Hírek

Szerkesztő A
Cseh Tamás Napok

Mennyivel másabb a napkeleti és mennyivel földhözragadtabb a napnyugati művészlét-szemlélet manapság! A nyugati kultúrában, amikor azt mondjuk, polihisztor, nevetnek, hogy nincs ma olyan, esetleg csak régen, mondjuk a reneszánsz időkig léteztek olyanok. Manapság a nyugatiak szerint, ha valamit csinálsz, azt az egyet csináld, de azt jól. A nyugatiak szerint nem több lesz az ember azáltal, ha fest, ír, színdarabban játszik és zenél. Pedig, Cseh Tamás példája mutatja, mind, egyszerre jól lehet csinálni! (Hírek)

Szerkesztő A
Báró Kemény János Emléknap

Báró Kemény János a művelődés embere volt, s a szellem nevében munkálkodott, mindenkit keblére ölelve, társadalmi rangtól és nemzeti hovatartozástól függetlenül. A magyar irodalmi közbeszédben keveset emlegetik őt, pedig élete annak gyönyörű példája, hogy – a hajlamainak és tehetségének megfelelő területen – mennyit tehet-segíthet az, akinek a gazdagság, a vagyon megadatott. Ez azonban kevés lett volna, ami a legfontosabb: báró Kemény János a magyar kultúra jóságos szívű szerelmese volt. (Hírek)

Szerkesztő A
Babits Mihály Napok

Babits Mihály a Nyugat-nemzedék (mindhárom nemzedéknek részese) nagy költője, Ady Endre mellett a korabeli magyar líra legelismertebb képviselője. Babits irodalmunk egyik legműveltebb alkotója, tudását folyamatosan gyarapította, nyelveket tanult, érdekelte az esztétika, a filozófia. Műveiben az esztétikum és etikum összegződik. „a szépség életszükséglet lesz, mihelyt valaki megismerte és megtöltötte vele életét” – írta... Babits katolikus volt, hite, ember- és kultúraszeretete, az (Hírek)

Szerkesztő A
Gárdonyi Géza Emléknap

Gárdonyi Géza a magyar próza mestere, aki feledhetetlen szépségű történelmi regényeivel csodálatos szépségű, de hiteles világba repíti olvasóit. Egyik irodalmi közhöz sem tartozott, különös, magányos ember volt, aki ugyanakkor a közösségért élt. Tanító volt a szó legnemesebb értelmében, szívén viselte az ifjúság sorsát. Néptanítóként féltő-gondoskodó kézzel nyúlt a falusi gyermekekhez, akik felemelése a neve... lők, a felnőttek feladata, kötelessége. (Hírek)

Szerkesztő A
Mikes Kelemen Emléknap

Mikes Kelemen legismertebb műve a Törökországi levelek: a képzelt levelek a rodostói száműzetésből, II. Rákóczi Ferenc törökországi életéről, a hazaszeretetről. Emellett Mikes nagyon sokat fordított, mintegy hétezer oldalnyi szöveget (kéziratosan számolva, sok műfajban) ültetett át magyarra. Mikes példát mutat ma is mindenkinek arra, hogy miként lehet szeretni s szolgálni a magyarságot, a hazát i... degen földön, idegen földről is. Mikes Kelemen Zágonban született, (Hírek)

Szerkesztő A
Petőfi Sándor Napok

Petőfi Sándor a magyar irodalom egyik legnagyobb, nemzetközileg is legismertebb alakja. Garabonciás diák volt ő, nyelvünk géniusza, aki a maga vadvirágszerű természetével, nehéz útkeresés után, megújította irodalmunkat. Tájleíró költészetével, a szabadságharc előtti és utáni lírájával, tiszta, népies hangjával valóban új színt s hangot hozott a magyar versvilágba. Sorait nemzedékek szavalták, verseit olykor még ma is könyv nélkül mondják a falusi öregek, s neve benne él, benne lüktet a magyar szívekben. (Hírek)

Szerkesztő A
MAGYAR FÖLDBEN NYUGSZANAK PETŐFI CSONTJAI! (értékelés)

A Fiume úti Temetőben bizonyítottan nemzeti költőnk, Petőfi Sándor hamvai nyugszanak! A költő hosszú utat járt be, míg végre hazatért. Ám ez a Haza nem azonos azzal a szabadságáért harcoló Magyarországgal, ahonnan 1849-ben elhurcolták. Petőfi újra itt van velünk, jelenlétével ad erőt a gyarmatosítók ellen küzdelmünkhöz. Za... rándokoljunk el sírjához, merítsünk magyarságtudatot, méltóságot és erőt harcunkhoz! (...) Tisztelgünk a nemes hazafi, Morvai Ferenc előtt! Köszönjük kitartását és áldozatvállalását! (Hírek)

Szerkesztő A
Több mint 25 év áldozatos munkája és harca: Petőfi maradványai magyar földben nyugszanak

Petőfi Sándor sokkal több a magyarság nemzeti költőjénél. Petőfi a magyar megmaradás, összetartozás és szabadságharc jelképe. Az utóbbi talán a legfontosabb, hiszen nemzetünk érző fiai tisztában vannak azzal, hogy a szabadságért folyó küzdelmünk sajnos egy állandósult folyamat. Nekünk van Petőfink, az országrablóknak nincs, éljenek azok akár határainkon kívül vagy belül. Míg más környező népek történelmi múltat lopnak össze a mi valós történelmünkből, és kreálnak maguknak valótlan történelmet, nálunk (Hírek)

Szerkesztő A
MORVAI FERENC ÖSSZEFOGLALÓJA

1989. július 17-én, a jelenlévő szakemberek egybehangzó véleménye és megállapítása szerint, amelyet a helyszínen készült orosz és magyar nyelvű jegyzőkönyv is tanúsít, a barguzini 7-es számú sírban az expedíció Petőfi Sándor földi maradványait találta meg. A 7-es számú sír feltárását követően két nappal, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) - bár munkatársai a meghívásunk ellenére nem vettek részt a kutatásban - a fénykép alapján megalapozatlanul (Hírek)

Szerkesztő A
Petőfi csontjait már 23 éve azonosították? Kik hazudnak?

A Magyarok Világszövetsége megdöbbentő dokumentuma szerint Petőfi Sándor csontjait már 23 évvel ezelőtt azonosították, és az eredményt elhallgatták, elhazudták. Milyen szerepe van ebben a Magyar (?) Tudományos (?) Akadémiának? Kik csaltak, hazudtak? Ki lopta el a sírból előkerült Petőfi-hajat? Kik tagadják, takargatják az azonosságot? Kiknek áll érdekében nemzeti költőnk kultuszának "elaltatása"? Itt az ideje, hogy (Hírek)

Szerkesztő B
Segesvár után is élt Petőfi?

A történelemben úgy tanultuk, hogy Petőfi Sándor eltűnt, illetve elesett az 1849-es segesvári ütközetben. Különböző tények azonban arra engednek következtetni, hogy nemzeti költőnk túlélte az ütközetet, az orosz cári seregek foglyul ejtették és a szibériai Burguzinba hurcolták. Feltételezések szerint ott élt haláláig, sőt, még verseket is írt - orosz nyelven. Ha így történt, nyomós oka lehetett arra, hogy személyazonosságát... (Hírek)

Polszerkesztő2
Most egy hétig csendben lesznek a feministák

Bár a multikulturalizmus támogatói szerint ezek a migránstömegek Európa határait átlépve otthon felejtik a barbár szokásokat és integrálódnak, a gyakorlat megmutatta, hogy a migránstömegek kezdték el integrálni az európai társadalmat. A menekülttáborokkal érintkező vasúti útvonalakon külön vagonokat kell üzemeltetni, amelyre csak nők szállhatnak fel, férfiak nem. Ha a német nők normális körülmények közt szeretnének utazni – férfi kísérő nélkül -, gyakran előfordul, hogy nem európai migránsok zaklatják őket... (Hírek)

Szerkesztő A
Liszt Ferenc Napok

Élete során, egy híján 1000 művet szerzett, ami valójában még ennél is több, hiszen jó néhányszor művek sorozatai szerepelnek egy jegyzékszám alatt. Munkásságának kétharmadát zenei transzmisszió teszi ki, eredeti műveinek száma 350, melyekből többet át is dolgozott. Liszt Ferenc tehetségével, munkásságával örök értékeket teremtett az egyetemes és a magyar zenei kultúrában. Neve fogalommá vált, művei nap mint nap felhang... zanak szerte a világon, dicsősséget szerezve Nemzetünknek és Hazánknak. (Hírek)

Polszerkesztő2
Ez vár az Unióra: Kiderült a németek terve!

Frans Timmermans az Európai Bizottság alelnöke egyszerűen kijelenti, hogy a faji és kulturális keveredés és sokszínűség Európa és az európai nemzetállamok jövője. Ez lesz és punktum. Vagyis itt nem mással állunk szemben, mint vezető európai politikusok ideológiai alapú víziójáról, tervéről, a világ átalakításának nagy, neoliberális-globális kísérletéről. A kommunizmus és a fasizmus után a harmadik gigantikus vízióról, ami immáron az egész világ térdre kényszerítésére játszik. (Hírek)

Szerkesztő A
I. László magyar király (I. (Szent) László király Emléknap)

László 1046. június 27-én született a Lengyel Királyságban. Apja I. Béla magyar király, anyja pedig a Piast-dinasztiából származó Richeza lengyel hercegnő volt. Bélának és feleségének összesen hét gyermeke született, László volt a másodszülött. Életének első éveit lengyel földön töltötte, ahonnan 1048 táján tért haza apja családjával. 1057 vagy 1058-ban részt vett I. András király fiának, az akkor még gyermek Salamon hercegnek a megkoronázásán, amelyhez atyja és bátyja mellett ő is a beleegyezését adta. (Hírek)

Szerkesztő A
Nyirő József Napok

Nyirő József az erdélyi irodalom nagyja, az erdélyi sors hiteles, lelkeket mozdító krónikása. Székelyzsomboron született 1889-ben; az Erdélyi Helikon munkatársa, a Keleti Újság szerkesztője volt, később országgyűlési képviselő lett. A világháború után emigrációba vonult, Madridban hunyt el 1953-ban. Első novellái Jézusfaragó ember címmel jelentek meg, láttató erővel, kiváló stílussal, új színekkel. Nyirő műveiben az erdélyi sors, a történelem, a táj elevenedik meg, drámai erővel. (Hírek)

Szerkesztő A
Füst Milán Emléknap

Füst Milán a Nyugat első nemzedékének nagy művésze, költő és író, nemcsak versek, hanem regények és drámák szerzője is. Aprólékos gonddal alkotó ember volt, viszonylag kevés verset írt (száznál kevesebbet). Ő a magyar szabad vers megteremtője, aki szakít a rímmel és a szokásos ritmikákkal, mégis megőrzi a ritmust, a szöveg zeneiségét. Költői világának (nyelvének, formáinak, képeinek) forrása a Biblia, az antik tragédiák, Shakespeare és Berzsenyi Dániel. Általában jellemző lírájára a Berzsenyi-féle ódai (Hírek)

Szerkesztő A
Elhárítottuk a technikai hibát

Olvasóink és íróink bizonyára észlelték, hogy három napig Lapunk szinte elérhetetlenné vált. A kitartóak persze be tudtak lépni, és aki rászánta az időt, csigalassúsággal tudott írást beküldeni. A technikai malőr szerkesztőinknek is többszörös munkát okozott. Összetorlódtak az új regisztrálások, és a beküldött művek. Éjjel-nappal dolgoztunk, mégis alig haladtunk. Időközben sikerült kizárnunk a technika ördögét, és Lapunk működése gyorsabb lett, mint annak előtte. A kellemetlenségért elnézést kérünk! (Hírek)

Szerkesztő A
ARANY SAS DÍJ Történelmi Novellapályázat 2016!

A 2010. novemberében a magyar nyelv és irodalom ápolására alapított Magyar Irodalmi Lap (MIL) fennállása alatt immár 25 000 művet tett közzé. A Lap évente megrendezi hagyományos történelmi novellapályázatát. A 2016. évi pályázat témája: Az egyetemes magyarság sorsa, Kárpát-medencei története. A pályamű kapcsolódhat a Történelmi Magyarország egészéhez, annak bármely történelmi részéhez, tájegységéhez és a szétszórtságban élő magyarokhoz. Az ország elszakított (Hírek)

Szerkesztő A
Móra Ferenc Napok

Móra Ferenc a magyar próza mestere, aki a gyerekekhez, fiatalokhoz és a felnőttekhez is tudott szólni – ékes magyar nyelven, gördülékeny, megkapó stílusban, természetes hangnemben. A Rab ember fiai (1908), a Kincskereső kisködmön (1917), a Dióbél királyfi a gyermek- és ifjúsági irodalom kiemelkedő művei, magas irodalmi igénnyel megírt, komoly esztétikai színvonalú alkotások. Elbeszélései a magyar kispróza leghitelesebb, ... (Hírek)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap