egészen más. Közkeletű vélemény szerint a plein air... -festők csak a pillanatot akarják elcsípni. Ám ez csupán része az igazságnak (Tudomány)

Jankovics Marcell
Csontváry évszakai - Nyár

Már említettem, hogy Csontváry a nyarat – és, tegyem hozzá gyorsan – az őszt többnyire itthon töltötte. Mindjárt az is ide kívánkozik, hogy ha el is utazott a jelzett évszakokban, hasonló klímájú országokat látogatott meg. Itthon festett tájképei tehát rendszerint nyáron és ősszel készültek, és ez látszik is rajtuk. A címben jelzett hortobágyi tájképen éppen úgy, ahogy a Selmecbánya látképén(1902, 90 x 152 cm). Ez utóbbi nem annyira „csontvárys”, viszont jellemzően egy év... szakos nyári (Tudomány)

Jankovics Marcell
Csontváry 5. Látod, amit én látok?

A magányos cédrus (194x248 cm) A Fa mitológiájában ezt írtam róla: »[Csontváry] életművének középpontjában a fa, pontosabban két fa áll: a Magányos cédrus és a Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban c. festménye (mindkét képet 1907-ben festette). A két mű, amelyet számos lélektani elemzés tett a vizsgálat tárgyává, a fa alakban megformált festői önarcképek legmegrendítőbb példája. Festőgéniuszról lévén szó azonban, sokkal több is annál. E képek (Tudomány)

Szerkesztő A
Varga Csaba: A magyar ész

KÖTELEZŐ OLVASMÁNY! -... Nyelvünknek és műveltségünknek köszönhetően gondolkodásunkat teljes mértékben megszabja az, hogy jobb agyféltekénk irányítja a balt, míg a nyugati gondolkodásban a bal agyfélteke uralja a jobbot. A jobb agyfél munkája: képzelő erő, bölcselet, a kép átlátása, lehetőségek felismerése, szárnyaló gondolkodás, tisztánlátás, hit stb. A bal agyfélteke munkája: részletek felis... merése, szabály megértése, gyakorla... (Tudomány)

Szerkesztő A
Varga Csaba: A magyar nyelv lassú változásáról

Nyelvünk rendkívül maradandó, szinte időtlennek nevezhetjük. Ez elsőre meglepő lehet, de oly egyszerű belátni – mint meggyőződhetünk erről az alábbiakban –, hogy bárki bizonyíthatta volna előttem. Bár sok esztendőnyi írástörténeti kutatásaim is segíthettek engem e tény felismerésében. Természetesen nyelvünk időtállósága nem puszta érdekesség, hanem ebből sok további felfedezésre juthatunk. Mindenesetre ami alább olvasható ... (Tudomány)

Szerkesztő A
A magyar nyelvről magyaroknak 1/6

Szavaink száma egymillióra tehető. Ez nem azt jelenti, hogy napi beszédünkben ennyi szót használunk. A szavak művészei, a költők is – szemben egy dokkmunkás ötszáz szavával – úgy 70-80 ezer szót használnak fel életművükben (pl. Arany János), de természetesen nem pontosan ugyanazokat a szavakat építi mindenki a szövegeibe, vagyis az irodalmi nyelvezetben eleve sokszázezer szó használtatik, de bizonyára nem egymillió. Az egymillió ugyanis úgy értendő, hogy ennyi szó értése szunnyad bennünk (Tudomány)

Kocsis István
Trianon kérdésköreinek metafizikai megközelítése 9/9

1. Le­győz­he­tő-e a tri­a­no­ni pszi­chó­zis? Trianon „alkotói” Masaryk el­kép­ze­lé­se­it át­vé­ve nem nem­ze­ti ál­la­mo­kat ala­kíta­nak ki az Oszt­rák–Ma­gyar Mo­nar­chia he­lyén, ha­nem sok­nem­ze­ti­sé­gű bi­ro­dal­makat. Tri­a­non­ban nem érvényesülhetett sem a történelmi, sem az et­ni­kai elv. 1920-ban szó sem volt már a né­pek ön­ren­del­ke­zé­si jo­gá­ról, hisz nem lehetett összhangba hozni a ma­saryki stra­té­gi­ai elvvel. Nem­csak a ma­gyar nem­zet val­lotta ká­rát ennek. A ma­saryki (Tudomány)

Kocsis István
Trianon kérdésköreinek metafizikai megközelítése 8/9

Erő­sí­ti a tri­a­no­ni pszi­chó­zi­so­kat, hogy a tri­a­no­ni bé­ke­dik­tá­tum 1947. évi „meg­is­mét­lé­se­kor” a bé­ke­kö­tés dik­tá­lói (a „hasonmások” új nem­ze­dékének tagjai) sok tekin­tet­ben felülmúlták el­ső vi­lág­há­bo­rú utá­ni elődei­ket. Mi is tör­tént 1947-ben Párizs­ban? Mi­nél több hi­te­les do­ku­men­tu­mát is­mer­jük meg az 1947-es pá­ri­zsi bé­ke­dik­tá­tu­mot elő­ké­szí­tő tár­gya­lá­sok­nak, az egész 1945-től 1947-ig tar­tó szín... ­já­ték an­nál ab­szur­dabb­nak, an­nál (Tudomány)

Kocsis István
Trianon kérdésköreinek metafizikai megközelítése 7/9

Erő­sí­ti a tri­a­no­ni pszi­chó­zi­so­kat, hogy a tri­a­no­ni bé­ke­dik­tá­tum 1947. évi „meg­is­mét­lé­se­kor” a bé­ke­kö­tés dik­tá­lói (a „hasonmások” új nem­ze­dékének tagjai) sok tekin­tet­ben felülmúlták el­ső vi­lág­há­bo­rú utá­ni elődei­ket. Mi is tör­tént 1947-ben Párizs­ban? Mi­nél több hi­te­les do­ku­men­tu­mát is­mer­jük meg az 1947-es pá­ri­zsi bé­ke­dik­tá­tu­mot elő­ké­szí­tő tár­gya­lá­sok­nak, az egész 1945-től 1947-ig tar­tó szín... ­já­ték an­nál ab­szur­dabb­nak, an­nál (Tudomány)

Bakay Kornél
A magyar nyelv és a magyar nép történeti szerepe Európában

Bakay Kornél előadása a MVSz Magyarok Házában / Sorsfordító helyzet előtt állunk ma, 18 nappal a kiírt népszavazás előtt. Ezért, ma rendhagyó tartalmú és formájú előadást tartok. Jól tudom, hogy akik itt vannak, azokat nem kell sem meggyőzni, sem rábeszélni arra, hogy mit tegyenek a magyarságért, de - amint a hívőknek az istentiszteleti szertartásokban – nekünk is igenis szük... ségünk van ünnepi külsőségekre is, hogy az eltökéltségünket megfelelő formában ... (Tudomány)

Bakay Kornél
Ezredéves történelmünk és ősi nyelvünk elégséges-e a megmaradásunkhoz?

Pontosan 965 évvel ezelőtt ajánlotta fel István király a Menny Királynőjének (regina coeli), a magyar Boldogasszonynak királyságát (regnum), előkelőivel és népével (cum primatibus et populo) együtt, kérve Szűzmáriát: oltalmazza és óvja ezt az országot. Meghallgatta-é a szent király fohászát Boldogasszony Anyánk ? Élvezzük-e még a magyarok Istenének oltalmát ? Minden arra mutat, hogy méltatlanokká váltunk. Jól tudom, ezt hallani, minden igaz magyarnak fájó dolog, de (Tudomány)

Kalász István
Prohászka és a keresztényszocializmus 1/2

Az 1910-es évekig nyugodtan tekinthetjük Prohászkát a katolikus sajtóügy vezéralakjának, Prohászka sokoldalú, művelt főpap, elméleti ember volt, pontosan látta: az új idők új módszereket is követelnek, azaz a sajtónak, mint a negyedik hatalmi ágnak hatalma, befolyása van, és azt az ügy érdekében használni kell. De mielőtt folytatnánk szükséges röviden kitekinteni a kor gaz... dasági helyzetére: a magyar társadalom túlnyomó része nyomorban élt ... (Tudomány)

Jankovics Marcell
Világfa, villa, villő 4/4.

Létezik ezeknek a mutogatós nőknek magyar változata is, de róla a szakembereken kívül kevesen tudnak. A Kolozs megyei Magyarszentpál román-kori templomának nevezetes pillérfőjéről van szó, rajta egy durván kifaragott meztelen nőalak a hátsóját a hívek felé fordítva mutogatja széthúzott farpofái közt a micsodáját. László Gyula írt róla alapos elemző tanulmányt.[1] Közli a képét is, de „ügyetlen, faragásában durva” kivitelezésének és töredékes voltának okán a témára irányuló erős képzelet szükséges ahhoz, (Tudomány)

Jankovics Marcell
Világfa, villa, villő 3/4.

Még egy utolsó gondolat e kályhacserépről, mely átvezet tanulmányom második részébe. Az alsó tulipán, a „szoknya” abban is különbözik a felsőtől, hogy két szélén egy-egy fűzfaág csüng. A magyar népművészetben a fűzágak mindig lefelé csüngenek. A főleg sírjeleken látható fűzfaábrázolások mindig szomorúfüzet mutatnak. Érthető, ha egy fejjel lefelé fordított tulipánhoz fűzfaágat társít a műtárgy készítője. Mondhatni azt is, hogy a villa feje fordítva stilizált fűzfát mutat. A fűzfa emellett kifejezetten női (Tudomány)

Jankovics Marcell
Világfa, villa, villő 2/4.

Nem mindegy, hogy a kígyók, kardok, levelek, szirmok (combok) alul összeérnek, vagy sem. Azaz, nyitott-e vagy zárt a motívum alul, hiszen ettől függően változhat a jelentése. Nem érnek össze, azaz szabad az út a „rózsán” keresztül a virágnőhöz az 1., 2., 8., 12., 13. képen. Ha összeérnek, akkor tilos a behatolás, illetőleg már valaki behatolt a „szívével” (4., 5., 9., 15., 19.), s ezért a kehely alul bezárult. Ahol a rozettában napot látok, amellyel a két levél (comb) érintkezik, azt szülő nőnek tekintem, és a (Tudomány)

Jankovics Marcell
Legyen világosság! 2/2

Az evangélisták összekötik a megtestesült világosságot a tűzzel. Az ő Krisztusuk Szentlélekkel és tűzzel keresztel (Mt 3,11; Mk 1,8; Jn 1,33), Raj Tamás szavával élve a keresztség tüzével köt szövetséget Isten és ember között. „Az ő szemei olyanok, mint a tűzláng” (Jel 19,12). Szentlélek és tűz egy és ugyanaz (ApCsel 2,1–4). Itt visszautalnék a héber lángbetűkre. A Szentlélek szél (lat. aura) és „kettős tüzes nyelvek” (héb. awr) formájában száll az... (Tudomány)

Jankovics Marcell
Legyen világosság! 1/2

Ennek az írásnak az alapja egy bennem régen fölmerült gondolat Isten első teremtő szava és János evangélista Igéje közti összefüggésről, annak kapcsán, amit korábban írtam a 22-es szám jelentőségéről a szoláris fényszimbolikában, és amit a néhai Raj Tamás fejtegetett egy „konferencián” a Szentírás első szaváról. Néhány évvel ezelőtt Molnár Iván, dunaföldvári evangélikus lelkész Raj Tamással és Grandpierre Attilával együtt meghívott, hogy (Tudomány)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap