Könyv

Kenessey Csaba
Az MDF kormány eredményessége

Amióta az MSZP-SZDSZ koalíció kormányhatalomra jutott, másról sem hallani, mint ”az elmúlt négy (4) évben elkövetett hibák” kijavításának nehézségeiről. Ezen felfogás már csak azért is igen furcsán hangzik, mert a történelemnek és a gazdaságnak más, sokkal hosszabb lejáratú meghatározói vannak. Erre igen jó példa a MÁV krízise. Amennyiben az előbbi időkben elkövetett hibákat vesszük a fennálló... (Könyv)

Jókai Anna
A reimsi angyal (9/11)

– Az én Sárikám éppen ennyi idős, és önállóan vezet egy egész háztartási boltot Pesterzsébeten. De ő tudja, hova forduljon. Talaj van a lába alatt… – Semmi értelme, Kertész bácsi. Hazugság és hazugság. Szép családi élet! Hasznos tevékenység… tessék ezzel békén hagyni! (Könyv)

Csernák Árpád
Felnőtté tiporva (V/1.)

1956 Magyarországán az ősz lett a mi igazi tavaszunk. A lélek fagyosságát felolvasztotta az októberi kikelet. Mintha a kalendárium is követné ezt a kavargó, lázas ütemet, október 23: március 15-e lett... Vadul pezsgett bennünk a vér, vitte, repítette a változás üzenetét. (Könyv)

Kenessey Csaba
A Magyar Egyesületek és a hivatalos Magyar Kormány kapcsolatai a múltban és a jövőben

A második világháború alatt is sok magyar diák látogatta a világhírű svájci egyetemeket, főiskolákat, majd hamarosan megjelentek a politikai menekültek, kik a nácizmus elől kerestek a békés alpesi országban menedéket. A 2. világháború után a menekültek száma megszaporodott, főként olyanokkal, akik a kommunista elnyomás áldozatai voltak... (Könyv)

Jókai Anna
A reimsi angyal (8/11)

– Na jó – mondta vontatottan Urbán. – Hatvan gyökérkefe. Majd a Feri, a ponyvásoktól, eljön rakodni. Úgyis dolgom van a trösztnél. – Mi közünk nekünk a tröszthöz? – sóhajtotta Zsófi. – Titok! – csücsörített Zsiga. Kalapot emelt. Erős levendulaillat maradt utána. Marcinak csípős izzadságszaga van. Barettsapkát visel, bohémesen a fél fülére húzva. (Könyv)

Jókai Anna
A reimsi angyal (7/11)

– Értse meg – kiáltotta Zsófi, és ide-oda rángatta a tele zsákokat. – Értse meg, hogy képtelen vagyok visszaadni nekik! Nézzen ide – dühösen Anna néni orra alá dugta a kefét. – Hiszen még én sem tudom kiszedni azt a rohadt fércet… Minek kell felvállalni ilyen állati munkát? Anna néni végigsimított a kefe szőrzetén. – Ezzel nem is… ez szenteltvíz… – Ócska szatyrába nyúlt. – Gyökérkefe… látod, fiam? Idesüss… (Könyv)

Jókai Anna
A reimsi angyal (6/11)

Kertész felugrott íróasztala mögül, a széket kissé hátratolta. Meghajolt. – Végtelenül örvendek a szerencsének… roppantul sajnálnám, ha megvárakoztattam… Szontágh legyintett. A fotelba hanyatlott. Itt azért mégis más. Szőnyeg, filodendron, rézkarc. Ez a minimum. Jolika még mindig gépel, változatlanul két ujjal. Éppen olyan vidám, mint reggel. És a fekete vonal is éppen olyan friss a szemhéján. (Könyv)

Kenessey Csaba
Az újságírói felelősség

Minden foglalkozást lehet különböző módon, - motivációval, - intenzitással űzni. Jó eredményt azonban csak az ér el, aki önmagát foglalkozásával identifikálja, eggyé válik vele. Ez minden foglalkozásra egyaránt vonatkozik. További hasonlatosság vagy hasonlóság található más foglalkozásokkal is a felelősségtudat vonatkozásában, itt összehasonlítva az újságírói foglalkozással tudatosan hasonlatosságot és nem azonosságot mondok. Hol mutatkozik... (Könyv)

Jókai Anna
A reimsi angyal (5/11)

Méderné csüggedten végigsimított a haján. – És ezt maga mondja… – Lábával köröket húzott a férchulladékba. – Nekem nincs tehetségem… Szontágh értetlenül figyelte. – Semmiféle tehetségem nincs. De ha volna! – fakadt ki vadul, s odaállt a férfi elé. – De ha volna… nem tudnám kicentizni! – Csacsi gyerek – rezzent össze Szontágh –, hiszen már kinőtte a kamaszkort… Zsófi kurtán nevetett. – Szeretem a komoly embereket. Maga is... (Könyv)

Jókai Anna
A reimsi angyal (4/11)

– Még egyszer, minden jót… Igazán sajnálom. Akkor ezek szerint, természetesen… – Urbán Zsiga előtt kissé meghajolt. Urbán kezet nyújtott, bal kezével Barta hátát veregette. Nagyon örültem… alkalomadtán Lajcsi is megtudja, milyen lelkiismeretes munkatársai vannak… legyen nyugodt. Szankóné kivárta, amíg Barta eltűnik a lépcsősor tetején. Szembefordult Médernével. – Még egy ilyen, és útilaput kötök a talpára… Megértette? Méderné... (Könyv)

Jókai Anna
A reimsi angyal (3/11)

– Délután sem… Nincs válogatás! Vigyenek rongyot vagy köpenyt. Magyarul beszéltem! Zsiga megfogta a férfi karját, a tojásos kenyér megállt a levegőben. – Öregem – mondta közvetlenül –, ma visz tíz kiló rongyot, az asszony összevarrja, és holnap magáé a legtisztább kupakdugó-csiszolás… Értve? – Ez már más – motyogta az öreg zavartan. – Ha a Zsiga úr ígéri… van bennünk belátás… A spárgakabátos, festett hajú nő maga után... (Könyv)

Csernák Árpád
Felnőtté tiporva (IV/4.)

Szerencsétlen, árva Magyarország! Ki hallja meg vészkiáltásodat?... Ki ugrik talpra, hogy segítsen? Harcodban ki támogat?... A szovjet szuronyok árnyékában ki az, melyik nemzet mer szövetséget vállalni veled? Igák országa, jármok népe, a történelem megint csak játszik veled... Szuez! Te olajtól bűzlő csatorna, kanális!… Oly fontos vagy, hogy beléd merül könyékig a glaszékesztyűs politikusok hada. A kelta Anglia, Franciaország, a büszke gallok hona... (Könyv)

Jókai Anna
A reimsi angyal (2/11)

– Majd dolgozik más. Akinek kenyérre kell. Ha van olyan… – mondta Szankóné, vörös arccal. Kezét nyújtotta, hátra, a férfinak. – Jöjjön. Vigyázzon, csúszós… Megnézzük a címkéseket. Az udvaron útba ejtjük a ponyvásokat is. Nagy udvar. Középen koporsóformára feltöltve a hóbucka. Körbe-körbe lebegő, kifeszített sátorlapok. Alatta emberek, füles sapkában, vattakabátban. A sarokban világospiros tűznyelvek. (Könyv)

Turcsány Péter
Már becsülik a varrodában

Arcok a panaszfal előtt 1972-80. 18 éves lány. Szüleivel és két testvérével él a szépen rendben tartott lakásban. Édesapja éjjeliőr Sátoraljaújhelyen. A szobát még nem tudták újonnan bebútorozni, de a konyhabútort már megvették a nagyobb lányok részére. Szép, zöld kredenc, asztal, szék áll a konyhában. (Könyv)

Jókai Anna
A reimsi angyal (1/11)

– Egy jó erős feketét… Joli, főzzél az elvtársnak, mielőtt nekivágunk – mondta Szankóné. Közelebb tolta a reprezentációs cigarettásdobozt, a kivilágított Lánchíddal a tetején. – Gyújtson rá… – Köszönöm, már leszoktam… és kávét sem, engedelmével. Az éjjel sokat ittam – hadarta Szontágh. Felugrott a műbőr fotelból. – Szép ez a garnitúra! – A Lenin körúton vettük, az asztallal együtt. Ha belép valaki, hadd lássa, hogy bár kis cég, mégsem kóceráj – Szankóné igazított a magyarperzsa... (Könyv)

Eperjes Károly
Thália és teológia 20/20

A klónozást a természet rendjébe és az Isten akaratába való belepiszkálásnak tartom, nem értek vele egyet. Amikor az ember belerondít a természetbe, abból mindig baj lesz. Beláthatatlan következményei vannak. /.../ Ha valami elromlik, a fogyasztói társadalom szokása az, hogy kidobja mint hulladékot a szemétbe. A keresztény szemlélet pedig az, hogy az eredeti, isteni terv szerint megpróbálom kijavítani azt, ami elromlott. Ahhoz, hogy ez sikerüljön, az kell, hogy... (Könyv)

Csernák Árpád
Felnőtté tiporva (IV/3.)

Apámat láttam csíkos rabruhában..., a nagyfai intézet folyosóján verekedett három tagbaszakadt rendőrrel... Az egyik fogdmeg hátulról átkulcsolta a derekát, hogy a többiek nyugodtan üthessék, apa azonban hirtelen lehajolt, és a mögötte levő smasszert érték a kíméletlen találatok... Láttam, amint szalad a folyosón, ki az épületből, neki az udvart lezáró betonfalnak... Szitáló golyózáporban rohan a fal mentén, megtántorodik, elzuhan. Apa!... Hatalmas... (Könyv)

Turcsány Péter
A Paptagi átok

Arcok a panaszfal előtt 1972-80. A Paptag-ban kóválygok. Kis vályogfalu hát előtt pelenkák száradnak. A kicsi néhány hónapos, anyja a nagybátyja családjánál lakik. „Férje” verekedés miatt börtönbe került. Szabadulása után rendőri felügyeletet kapott és azóta hol bent van egy hónapra – mert a rendőrök este nem találták itthon –, hol kint van néhány hónapig. (Könyv)

Jókai Anna
Godot megjött (19.)

Sadotbólogat. Boldog. Mint a parázs, ragyog a szeme. A győzelem V betűjét mutatja. (A fény ingerülten vissza az összeverődött, az átmenetileg még szorosabban egymáshoz bújó embercsordához.) A talaj fenyegetően felmorran. A gödrök okádva füstölnek. Sikoltozás. Pánik. Valami enyhe földrengésszerű, ami kitör, hirtelen. A szerkentyűk is elmozdulnak, ide-oda ütődnek, görögnek. Valahol, valamelyik megszólal; recsegés, berregés, majd három pengeéles pittyegés hasítja át a teret. (Könyv)

Kenessey Csaba
A választási propaganda különös virágai (1994)

Csodálatos dolog a demokrácia, rengeteg lehetőséget rejteget magában, de nem egyszerű politikai forma, nagyfokú felelősségtudatot igényel a polgártól és - sajnos - vissza is lehet vele élni. Az természetes, hogy a pártok és a politikai élet szereplői a választási időszakban igyekeznek magukat a legelőnyösebb képben feltüntetni, ez legális és érthető. (Könyv)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap