Novella

Bihary József
Az esküvő

Pár éve csupán, hogy az alábbi történet ténylegesen megesett. Ha nem lenne "Ádám" meghitt ismerősöm, talán el sem hittem volna, ilyesmi megtörténhet, de megtörtént. A "rejtélyes" és szövevényes, közigazgatási hercehurca szálai Erdélybe, pontosabban Borszékre vezetnek. Nem csak hősömnek, de nekem is különös jelentőséggel bír Borszék: innen kapta anyám ugyanis apámtól az utolsó tábori lapot, mielőtt kidobták egységét (I. Páncélos Dandár) a Donhoz. A lapon csak ennyi állt: "Amitől féltünk, bekövetkezett". (Novella)

T.Ágoston László
A főnyeremény

Gondosan bezárta az ajtót, zsebre vágta a kulcsot és egy széllel bélelt, kopott nyári nadrágban, hasonlóképp elnyűtt pólóban, és mezítlábas papucsban lecsoszogott a földszintre a postaládához. Nem nagy dolog – gondolta –, ki a fene nézegetné őt a lépcsőházban délelőtt tizenegy órakor? A lakók többsége dolgozik, vagy munkahely után kajtat. A nyugdíjasok meg ki se dugják az orrukat, mert minden ajtónyitásnál hűlik a lakás, és már újra emelték a gáz árát. Az a francos óra úgy pörög, mintha hajtanák. A (Novella)

Jókai Anna
Mimóza

A tizenkettedik fülklipszet vette ezen a napon. Narancssárga volt, kis arany gömb a közepén, dupla fürtben szaladt le a fűzött gyöngy, sem túl kicsi, sem túl nagy, és séta közben kellemesen zizegett. Már éjszaka álmodott róla, megálmodta, ahogy bemegy a boltba, és a tenyerébe teszik. Narancssárga táska és narancssárga cipő, a fűzöld ruhán narancssárga gombok, együtt az egész: tökéletes. – Tökéletesen hülye vagy – mondta az anyja. Valamennyi fülklipsz külön dobozban, a ... (Novella)

Bige Szabolcs Csaba
Mint a ma született bárány

Nézem a sírkövet ott valahol a temetőkert bejárata mellett. Homokkőből faragta a kőfaragó, s hogy a felirat el ne porladjon a kővel egyetemben, azt márványlapba véste, s úgy ragasztotta cementtel a kőből kivájt négyzetbe. Mihály Péter, élt 76 évet, kétszer állt a tűzvonalban, fölnevelt öt saját gyermeket és egy árvát. Béke poraira. Ez állott a kövön, s szemeim előtt megjelent szikár alakja, kissé görnyedt háta, s dörgő hangja. Olyan volt ez a hang, hogy beleremegtek az ablakok. (Novella)

Szerkesztő A
Sütő András: A csendháborító

Igen, itt csend volt mostanáig. A Hargita tudvalevőleg hallgat, tövében a Sikaszó még annál is csöndesebb. Közelemben a Bakó-pataka mondikál, de gügyögő hangját sűrű lombok isszák föl; partja mentén, kart karba öltve, zöld nagyestélyiben sorakoznak a fenyők, mintegy védelemképpen; táncra kérik föl, aki a patakon átlépne – megzavarni valamiképpen a kicsi ház lakóját. Aki most – kötelességei és hajlamai között ingadozva – ... (Novella)

T.Ágoston László
Piros ász

A szakácsnő talált rá, amikor tíz óra után becsöngetett. Nem jött ki senki, de nyitva volt az ajtó. A dolgozó szobáé még tárva is. Az asszony ott feküdt a szőnyegen, és éppen maga alá pisilt. Úgy gondolta, még él. Hívta a mentőket. Gál csak este tudta meg, mi történt, amikor hazaért a vidéki útjáról és egy rendőr fogadta az ajtóban. Rögtön a kórházba hajtott, ahol szenvtelen arccal hallgatta az orvos beszámolóját a felesége életveszélyes állapotáról. Csupán annyit dör... mögött maga elé: - Hát nem fölfalta ez a (Novella)

Barcsa Dániel
Székelyföldi szerelem - II. fejezet - A szászok vitézkedései

Az idő múlt, évre év hullt, s úgy tűnt, jól számolt Lebeé Sámuel. Ő már réges-régen megtért őseihez, de még fia, György is kiköltözött a cinterembe, ahol csak egy kopjafa jelezte, hogy valaha is a világon volt, ám Székelyzsombor várának hovatartozását nem bolygatta senki. Takaros szász falvak, kővel kerített, rendezett városok épültek minden felé az egykori székely szállások helyén, s a nagy otthonteremtő munkában a szászoknak kisebb gondjuk is nagyobb volt annál, minthogy Zsombor ügyét firtassák. Ám évtizedek (Novella)

Jókai Anna
A színész öregedése

A karácsonyban a Születést ünnepli az ember. A fémes, zárt világba rést ütő, élek között is megfogant szeretetet. Az este csöndjében – mint az oktató céllal rögzített filmkocka – megáll egy eszmélésnyi pillanatra a világ rohanása. Fájdalmasabbak a hiányok, édesebb a soha nem fakuló jelenlét. Ezen az estén a színész is kivonja arcát a reflektorfényből, a sokszor roncsoló nyilvánosságból; fáradó vonásait szelíd gyertyafénnyel árnyékolja. Nincs magasított Pódium, nincs (Novella)

Barcsa Dániel
Székelyföldi szerelem - 1. fejezet - A rabonbánnal dacvoló

Szigorú parancsot vett kézhez a székelyek rabonbánja. A magyarok királya úgy rendelkezett, hogy az ország határát kiterjeszti a Hargitán túlra, s az új védvonal a jövőben a Kárpátoknak nevezett hegyvidék gerincén fog húzódni. Mivel pedig a székely nemzetnek az a hivatása, hogy éjjel-nappal vigyázza a végeket, ezért meghagyta a sebesi, kézdi, és orbói székbélieknek, hogy kerekedjenek fel családostul, s hagyják fel addigi szállásaikat. Az uralkodó arra intett mindenkit, hogy a kiürítés legyen alapos és teljes − még (Novella)

Bihary József
Egy predátor emlékei

A domesztikálódott és domesztikált állataink évezredek óta élnek úgy környezetünkben, hogy idomulnak hozzánk, illetve mi hozzájuk. A viselkedéstan tudósai ezt a tételt már több tekintetben kimutatták. "Könnyű" volt pl. a farkasok falkájából hozzánk csapódott kutyának az emberfalká- hoz igazodnia. Teljesen más azonban a helyzet a házi macskával, aki soha nem élt falkában, mindig is magános vadász volt, és maradt az emberfalkában is. Ennek ellenére azt hisz... szük, aranyos házi kedvencünkről mindet tudunk. (Novella)

Jókai Anna
Majd kialakul

– Hova mész, Edelényi? –így kérdezte, pedig már nem voltak osztálytársak, ő a második évben kimaradt. – Hová mész, Edelényi? – Éppen most dobtam egy állati krapekot – mondta Edelényi –, pedig ilyen a deltája! – Mutatta az utcáról a háromszöget a levegőben. – És te mit csinálsz, Surek? Hogy vagy mindig? – Edelényi szerette a választékos fordulatokat. – Frankón – felelte Surek. Az utcaseprő felnézett rá a narancssárga mellényben. – Perecet árulok az Állatkertnél. (Novella)

Kondra Katalin
Honfoglalók

Ősz volt. A dombok háta fakulni kezdett, a lombok aranyába rozsdavörös foltot szőtt az idő, és halkan búcsúzva el a világtól hullani kezdtek a falevelek. Ha a felhők megnyíltak, a levegő mozdulatlanságától a nap ragyogása visszatért, és langyossá simogatta a dermedt földet, de csak pillanatokra, mert a szél, amikor úgy tartotta kedve viharrá erősödve felkorbácsolta a szilaj folyó amúgy is fodros felszínét.Egy ilyen viharos napon a síkság felől hosszú sorban emberek jöttek. (Novella)

Jókai Anna
Mi a baj, Kissné?

Kissné férjénél áprilisban fedezték fel a tüdőrákot. Szeptember 15-én temették. Ezen a napon nyílt a Mezőgazdasági Vásár. Gyönyörű, langyos délután volt. Kissné leült a friss sír mellé, és sütkérezett. Fekete harisnyás lábát kényelmesen egy kőhalomra helyezte. Szegény Palit elsiratta már, amikor hazahozta az SZTK-ból a leletet. A többi csak fölösleges ráadás. Ágytál, burgonyapüré, szennyes rongyok. Alvás nélküli éjjelek. Fél éve remélte, hogy vége lesz hamarosan. A kutyát meg a ... (Novella)

T.Ágoston László
Törvényszegők

Miután Mózes kihirdette a nép közt Isten törvényét, újra fölment a Sínai-hegyre. Ott megállt, és várt. Isten szavára várt, hogy közelebb léphessen hozzá. Már hatodik napja felhő borította a hegy csúcsát, és úgy látták a lent állók, hogy nem történik semmi. A nép, az Egyiptomból kiszabadított, az évszázados rabság után fellélegzett Izrael népe csak állt a hegy lábánál, és nem értette, mi történik körülötte, mi történik vele. Isten, aki oly sok jelét adta a szeretetének, aki a népe megmentéséért elveszejtette (Novella)

Bige Szabolcs Csaba
Siess, missz! (II)

Kora délelőtt indultak csavarogni a görög halászfalvakban, az ókori emlékek, romok között. A zsúfolt, turisták tömegét vonzó látványos helyeket kerülték. Ahol megéheztek, ott ettek, akol megszomjaztak, ott ittak valamilyen gyümölcslevet, vagy egy pohár számoszi fehérbort. Lesték egymás kívánságát. Ha a leány megjegyezte, hogy ezt, vagy azt a templomot, vagy ókori emléket, szentélyt, akármit látni szeretne, Rodion már szaladt megvenni a jegyet az autóbuszra, s vidáman kacagva útra is keltek. (Novella)

Bige Szabolcs Csaba
Siess, missz! (I)

Megismerte az embereket és első sorban az állatokat. Fokozatosan kialakult a kórházban is a rend, megtanulta beosztani az idejét, és így még szabadidőhöz is jutott. Felajánlották ekkor neki a csirkefarm állatorvosi feladatainak ellátását részmunkaidőben, félnormában. Szívesen elfogadta. Szüksége volt minden petákra, hiszen a család ellátása most az ő vállaira nehezedett. Komoly áldozat volt ez részéről, mert minden idejét lefoglalta a munka. Magánéletre, szórako... zásra se ideje, se energiája nem maradt. (Novella)

T.Ágoston László
Tiroli tehenek

Egymáshoz bújva, dideregve értek föl a csúcsra, de nem állhatták meg, hogy körül ne járják a hegygerincet. Boglárka még megpróbálta felolvasni az útikönyvből a helyi érdekességeket, meg a körülöttük meredező csúcsok nevét, Berci azonban megcsúszott valamin és majdnem hanyatt esett. Ettől aztán afféle magyaros káromkodásba kezdett. ‒ A hétszentségit, Bogica! ‒ fogta meg a kezét. ‒ Nézd, még itt is van tehénlepény. Hogy kerül ez ide, a világ tetejére? (Novella)

Kondra Katalin
Volt olyan

Kijelenthetem, világéletemben rossz gyerek voltam. Rossz volt a magatartásom, a testtartásom és a tanulmányi eredményeim. Pedig, hű de nagyon igyekeztem… Vágytam arra, hogy észrevegyék, ha valamit véletlenül jól csináltam. Azt akartam, hogy ne csak kedveljenek, hanem egyenesen szeressenek. Nem értettem, társaimnak miért sikerült minden, ami nekem nem. Emiatt nyomozni kezdtem.Egy szép napon feltűnt, hogy a boltban annak az embernek adtak margarint, aki a pénz mellé két darab tojást is átadott a boltos néninek. (Novella)

Bihary József
Jótett helyébe...?

Abban az évben Télapó hamar megrázintotta a szakállát. Már október végén - ha nem is maradt meg tavaszig - leesett az első hó. A nagy betonházak környékén, ahol laktunk, a sötét színű aszfaltsivatagról gyorsan felszippantotta a ki-kikandikáló Nap a gépjárművek által sűrűn összekaristolt, téli takarót. Hó csak a zöld felületeken és a kis udvarokban maradt meg. Gyuri, szokásához híven, elmélyülten távcsövezett az épületmonstrum Faragó utca felőli oldalán nyíló konyhaablakból. (Novella)

Matekovics János Zoltán
Elmentem a világba (Regény) VI. fejezet

Kósza emlékeink közt egy állomás, hol nem kell szégyellned sorsod eddigi útvonalát. Cserbenhagyva emlékeinket már nem tudjuk,kik vagyunk, Magunk elől menekülve ki tudja, hová juthatunk. Simonyifalvát kisvasút kötözötte össze Gyulával. És nem nemzetközi járatok közlekedek rajta. Még a múlt század huszas éveiben még megvolt a sín is, meg a talpfák is, nagymamám emlékei szerint. Aztán jöttek sorra a világháborúk, és sokaknak megváltozott az élete. (Novella)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap