Novella

Turcsány Péter
Ki volt Wass Albert? 1/18

Féltő nagyapára leltünk „A kényelmes napokról nekünk le kell mondanunk: harcok idején, történelmi fordulóban, eszmék és népek elkeseredett mérkőzésekor születtünk, de a nagy időkhöz nagy nemzedék kell, s megéri, hogy a szerepet vállaljuk, összefogjunk, mint még soha, s a nyomasztó jelenben is tántoríthatatlan bizalommal dolgozzunk és mindent megtegyünk a szent célért, azokért, akik utánunk következnek.” Márton... (Novella)

Kő-Szabó Imre
Előleg nélkül

Sörös Marinak is megvolt a maga keresztje, mint úgy általában mindenkinek. Ezt az elképzelést, láthatatlan tárgyat, úgy látszik mindenkinek, kiosztották, csak abban volt talán eltérő, kinek kisebb, könnyebb, kinek nagyobb és nehezebb jutott, de cipelni, vinni azt okvetlen kellett, ez alól nem volt és ma sincs kivétel. Szegény Sörös Mari is e láthatatlan kereszt alatt görnyedezett, de fáradtságát, időnkénti keserűségét nem lehetett látni, mert (Novella)

Szerkesztő A
Wass Albert: Levél mindenkihez, aki magyar!

Erdélyi Véreim, megszólalok újra, mert fontosat kell mondjak, halálosan fontosat. Harangom, ha lenne, félre verném. Kürtöm, ha lenne, riadót fújnék rajta nappal és éjszaka. Kardom, ha lenne, vérbe mártva hordoznám meg köztetek. De csak a szó maradt meg nyelvem gyökerén, s a hang, hogy belefordíthassam ebbe a részvételen, megkergült világba: segítség, emberek! Pusztul a magyar! (Novella)

Kő-Szabó Imre
Nyúlszőr kalap

Jó alaposan, sárgába és vörösbe színeződtek a fák levelei a Kadocsa utcában. Nem is lehetett ez másként, hiszen október közepén járt az idő, Amália néni, pedig feketében, méghozzá talpig. A nyolcvannégy évével talán nem is lehetne másként mutatkoznia, de most minden oka megvolt erre. Sárát, a szomszédját, ebben a kora reggeli órában, a lépcsőforduló alján köszöntötte. - Üdvözlöm magát, látom már korán felkelt! – mondta Amália néni és ... (Novella)

Bilecz Ferenc
Az utolsó magyar hadifogoly (Petőfi!)

Régi írásom, régi témáról. Abszurd helyzetek, abszurd világban. Tisztelgés a Petőfi-kutatók előtt. Az igazság kiderítésének akadályozása, máshol, más helyzetben bűnténynek számítana. - Ott essem el én, a harc mezején…-– ez volt az utolsó gondolata, amikor elesett. Amikor felkelt, kozákok fogták körül. - Szmatri, bljágy! Nyeuzseli, Alexander Petrovics, vengerszkij poet?[1] Távolba szakadt hazánkfia! Miért ne vinnénk... (Novella)

Petrozsényi Nagy Pál
Variációk egy témára

Valaki azt mondotta: a tükröt azért találták ki, hogy ne csak másokon nevessünk. De mi van akkor, ha ezt a bizonyos tükröt azok a mások tartják az arcunk elé? AZ ISKOLAIGAZGATÓ – TANÁRI SZEMMEL - Arcvonásai energikusak, egész lényéből fölény és méltóság árad. Nem csoda, hisz több száz pulyának és minimum húsz felnőttnek parancsol. Tehát amolyan tábornokféle, sőt, tizedes, akinek a szavára elnémul a légy, megalszik a tej, s még a ci... (Novella)

Jókai Anna
Addig jár a korsó a kútra!…

Ebedly Ivánt annyira gyűlölték, hogy ez már közimádatnak látszott. Az általános gyűlöletnél ugyanis csak az egyetemes rettegés volt nagyobb: hogy ez az indulat ki ne derüljön valamiképp. A személye körül csiholt lelkesedés kötelezően terjedt, és lépcsőzetesen. A vállalat négyezer-hatszázhuszonhét dolgozójából talán ezerháromszáz – főként kisirodista és műhelymunkás – valóban beugrott a trükknek, s elhitte: Ebedly Iván vezérigazgatón van mit szeretni (Novella)

Felber Zsolt
Mégis van Karácsony

A Kráter 2012. évi "Magyar Ünnepek" című karácsonyi novellapályázatának díjnyertes alkotása. - Ezüstszürke jégpáncél dermedt a földes útra. Amit a Nap lágy, dédelgető karjaival felmelengetett, azt estére Téltábornok fagyos szívvel megcsontosított. A fák kérge kőpajzsként állta a kellemetlen, csípős szelet. Olyan néma volt minden, mintha kihalt volna a világ. Ebben az időben mindenki lehetőleg saját kuckójába húzódott, hogy ott melengesse valamivel meg... (Novella)

Kő-Szabó Imre
A boríték

A Budai úti kiskocsmában volt a törzshelyük, mind a négyüknek. Így négyen alkottak egy kis csapatot a Török Feri által vezetett „Részvét BT” nevet viselő temetkezési vállalkozásnál. Tulajdonképpen ők sírásók voltak, a temetkezésnél olyan gyászhuszárok. Zahar Misi is közéjük tartozott. Jól megértették egymást, a szőke, szeplős arcú, kissé dagadt Jani volt a vezetőjük. Neki volt egyedül jogosítványa, kisbusz vezetésére, melyet a temetkezések során használtak. A ... (Novella)

Tusnády László
Hóanyó

Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy kislány. Testvérkéi nem voltak, a szüleinek meg sokat kellett távol lenniük az ünnepel idején; épp ezért ez a gyerek sokat volt egyedül. Igaz, a nagymamája nagyon szerette, legtöbbször ő vigyázott rá, de az már annyira öreg volt, és annyira beteges, hogy inkább a kislány segített neki, bár a nagyanyó tiltakozott ellene. - Vak vezet világtalant - mondta a közmondást, de ezt a kislány még nem is értette. Nem tudta még... (Novella)

Lukáts János
Bendőházi ejtőzés

(Gasztrovella) - Jó étvágyat kívánok! A jó étvágy nélkül nem lehet sem az irodalmat művelni, sem az irodalmat élvezni. A jó étvágy – a jó lelkiállapotnak és a jó lelkiismeretnek a legbiztosabb mutatója. Nem az éhség és nem a teli gyomor, - falánkságra sarkall az egyik, eltunyuláshoz vezet a másik. Hogy miért nem indultam valamilyen ínycsiklandozó pályaművel a (fehér asztal mellett, magunk elhatározta) vetélkedésen? Meg... (Novella)

Fehér József
Mire eljön a karácsony...

A petróleumlámpa imbolygó fénye most a fal melletti gyerekágyra esik, ahol a puha dunyha alatt lázasan forgolódik Mocsáriék egyetlen kislánya, Zsófika. Az előbb még a hideg rázta és reszketett, most meg tűzforró a teste, és folyton ki akar takarózni. Eszter, az anyja nemrég kötötte át vizes ruhával, hogy lehúzassa a torkáról és hörgő mellkasáról a gyulladást, ahogyan azt annak idején vele is tette az édesanyja. Most (Novella)

Kő-Szabó Imre
Az a szép nyár

Az óracsörgés olyan éles volt, mint egy frissen fent borotva. Bántotta is a fülét. Szólád Péter kábultan kelt fel. – Na, még egy nap! Aztán csak pihenek, pihenek Régóta várt már erre a napra. Egy évvel ezelőtt volt szabadságon, vidéken, rokonoknál. Akadt ott egy kis talicskázás. Építkeztek és segített nekik téglát hordani. Nem sikerült úgy, mint szerette volna. A meló egy kicsit nehéz volt, nem szokta ezt a hajtást. – Jövőre jobb lesz. Nem tolom el! – mondo... (Novella)

Kaiser László
Barátság

Mint a hirtelen jött gyerekkori láz, úgy rohanta meg őket a pecázás vágya. A tanév első biológiaóráján a halakról volt szó, az öreg tanár elérzékenyült hangon beszélt a horgászásról is, fiatalkori élményeit idézgette, amikor a szülőfaluja határában levő folyócskából kapkodták ki a keszegeket. Úgy mondtuk akkor, „aprítottuk őket”, emlékezett finom mosollyal a derék, idős bácsi, aki nem sejtette, hogy Sanyiban és Laciban mi indult meg hirtelen. Ez a két derék tizen... (Novella)

Csata Ernő
A csárdás és a magyar ötös

Opportunisták között, hol van már ez az ember? / A maiak kilencven százaléka megalkuvó, a környezetével, a társadalommal és egyáltalán mindennel, ami egy kis többletet biztosít a társadalmi létezésben számára. / Nagyapám bogaras ember, mind a két világháborúban huszár tizedes volt. Az ott megszokott rendet a családi életben is alkalmazni akarta könyörtelenül. Minden reggel négy órakor kelt (Novella)

Szerkesztő A
Arany Sas Díj pályázati mű: Erdélyi István - Az élet igenlése Szentlászló település halottas ruhájában

Szeretném, ha szó esne a halál valóságáról, de bennem az élet valósága dolgozik… Mert a háború, - a több esélyes kártyajáték - kitermelheti a győztest, aki mindenki lehet… Az igazságnak pedig? Semmi köze hozzá… Hát nem mindig az élet igazsága a vesztes? Nem mindig a győztesnek van igaza? Mert mi.. (Novella)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Evangéliumi egypercesek - Simeon

Simeon nehezen aludt az éjjel, a hőség a nyakára ült, szorította, s az öreg köhögött fájón, hogy csaknem megfulladt. Egy-két órát szunnyadt, s újra álmot látott. Ugyanazt az álmot, mint már hetek vagy hónapok óta, maga sem tudta bizonyosan. Egy gyermeket látott, fiút anyja kebelén, kisdedet, aki mosolygott. És magát látta, térdre borulva, égre (Novella)

Czakó Gábor
Tudósítás Eufémiából

- Szeretném, ha igazságosabb lenne az élet, mint korábban - dünnyögte Zsebes Ferkő és kirakta a kocsmaasztalra a nap folyamán összeszedett pénztárcákat. - A változásokat nem elkezdeni, hanem folytatni kell - szólt Enyves Firkó, a társa, és miközben szétrakta a söröskorsókat, egy kis piros női bukszát tapintatosan elnyeletett a mohó kabátujjával. - Csak azért, hogy még igazságosabb legyen az élet. A szomszéd asztaloknál... (Novella)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Evangéliumi egypercesek - Péter

Hajnalodott. A kakas még nem kiáltotta el az új napot, de a szolgálóleányok már sietve szaladtak dolguk után. Ha korsójukból kilöttyent egy korty víz, az utca pora mohón, azonnal beszívta. Őrség közeledett, fáradtan, szúrós szemekkel jöttek a katonák, szájukban már rég szétmállott a reggeli íze, s tovatűntek álmaik is, melyekben otthon jártak, hegyi fal... (Novella)

Fehér József
A cserepesi lázadó

A cserepesi kertek alatt halkan csörgedezett a sekély vizű, Rárós patak. A délelőtti , tavaszi verőfény meg-megcsillant apró, lágy hullámain. Elgyönyörködött bennük Gábor a patak kertvégi, mohás padján üldögélve. Mindig ide jött ki gyermekkora óta, ha valami bántotta, nyomasztotta. A lassú folyású, áttetsző, tiszta víz háborgó lelkét lecsendesítette. Most azonban képtelen volt megnyugodni: hol a hajába túrt, hol meg a fejét ingatta, és időnként öklével a pad kar... (Novella)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap