Hírek

Szerkesztő A
Arany János Napok

Arany János a magyar költészet egyik legnagyobb alakja, az epika és líra mestere, műfordító, irodalomtudós. A gazdag 19. század kiemelkedő alkotója, Petőfi barátja, Vörösmarty, Jókai kortársa. Nagyszalontán született, Debrecenben tanult, volt vándorszínész, tanító, szerkesztő, a nagykőrösi gimnázium tanára; a Kisfaludy Társaság igazgatója és az Akadémia főtitkára. Különlegesen értékes, lassan bontakozó, de nagy ívű pálya ez, a korszak minden jellegzetességével. (Hírek)

Patócs Júlia
…dalnok fiát a hű magyar Szalonta haló porában sem feledé”

Bármelyik irányból közeledik valaki Nagyszalontára, a Csonkatorony már messziről köszönti. A település legöregebb épülete a templomtornyok között kémleli a látóhatárt. Egykor őrtoronyként szolgált, majd hosszú éveken át csonkán, üresen állt. Arany János, a város nagy szülötte még a tetőszerkezet nélküli, denevérek és baglyok lakta elhagyott épületet ismerte, s ezt örökítette meg rajzán Petőfi Sándor is, amikor barátjánál (Hírek)

Szerkesztő A
Krúdy Gyula Emléknap

Krúdy Gyula prózairodalmunk varázslatos hangú mestere, elbeszélőművészetünk egyik legnagyobbja. Magányos alkotó, mert bár örököse ő Jókai áradó mesélőkedvének, Mikszáth kiérlelt derűjének, saját korában, sajátos írói világával egyedül állt. Talán ő irodalmunk legtermékenyebb szerzője: több mint hatvan regényt, több mint háromezer novellát, elbeszélést és újságíróként sok-sok cikket írt. Tizenöt éves korában jelent meg első novellája, tizenhét évesen már újságíró, később Nagyváradra került, majd Budapestre. (Hírek)

Szerkesztő A
Nyirő József Napok

Nyirő József az erdélyi irodalom nagyja, az erdélyi sors hiteles, lelkeket mozdító krónikása. Székelyzsomboron született 1889-ben; az Erdélyi Helikon munkatársa, a Keleti Újság szerkesztője volt, később országgyűlési képviselő lett. A világháború után emigrációba vonult, Madridban hunyt el 1953-ban. Első novellái Jézusfaragó ember címmel jelentek meg, láttató erővel, kiváló stílussal, új színekkel. Nyirő műveiben az erdélyi sors, a történelem, a táj elevenedik meg, drámai erővel. (Hírek)

Kárpátalja-szerkesztő
Kárpátaljára került a Kölcsey-emlékplakett

De – Berzsenyink szerint – mindenképpen a lélek s a szabad nép szerencsés együttállása kellett ahhoz, hogy a magyar alkotószellem csuda dolgokat teremtsen. Én hajlamos vagyok csodának tekinteni minden tökéleteshez közelítő műalkotást. Ezért lesznek lábaim lépésképtelenné Munkácsy nagyvásznai előtt, csak felajzott szemem cikázik a tökéletesre méretezett kompozíciós térben egyik alakról a másikra, akiknek az aranyecset (Hírek)

Szerkesztő A
Miért nem lehet Tormai Cécileről közterületet elnevezni?

Tényleg, miért nem? Mert Budapest főpolgármesterének nincs hozzá bátorsága. A volt SZDSZ-es Tarlós István nem biztos abban, hogy a mai Magyarország fővárosában viselheti-e közterület az irodalmi Nobel-díj esélyese, a nemzetközileg elismert író, egy magyar hazafi nevét. Ezért útbaigazításért a Magyar (?) Tudományos (?) Akadémiához fordult. Ennyi erővel kérhette volna a román Funar, a szlovák Fico, vagy Dániel Péter helyeslését is! A válasz nyilvánvaló: „Hát persze, hogy nem viselheti!” (Hírek)

Papp Dezső
Az aradi tizenhárom

Október 6-a gyásznap a magyar történelemben. Ezen a napon végezték ki Aradon a császári haditörvényszék ítélete alapján az elbukott 1848–49-es forradalom és szabadságharc tizenhárom honvéd tábornokát és Pesten az első felelős magyar kormány miniszterelnökét, gróf Batthyány Lajost. A derékba tört életű hősök emlékét a magyar nép soha nem feledte, utcákat, tereket neveztek el róluk, emlékműveket emeltek a tiszteletükre, kivégzésük napját 2001-ben a polgári kormány... (Hírek)

Szerkesztő A
Jászai Mari Emléknap

Jászai Mari egyike a magyar színjátszás legnagyobb alakjainak. Fiatalkorában még végigjárta a vándorszínészet nehéz és rögös útját, mint az előző színésznemzedékek, saját tapasztatai alapján ismerhette tehát meg, hogy mekkora fejlődést tett meg a korábban lenézett művészpálya az előző fél évszázadban. 1872-ben lett a Nemzeti Színház tagja, Jókainé Laborfalvi Róza helyére került és nagyjából az ő szerep... körét vehette át. A nagy ... (Hírek)

Szerkesztő A
Lapohos András: Wass Albert szülőföldjén (Az író levelei Ördöngösfüzesre)

Az Erdélyi-Mezőség egyik legrégibb magyar településéről, Wass Albert szülőfaluja szomszédságából, Ördöngösfüzesről érkezett levél. Nemrég jártam ott, Demeter József lelkipásztor társaságában, és látogattuk meg Lapohos András tanárt, aki készségesen mutatta meg az általa kezdeményezett és felépített múzeumot, melyben az egyre fo... gyóbb szórványvidéki magyarság kultúrkincseit gyűjti össze, emléket állítva a szülőföld írójának, (Hírek)

Szerkesztő A
Mikes Kelemen Emléknap

Mikes Kelemen legismertebb műve a Törökországi levelek: a képzelt levelek a rodostói száműzetésből, II. Rákóczi Ferenc törökországi életéről, a hazaszeretetről. Emellett Mikes nagyon sokat fordított, mintegy hétezer oldalnyi szöveget (kéziratosan számolva, sok műfajban) ültetett át magyarra. Mikes példát mutat ma is mindenkinek arra, hogy miként lehet szeretni s szolgálni a magyarságot, a hazát idegen földön, idegen földről is. Mikes Kelemen Zágonban született, (Hírek)

Szerkesztő A
Sütő András Emléknap

Sütő András az erdélyi magyar irodalom kiemelkedő alkotója. Illyés Gyula benne látta az újabb kori magyar irodalom „egyik legnagyobb vigaszát”. Sütő András annak az irodalomnak a képviselője, amely adni akar, elmondani, bemutatni a világot, a nemzet létkérdéseit. Helyzeténél fogva különösen foglalkoztatta őt a kisebbségi lét, a megmaradás mikéntje: hogyan őrizheti és teljesítheti ki magát az ember, mi... lyen lehet az egyén (Hírek)

Szerkesztő A
1887. szeptember 27-én avatták fel az Operaházat

A Magyar Királyi Operaház ünnepélyes megnyitására 1884. szeptember 27-én került sor Ferenc József császár jelenlétében. E díszelőadáson a Bánk bán első felvonását, a Hunyadi László nyitányát és a Lohengrin első felvonását adták elő Erkel Ferenc vezényletével. Hamarosan művészi válságba került a társulat, ugyanis sem létszámban, sem pedig színvonalban nem volt képes megfelelni a mindennapi színjátszás következményeinek (Hírek)

Szerkesztő A
2011. szeptember 27-én elhunyt el Makovecz Imre a magyar organikus építészet egyik képviselője, A Magyar Művészeti Akadémia alapítója

Makovecz Imre (Budapest, 1935. november 20. – Budapest, 2011. szeptember 27.[1]) Kossuth-díjas magyar építész, a magyar organikus építészet egyik képviselője. A Magyar Művészeti Akadémia alapítója, örökös tiszteleti elnöke. „A magyar szerves építészet feladata, hogy szolgálja az Európai Közép ezoterikus létét.” (Makovecz Imre, 1985) „Kezdettől azt az egy épületet szerettem volna megépíteni, amely az emberiség kezdete előtt már állt.” (Makovecz Imre, 2002) (Hírek)

Szerkesztő B
1945. szeptember 26-án hunyt el Bartók Béla zeneszerző

Szuhafői Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, 1945. szeptember 26.) a 20. század egyik legnagyobb zeneszerzője, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszak... alkotó jelentőségű. Zeneszerető családban nevelkedett: apja, idősebb Bartók Béla a (Hírek)

Szerkesztő A
A Magyar Dráma Napja

1984 óta szeptember 21-én ünnepeljük a magyar dráma napját, Madách Imre Az ember tragédiája című művének 130 évvel ezelőtti, 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve. A magyar nyelv napja célja az, hogy felhívjuk a figyelmet a magyar drámairodalomra, az elfeledett vagy kevéssé emlegetett művekre is; hogy Madách műve mellett gondoljunk Katona József Bánk bánjára, Illyés Gyula és Németh László drámáira, s hogy tudatosítsuk: a magyar irodalom drámákban is gazdag. (Hírek)

Szerkesztő A
Gyurcsány pert bukott. Szélesnek fizet kétmilliót!

2 millió forintjába kerül Gyurcsány Ferencnek egy (sokadik) füllentés! Egy tavaly októberi Facebook-bejegyzésében állította, hogy miniszterelnöksége idején megkereste őt a jobb oldali beállítottságú Széles Gábor, az Echo Tv és a Magyar Hírlap tulajdonosa azzal a kéréssel, hogy a lánya vagy menye kapja meg a Magyar Televízió kettes frekvenciáját. A bejegyzés miatt Széles pert indított Gyurcsány ellen, s a bíróság a teljes (Hírek)

Szerkesztő A
2006. szeptember 17, az öszödi beszéd kiszivárgása

„Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet.”; „Jöttek páran, akik nem szarakodtak azon, hogy a megyei önkormányzatban lesz-e majd helyük, vagy nem, hanem megértették, hogy másról szól ez a kurva ország.”) sokakban felháborodást keltett, Budapesten és számos magyarországi városban tüntetéssorozatot váltott ki. Tüntetők, közéleti személyiségek, magyar és külföldi politikusok követelték a miniszterelnök lemondását (Hírek)

Szerkesztő A
Gyurcsány SZÓKIMONDÓ őszödi beszédének teljes szövege!

Íme, egy megválasztott miniszterelnök "édes anyanyelve" hazájában, a "kurva országban". Röviden: "húzzatok már a picsába, elkúrtuk, szarból visszahoztuk, kibaszott sok, szarakodjunk, ebben a kurva országban, nem kell beszarni, arra szarok, nem szarakodtak, bassza meg, nem szarakodtak, ez a kurva ország, kurva sok bort, bassza meg!" GRATULÁLUNK! - “Az, amit el tudtam nektek mondani, itt egy órában, sőt talán több is volt, mint egy óra, az természetesen nem az (Hírek)

Szerkesztő B
Gyurcsány pert vesztett, ábrázolhatják bilincsben

A Fővárosi Törvényszék december 12-i tárgyalásán a bukott kormányfő is megjelent. Az önmagát védő Dézsy Zsolt filmrendező indítványozta, hogy vizsgáltassák meg Gyurcsány Ferenc ideg-elmeorvosi igazságügyi szakértővel, annak megállapítására, fennáll-e cselekvőképességét kizáró ok, illetve hogy rászorul-e gondnok felügyeletére. /.../ .."belefér a művészi, alkotói szabadságba, ha egy közszereplőt bilincsben mutatnak". A bukott miniszterelnököt kötelezte 69 (Hírek)

Szerkesztő A
1984. szeptember 9-én hunyt el Máté Péter énekes, hangszerelő, zeneszerző és zongorista

Máté Péter (Budapest, 1947. február 4. – Budapest, 1984. szeptember 9.) magyar énekes, hangszerelő, zeneszerző és zongorista. Közel 150 dal szerzője és előadója. Dalai évtizedekkel halála után is nagy népszerűségnek örvendenek. Hat éves korától magánúton, 14 éves korától zeneiskolákban tanult. Tanította Bágya András és Balassa P. Tamás is. 1965-ben érettségizett a Petőfi Sándor Gimnáziumban, ugyanebben az évben, 1965-ben megalapította első zenekarát. Máté Péter az Illés zenekarral (Hírek)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap