|
az álmok, az első napok lelkesedései mindig szertefoszlanak. De amikor visszavonultunk, hányan könyörögtök, hogy vigyük őket magunkkal? Magyarország szemére hányod, hogy összegyűjtöttük és deportáltuk a zsidókat Németországba, ahol ki tudja, miket csinálnak velük, de elfelejted, hogy Romániában élve hentes kampóra akasztották őket és úgy kínozták őket halálra.
És szidod a pesti világfiakat is, hogy nem elég erkölcsösek. De elfelejted azt, hogy amikor reggel kijönnek a mulatókból és bevonulnak... (Könyv)
|
A Kárpát-medence a teremtő Úristen alkotta természeti egység. Évmilliók óta a Föld egyik legvédettebb, leggazdagabb, legszebb területe. A Kárpát-medence történelmi idők kezdetétől emberi közösségek, kultúrák bölcsője.
Ebben a hazában évszázadokon át együtt éltünk magyarok, horvátok, szerbek, tótok, ruszinok, oláhok, vendek és más kisebb népcsoportok. Az elmúlt évezredben a Kárpát-Haza befogadta a kunokat, jászokat, németeket... (Könyv)
|
|
Ez a honvédség már nem az volt, amelyik 1938-ban csodával határos módon felszabadította Kárpátalját, de nem is az, amelyik a Donnál próbálta meg feltartóztatni a szovjetet. Szakadt egyenruhák, borostás, megfáradt arcok, a kórház folyosóján fekvő csonkolt sebesültek, összeszorított fogak, gyermekekből férfivá érett fiúk szemei, akik tágra nyílt tekintettel néztek a világba, hogy minél többet befogjanak belőle, mielőtt rájuk borul az örök sötétség. (Könyv)
|
A rémálom, ami körülöttük és a lelkekben zajlott rosszabb volt, mint ami keletről közelgett. Az ország élte tovább mindennapi életét, az üzletek nyitva voltak, a színházak és a mozik gondoskodtak a felhőtlen szórakozásról, a nyilasok még mindig a politikai perifériájára szorultak – és éppen ez volt az abnormális. Mert százezrek tűntek el az országból, s a maradék élethalálharcra készült. Mindenki tudta: a haza sorsa itt fog eldőlni, a Kárpátokban kiépített védvonalakon. (Könyv)
|
|
Ha a lakosság tanácstalan volt ezekben a napokban, akkor a honvédség tehetetlen. A Legfőbb Hadúr, Horthy nem adhatott utasításokat, hiszen elvágták a külvilágtól, a miniszterelnöknek, Kállay Miklósnak bujkálnia kellett, a vezérkar egyértelmű utasítások hiányában nem mert lépni. Nagy kérdés, ha ezekben a napokban Horthy a várbéli őrhelyén tartózkodik, másképpen ala... kult volna-e a magyar történelem? (Könyv)
|
A negyvennégyes év a viszontlátással kezdődött: István ezrede végre visszatért Kárpátaljára, hogy felkészüljenek a végső összecsapásra. Belakták a védelmi vonalakat, hegyi kiképzést kaptak. A csontvázkatonák, akikből már kifagyott a lélek, most, az otthon levegőjén újra életre keltek. Most már nem a koncot, a megszállt területet kellett védeniük, hanem a szülőföldjüket. A kimenőn néha-néha hazalátogathattak, s egy-egy nap otthon többet ért, mint ezer lelkesítő szózat. (Könyv)
|
|
...mindent tudunk, még ha semmivel sem merünk szembenézni. Tudjuk, hogy ez a háború elveszett, de ha Hitler győzne is, akkor sem lenne sokkal jobb a sorsunk. Minket halálra ítéltek. ...Fenntartjuk a régi életformánk látszatát, a gazdagság díszleteit, erre mondunk nemet. Hogy ha nem is tudunk változtatni a pusztulásunkon, de elfogadni sem fogjuk soha. Hogy mi sem a szép új európai rendet, sem a keleti despotizmust nem akarjuk, hanem a magunk módján élni. És élveteg mosollyal kortyolgatjuk a pocsék pótkávénkat (Könyv)
|
Prof. Dr. Papp Lajos szívsebész tapasztalatai az Amerikában eltöltött egy éve után a magyar és amerikai hozzáállásról és a "magyar átokról" a Jöjjön el a Te országod c. könyvében: "...mi nem vagyunk képesek arra, hogy feladatokat tűzzünk ki magunk elé, és ezért összefogjunk, egy, két, öt, tíz, száz ember." Maximum két emberig jutunk el időnként, és abban a pillanatban, amikor valahol felüti a fejét valami más, ami ugyan a közös érdeket szolgálja, akkor (Könyv)
|
|
A háború még sokáig tart, marad még belőle, mire felépül. Sőt, olyan, mintha postán rendeltük volna: házhoz szállítják. Utánvéttel, jó magas áron. Az embereiről nincsenek adataim, a hadijelentések nem nagyon forszírozták, hogy mekkorák is a veszteségeink. Annyit tudok csak, hogy az ezred maradékai az újjászervezési körletben vannak, hogy hol, az persze hadititok. Valahol Oroszországban. Sokan meghaltak, de szerencsére vannak még túlélők is. (Könyv)
|
Ha valaki összegyűjtené, bizonyosan számos könyvespolcot megtöltenének a székely iskolatörténeti közlemények. A mennyiség tehát imponáló, a minőség azonban csöppet sem. Többségüket ugyanis olyan pedagógusok írták, akik a tizenkilencedik század végén, a nagyobb kulturális központoktól távol, falusi-kisvárosi környezetben működtek, és jobbára el voltak zárva a könyvtári-levéltári kutatás lehetőségeitől. So... kan alapvető történelmi ismeretek nélkül fogtak munkájukhoz (Könyv)
|
|
...egymás mellett hullanak el a bajtársak, ragadnak be a fegyverek, fogy ki a lőszer, esnek el az állások, a fagyott élelmezésből néha-néha lehet csak bekapni egy-egy falatot, aludni nem lehet, csak néha egy-egy percre behunyni a szemet és álomtalan feketeségbe zuhanni, amiből vagy van ébredés, vagy nincs. Vagy egy repesz, egy golyó vagy a fagy.
És a fáradt embernek nincsenek kétségei, nincsenek gondolatai, csak az, hogy ölni kell... (Könyv)
|
Hiába olvasta el akárhányszor felesége leveleit, nem tudott válaszolni rájuk. Miről írt volna? A kétségbeejtő hadi helyzetről, amit a tábori cenzorok úgyis kihúztak volna? Arról, hogy ha feláll az esti kártyapartiról és végignéz az asztaltársaságon, nem tudja, másnap kiket talál ott? Hogy ő maga elhatározta, hogy nem tér vissza, mert egy katonatisztnek nem szabad elhagynia őrhelyét, hogy neki nem szabad életben maradnia, ha azok meghalnak, akikért ő a felelős? (Könyv)
|
|
Kiváltságos dolog egy nagy ember szellemi aurájában élni éveken keresztül. Nekem az a kegyelem adatott, hogy Wass Albert életművét kutathattam 8 éven keresztül, míg kutatásom eredményét egy doktori disszertációban hasznosíthattam. Nehéz egy rövid előadásban kiválasztani, mi is az esszenciája ennek a hosszú kutatói útnak. Mit ragadhatnék ki belőle? Talán azt, ami számomra személyes – a személyes kötődést, ami kutatásom témáját adta, (Könyv)
|
Részlet a Lehettünk volna istenek című regényemből - 240 hótól csillogó decembere szörnyű, véres telet hozott a kijevi nagyhercegség minden lakójára. Szvetoszlav és Danoló hercegek kétségbeesetten készültek fel a város védelmére. Már harminc napja ostromgyűrűben voltak, körbefogta őket az ifjú Batu kán. A kán két, egyenként tízezer főből álló tumenje, melyek a sereg elitjét képezték. Szubudaj Bagatur közvetlen parancsnoksága alatt álltak. Az öreg vezér már... (Könyv)
|
|
Hiába futott az ország, a sors elől nem lehetett elmenekülni. A horogkeresztes tankok átrobogtak Jugoszlávia maradékán, az Akropoliszra kitűzték a zászlajukat, a németek a levegőből lecsapva kiverték az angolokat krétáról… Megállíthatatlanul dübörgött előre Hitler gőzhengere.
Majd egy nyári hajnalon kiadták a jelszót: keletre! És megtámadták a végtelen orosz pusztát. Az első hetekben a vasszekerek nagy porral száguldoztak Moszkva felé, de ahogy múlt az idő, egyre keményebb ellenségnek bizonyult a sár és a fagy. (Könyv)
|
A gyerekeik a filmhíradókban csillogó szemekkel nézték, hogy a Luftwaffe gépei hogyan uralják a levegőt, de István csak arra tudott gondolni, hogy a jugoszlávok pár hónapja még Hitler szövetségesei voltak, talán még jobban is, mint a magyarok, most mégis rájuk szabadítják a pusztulást. Vajon, ha Magyarország megpróbálna önállóan cselekedni, kezébe venni a sorsát, nem ugyanez lenne a végzete? (Könyv)
|
|
Azt hinné az ember, hogy a szellem dolgai, lévén anyagtalanok és légiesek, könnyen és gyorsan képesek változni, míg az anyagi világ dolgai, ellentétben az előbbivel, nehezek, sárszagúak, ezért nehezebben is változnak meg. Pedig ennek pontosan a fordítottja igaz. Az elmúlt évtizedekben létezésünk tárgyi-anyagi körülményei hihetetlen gyorsasággal változtak szinte már napról napra, az atombombától az informatikai forradalomig. Ezzel szemben gondolkodásunk – legalábbis a többségé (Könyv)
|
... hidd el: itt minden más. Csak az tudja megérteni, aki már egy kis időt eltöltött itt. Aki a királyságból, a maradék hazából jött, el sem tudja képzelni, milyen a kisebbségi lét. Elolvasnak egy-két lektűrt Erdélyről vagy a Felvidékről és azt hiszik, hogy itt mindenki magyar nótát énekelt esténként és egyfolytában siránkozott. Pedig nem. Élték a saját életüket, megpróbálták megőrizni a magyarságukat, de a cseh köztársaság viszonyai között megpróbáltak boldogulni. (Könyv)
|
|
Regény Kárpátalja öt magyar évéről. Regény a hűségről, a harcokról, a becsületről, egy korról, melyben a férfiak gondolkodás nélkül feláldozták az életüket a hazáért, az asszonyok őrizték a családot. Amikor az urat nem a hatalom vagy a kutyabőr tette úrrá, hanem a kötelesség teljesítés...
Regény öt év reményről, mely végül a deportálásokba, vérbe és árulásba fulladt... (Könyv)
|
Négy „E”. Ennél találóbb címet nem is adhatott volna Király Lajos író, költő, műfordító barátom válogatott versfordításaiból 2014. őszén megjelent szép kivitelű kötetének. Ha nem lenne ott könyvének borítóján a négy költő portréja névvel ellátva, találgatnunk kellene, kiket is rejt a négy „E” betű, mielőtt még a kötetbe belelapoznánk.Ez a válogatás a szerző irodalmi és versfordítói munkásságának 50. évfordulója alkalmából született. (Könyv)
|
