Novella

Szerkesztő A
Wass Albert: Astor története 2.rész

II. Astor Manhattanje - A gőzhajó megjelenése Florida többé-kevésbé még lakatlan belső területeit is könnyen megközelíthetővé tette azok számára, akik mohón fel akarták fedezni a "világ legkellemesebb éghajlatával rendelkező új végvidékben" rejlő lehetőségeket, ahogy azt a Clyde Line az északi újságoknak küldött hirdetéseiben megfogalmazta. A Szent János/St. Johns folyó lett Florida belső területeinek országútja, (Novella)

Fedák Anita
Akkor a gatyán túl vagyunk... (Fedák Sári)

18 évesen ahhoz is volt bátorsága, hogy a szigorú atya, dr. Fedák István, Bereg vármegye tiszti-főorvosa elé álljon és bejelentse, hogyha nem engedik el színészetet tanulni Pestre, ő bizony hozzámegy ahhoz a vénségesen vén katonatiszthez, akivel apja esténként az Úri Kaszinóban kártyázik. A Munkácsi utcai Fedák-villa falai bizony sokat mesélhettek volna Sári hisztérikus kitöréseiről. Pedig csak játszotta a megbán... tott kisasszony, Pestre vágyott ő, a színpadra. (Novella)

T.Ágoston László
Jöttmentek

Szodoma kapujánál ült Lót egy kövön, és a lemenő Nap vörösen csillogó sugarait bámulta. Közben arra gondolt, hogy lassacskán az ő életének napjai is elfogynak, és számot kell adnia a cselekedeteiről. Végtére is elégedett lehet azzal, amit elért. Jelentős vagyont szerzett, mióta Ábrámmal, a nagybátyjával elindult Háránból, a szülőföldjéről Kánaán felé. Kevés volt már ott a legelő a jószágnak, új hazát kellett keresni, hogy elejét vegyék a családi viszályoknak. No meg (Novella)

Szerkesztő B
Josué Quesada: Bevezető Wass Albert Adjátok vissza a hegyeimet! című regényének argentin kiadásához

A háború utáni irodalom telítve van egyfajta tragikus kifejezéssel. Az Óvilág írói németek, lengyelek, románok, magyarok kénytelenek hazájuk kétségbeejtő képét tükrözni és könyveik minden lapja a lelküket még mindig fojtogató szorongást sugallja. Nem is lehet másként. Az irodalomnak elkerülhetetlenül a valóságot kell tükröznie. Manapság Európában nem lehet másképp írni, sem más témákról, mint amit az írók maguknak választottak. Ez a könyv vérrel és könnyekkel íródott. A háború, amely egész városokat (Novella)

Szerkesztő A
Fülöp József – Marián Gabriella: Amerikai fogság 4/4. (visszaemlékezés)

A mi­na­pá­ban ré­gi fény­ké­pek ke­rül­tek a ke­zem ügyi­be, s egy csep­pet el­időz­tem fö­löt­tük. A sok gyer­mek-, fér­fi- és as­­szony­ar­cot néz­ve az ju­tott eszem­be, hogy mos­tan­ra már fel­nőt­tek, ag­gá tet­te őket az idő, vagy le­het, hogy ép­pen egy csen­des te­me­tő­ben pi­he­nik örök nyu­go­dal­mu­kat. Mert im­már öreg fej­jel, ki ma va­gyok, tu­dom, hogy az élet örök­ké vál­to­zó. Ki­hajt ben­nün­ket az - ... (Novella)

Szerkesztő A
Fülöp József – Marián Gabriella: Amerikai fogság 3/4. (visszaemlékezés)

A mi­na­pá­ban ré­gi fény­ké­pek ke­rül­tek a ke­zem ügyi­be, s egy csep­pet el­időz­tem fö­löt­tük. A sok gyer­mek-, fér­fi- és as­­szony­ar­cot néz­ve az ju­tott eszem­be, hogy mos­tan­ra már fel­nőt­tek, ag­gá tet­te őket az idő, vagy le­het, hogy ép­pen egy csen­des te­me­tő­ben pi­he­nik örök nyu­go­dal­mu­kat. Mert im­már öreg fej­jel, ki ma va­gyok, tu­dom, hogy az élet örök­ké vál­to­zó. Ki­hajt ben­nün­ket az ... - 1945. május (Novella)

Szerkesztő A
Fülöp József – Marián Gabriella: Amerikai fogság 2/4. (visszaemlékezés)

A mi­na­pá­ban ré­gi fény­ké­pek ke­rül­tek a ke­zem ügyi­be, s egy csep­pet el­időz­tem fö­löt­tük. A sok gyer­mek-, fér­fi- és as­­szony­ar­cot néz­ve az ju­tott eszem­be, hogy mos­tan­ra már fel­nőt­tek, ag­gá tet­te őket az idő, vagy le­het, hogy ép­pen egy csen­des te­me­tő­ben pi­he­nik örök nyu­go­dal­mu­kat. Mert im­már öreg fej­jel, ki ma va­gyok, tu­dom, hogy az élet örök­ké vál­to­zó. Ki­hajt ben­nün­ket az ő ... (Novella)

Kő-Szabó Imre
A csizma

Julika néni ezen a reggelen korán kelt. Benyújtott a konyhában a sparheltbe. Lábosba vizet tett fel, ha felforr, tea lesz. Pál uram még aludt, az este későn tekergett haza a kocsmából, kellett egy kis pihenés, hogy az egyensúly rendbe jöjjön. Az asszonyt azonban hajtotta a cselekvés vágya, bement a szobába és mondta az urának: - Keljen fel kend, menjen be Újfaluba. Nézze meg, hogy lehet-e már kapni napos csibéket. Hozzon belőle vagy harmincat! Pál uram (Novella)

Szerkesztő B
Álvaro Cunqueiro: Esmelle erdeje (A Merlín és családja című kötetből)

Érdekesebb lenne talán elmesélni, mint lefesteni Esmelle erdejét, amely jobb kézre esik annak, ki León felől érkezik ebbe a birodalomba. Az út, amely Trobos mezején keresztül vezet, körülkerüli az Eirís-i mocsarat. Az ösvény elhalad a folyó mellett, és mihelyt a Paradas síkságra ér, elvész a nyárfák között, ahol már Pontigo a neve. Micsoda gyönyörűség halla... ni, ahogy a Belvís felé tartó utasok lovainak patája dobol ezen az alacsony fahídon! Pontigo malmai mára csak két feketéllő kőhalom. Borostyán kúszik rajtuk (Novella)

Petrusák János
A kokott

Mikor 1940. június 14-én Párizsba bevonultak a német csapatok, a kis kokott ugyanott volt, ugyanúgy, és ugyanarra várva. Minden a megszokottan történt, csak ezután „ügyfelei” nem bohém franciák voltak, hanem leginkább kemény német katonák. Ez a kokottot a legkevésbé sem zavarta: a németeknek is minden ugyanott volt, mint a franciáknak, és ugyanazt akarták tőle. Ki így, ki úgy; ki gyengéden, ki kevésbé gyengéden, mint a honfitársai azelőtt. A „bolt” azonban még sohasem ment ilyen jól neki, (Novella)

Kalász István
Ne feledd, mikor születtél...

De Margit, szólt halkan egy idős asszony, egy volt apáca a sarokból, Isten szereti, ha a vidámak az emberek. Ezen senki sem nevetett. Na, rendben van, enyhült meg a főnővér, itt a szobában, mondhattok egyet, nem bánom. Senki sem szólt. Végül a volt apáca törte meg a csendet, egy viccet én is ismerek, kezdte halkan. Elmondhatom, ha gondoljátok… Pincér, ez a szalvéta használt, méltatlankodik a vendég. Nem, rázza a fejét a pincér, csak rosszul hajtottam... (Novella)

Varga Anikó
A Kárász-kastély

Kárász Lina megkönnyebbülten szállt le a szekérről a kastélyhoz vezető útelágazásnál. Illedelmesen megköszönte a fuvart a fiatalembernek, aki az országhatártól idáig hozta őt, és közben udvarolni próbált a lánynak, bár nem túl nagy sikerrel. Pedig Lina egész jóképűnek tartotta a fiút, s más körülmények között talán nem viselkedett volna ilyen közönyösen vele, de jelenleg túl ideges és gondterhelt volt a flörtöléshez. Lehet, hogy nem is volt olyan jó ötlet idejönni- futott át az agyán, nem először a... zóta, hogy (Novella)

T.Ágoston László
A korelnök botja

Az öreg Patonai a hatvanötödik születésnapjára kapott egy csinos görbebotot. Öreg ám az a roggyant lábú nénikéd – szokta mondogatni, ha szóba kerül a kora –, pedig hát akár honnét nézzük is a dolgot, mióta meghalt az apja, ő lett a korelnök a családban. Mennyivel szebb ez a szó, hogy körelnök, mint mondjuk az öreg, a vén, az idős… Nem is beszélve az aggról, meg a hasonló, már – már becsmérlő kifejezésekről. A korelnök, az igen. Abban benne van a meg... becsülés, a családi demokrácia, meg minden (Novella)

T.Ágoston László
Vágatlanul

– No, mit mondott a doktor? – kérdezte az ajtón belépő férjétől Bódiné. – Mit tudom én... Csak etetik az emberrel ezt a sok rohadt gyógyszert, aztán hümmögnek, meg bólogatnak. Az ultrahang is elromlott, átküldtek egy másik orvoshoz... Aztán újra végigvárni azt a hosszú sort, mert mindenki az előre megadott időpontra megy... Ha ez is megvan, mehetsz új időpontot kérni a Marika nővérhez. – Ne háborogj öreg – segítette le a zakóját az asszony – a patikában én ál... lom végig a sort! (Novella)

Kondra Katalin
Tavasz és zsongás

A hirtelen jött melegtől minden virágba borult. Zsongott a levegő, pezsgett az élet és nem csak a természetben. Az emberek is feléledtek, mint az ablakközé szorult dermedt legyek. Szabina is vágyta a tavaszt és remélte, hogy vele együtt végre eljön az igazi szerelem. Hajlamos volt az ábrándozásra, de olykor kénytelen volt visszatérni a valóvilágba. Különösen, amikor a nagy meleg miatt, a vártnál korábban előkerültek a nyári ruhák, és úgy kellett ma... gát belepréselnie némelyikbe, sajnos nem nagy sikerrel. (Novella)

Kő-Szabó Imre
Öltözői biléta

Tóth Melindának szeretője van. Ezen nem csodálkozott senki, hiszen nem az egyetlen nő, aki szeretőt tart. Csak hát ezzel a szeretővel egyszer egy nagy kalamajka történt. Ahhoz, hogy a történteket teljes egészében kibontsuk, minden legyen érthető, így az elejéről kell kezdeni. Tóth Melinda pontosan negyven éves volt. Szép barna asszony, olyan érett nő, megvolt rajta minden pompás falat, melyet csak férfi kívánhat, meg aztán amit egy nőn meg lehet találni. Szé... pek voltak a vállai, ... (Novella)

Bíró Ernő
A döblec ára

A gazdag szomszédoknál napszámba lehetett kapálni, kaszálni, aratni, csépelni, kukoricát szedni, kendert nyűnni, répát takarítni, meg a saját kis földecskéjüket rendben tartani. József napjától, Erzsébet napjáig jól ment soruk, mert ha a napszámban pénzt nem is, de enni azt kaptak. A szalonna, kenyér és a vereshagyma napi koszt volt... Szép, fagymentes ősz volt abban az évben, Szent Erzsébet nyarába már jól benne járt az idő, amikor még egy utolsó napszámra felfogadta őket Gergőffy Gyurka bácsi, a szomszéd... (Novella)

Bodor Miklós László
Virágzik a nyárfa

Dél van. Két harang szólal meg szinte egyszerre. Hátam megett a mi falunké. Előttem, bal felől pedig a folyón túli község templomának tornyában lévő. Egy nyelven, egy ütemre szólnak. Tudom, hogy ugyanaz a mester öntötte régen, amikor még egy ország voltunk. Ma más ország a két part. A két falu lakói egy nyelvet beszélnek. Az őslakosok rokoni szálakkal kötődnek egymáshoz. Más – más ország polgárai mégis, bár egyikük se költözött soha, sehová… A töltésen túl, az óvoda kertjében ... (Novella)

Petrusák János
Az idő gyilkosa

… Amikor tükörbe néz, elborzad: — Hát én lennék ez a ráncos-öreges beesett arc?! Nem! Nem akar hinni a szemének és a tükörnek, mindkettő csal, már megcsalja őt, mert eddig mindig szépet mondott róla. — Miért nem lehet egy ember örökké szép?! — Ő úgy hiszi, még mindig szép, neki szépnek kell lenni, mert hiszen még csak negyvenéves… Na jó, negyven múlt egy-kettővel! De mit számít az? Eddig szép volt, mondták a neki, a nőnek a férfiak, és mondják még ma is. De ő már az utóbbi napokban nem mer a tükörbe nézni! (Novella)

T.Ágoston László
Költözés hóesésben

Március… Rügyfakasztó, esőáztatta március. A költöző madarak hónapja… Vagy éppen hófelhőkergető, mint amikor Keresztúrra költöztünk húsz évvel ezelőtt. Március elseje volt nyolcvanhétben. Úgy gondoltuk, akkorra már elolvad a hó, panyókára vethetjük a kabátot,és ragyogó napsütésben kocsikázhatunk át Újpalotáról. Néhány nappal előbb még ezzel kecsegtetett az időjárás. Aztán fordult egyet a szél, és a költözködés napján elkezdett esni a hó. A bútorszállítók, mint mindig, (Novella)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap