Hírek

Szerkesztő A
Kölcsey Ferenc Emléknap

Kölcsey Ferenc nemzeti imádságunk, a Himnusz írója, a reformkor kiemelkedő személyisége, író, költő, politikus. Korának egyik legműveltebb, legolvasottabb alkotója volt, aki tisztán látta nemzetét, annak erényeit és hibáit, lehetőségeit és feladatait. Kölcsey széles látókörű, klasszikus műveltségű művész volt, tudta, hogy hazánk fejlődéséhez „hatni, alkotni, gyarapítani” kell. A szellem és az erkölcs embere volt ő, az eszmények mellett tett hitet és a cselekvő hazaszeretet mellett. (Hírek)

Szerkesztő A
Kazinczy Ferenc Napok

Kazinczy Ferenc író, költő, irodalomszervező, nyelvújító és művészetpártoló, a magyar művelődéstörténet kiemelkedő szereplője. Neve összeforrt a magyar nyelv megújításának nagy eseményével, s így lett a széphalmi mester a műveltség, a kultúra és nyelv iránti elkötelezettség jelképes alakja. A nyelvújítás összetett jelenség volt, melyben Kazinczy valóban nagy érdemeket szerzett. Kazinczy fő küldetése az irodalom stílusának megújítása, a magyar irodalmi nyelv megteremtése volt. (Hírek)

Szerkesztő A
Az ARANY SAS DÍJ Történelmi Novellapályázat 2016. évi eredményhirdetése

Megszületett az Arany Sas Díj Történelmi Novellapályázatának díjazása. Köszönjük minden kedves pályázónk türelmét! A zsűri döntése alapján három számozott díj került kiadásra. A nagyszámú színvonalas pályamű és a díjazás megnyugvással töltötte el a Magyar Irodalmi Lap szerkesztőségét. Úgy tapasztalta, hogy a Lap által hirdetett Arany Sas Díj történelmi no... vellapályázat betöltötte küldetését. A díjazottaknak szívből gratulálunk! (Hírek)

Szerkesztő A
Czibor Zoltán Emléknap (Aranycsapat)

Czibor Zoltán személyében a magyar labdarúgás történelmének legkiválóbb balszélsőjét ismerhettük meg, aki nem csak mint futballista, hanem mint magyar ember is például szolgálhat az utókor számára. Ars poeticáját életrajzi kötetében így foglalta össze: „Nem magamnak futballoztam, hanem a magyar közönségnek, a magyar népnek. Hogy a mi zászlónk menjen följebb, mint a másiké, tisztelve ugyanakkor a másodikat és a harmadikat is.” (Hírek)

Szerkesztő A
Székely Bertalan Emléknap

Volt egy korszak a magyarság életében, a 19 század és annak a második fele, amely a képzőművészet magyar rajongóit igen elkényeztette, hiszen több tucat határainkon túl is ismert tehetség, s száznál több regionális hírnevű festőnk alkotott egyszerre. Sajnos, talán ez a művészeti tehetségtobzódás volt az oka annak, hogy művészeink nem itthon maradtak, hanem külföldön kerestek boldogulást, vagy ha itthon maradtak, akkor kevés kiállítási lehetőséghez, mecénáshoz, vagy egyáltalán fizető vevőhöz jutottak. (Hírek)

Szerkesztő A
Augusztus 20., Szt. István király alkotmánya

Az Intelmek 6. pontjára napjainkban gyakran hivatkoznak (kiragadva morális és szövegösszefüggéséből). A szöveg lényege két megszívlelendő mondatból áll: „(A jövevények) különb-különb nyelvet és szokást, különb-különb példát és fegyvert hoznak magukkal, s mindez az országot díszíti, az udvar fényét emeli, a külföldieket a pöffeszkedéstől elrettenti. Mert az egy nyelvű és szokású ország gyenge és esendő.” Imre herceg tragikusan korán hunyt el, vadászbalesetben. Utóda, Orseolo Péter pedig nem az Admonitiones (Hírek)

Szerkesztő A
LEÁLLÁS TECHNIKAI HIBÁK MIATT

Kedves Írók és Olvasók! Rajtunk kívül álló technikai hibák miatt a MIL három napra elérhetetlenné vált. A hibákat elhárítottuk, Lapunk változatlanul működik. Köszönjük az aggodalmat és a folyamatosan érkező együttérző leveleket. A Magyar Irodalami Lap továbbra is fáradhatatlanul küzd a magyar nyelv és irodalom nemesítéséért, a magyarságtudat erősítéséért. További jó írást és jó olvasást kívánunk! MIL-szerkesz... tőség (Hírek)

Szerkesztő A
Szabó Zoltán Emléknap

Szabó Zoltán a népi mozgalom egyik szervezője, falukutató, a szociografikus irodalom jeles képviselője. A tardi helyzet (1936) – amelyért perbe is fogták – és a Cifra nyomorúság (1938) című köteteiben hiteles, megkapó képekben mutatta be a harmincas évek szegénységének életét, nehézségeit. 1939-ben szellemi honvédelmi mozgalmat hirdetett a szélsőjobb befolyás ellen, és a háború után is politizált. 1949-ben emigrált, onnantól kezdve külföldön élt (Párizsban, Londonban – csaknem 30 évig –, Bretagne-ban). 1939-ben (Hírek)

Szerkesztő A
Szt. István király Emléknap

... ő lett az első magyar szent és szent király. István természetes úton mumifikálódott jobb keze, a Szent Jobb a magyar nemzet és a magyar katolikus egyház ereklyéje, amelyet a budapesti Szent István bazilikában őriznek. 2000-ben Istvánt felvették a keleti keresztény egyház (bizánci) szentjei közé is. István király nevét több magyarországi helység és templom őrzi, alakját számtalan szobor, könyv, opera örökí... tette meg, arcképe a tízezer forintos magyar bankjegyen látható. (Hírek)

Szerkesztő A
Semmelweis Ignác Emléknap

Magyar orvos, aki az utókortól „az anyák megmentője” címet kapta. Szülész-nőgyógyász orvosprofesszor, bécsi és pesti kórházakban működött. Orvosi sikereinek alapja a kórházi tisztaság és az orvosi fegyelem megteremtése és betartatása: a javasolt és megkövetelt kézmosás nemcsak a tisztaságot szolgálta, hanem a fertőzés veszélyét is radikálisan csökkentette. A korabeli orvosi felfogás nem látott összefüggést Semmelweis intézkedései és az eredmény között (a gyermekágyi láz okozta (Hírek)

Szerkesztő A
Hunyadi János Napok

A középkorvégi Magyar Királyság legnagyobb hadvezére, kortársaitól a törökverő nevet kapta, (I.) Hunyadi Mátyás király édesapja. Származását homály takarja, de ősei között Zsigmond király, sőt Mária királynő neve is felmerül. Édesanyja (vagy nevelőanyja) a görög eredetű Morzsinai (Morosini) Erzsébet. A kor lovagi szokásának megfelelően már nyolc éves korától apród, tizenkét éves korától hadapród, előbb Ozorai Pipo, majd a szerb István vajda szolgálatában ismeri meg az európai illetve a török harcmodort. (Hírek)

Szerkesztő A
Kölcsey Ferenc Emléknap

Kölcsey Ferenc nemzeti imádságunk, a Himnusz írója, a reformkor kiemelkedő személyisége, író, költő, politikus. Korának egyik legműveltebb, legolvasottabb alkotója volt, aki tisztán látta nemzetét, annak erényeit és hibáit, lehetőségeit és feladatait. Kölcsey széles látókörű, klasszikus műveltségű művész volt, tudta, hogy hazánk fejlődéséhez „hatni, alkotni, gyarapítani” kell. A szellem és az erkölcs embere volt ő, az eszmények mellett tett hitet és a cselekvő hazaszeretet mellett. (Hírek)

Szerkesztő A
Cseh Tamás Napok

Mennyivel másabb a napkeleti és mennyivel földhözragadtabb a napnyugati művészlét-szemlélet manapság! A nyugati kultúrában, amikor azt mondjuk, polihisztor, nevetnek, hogy nincs ma olyan, esetleg csak régen, mondjuk a reneszánsz időkig léteztek olyanok. Manapság a nyugatiak szerint, ha valamit csinálsz, azt az egyet csináld, de azt jól. A nyugatiak szerint nem több lesz az ember azáltal, ha fest, ír, színdarabban játszik és zenél. Pedig, Cseh Tamás példája mutatja, mind, egyszerre jól lehet csinálni! (Hírek)

Szerkesztő A
Báró Kemény János Emléknap

Báró Kemény János a művelődés embere volt, s a szellem nevében munkálkodott, mindenkit keblére ölelve, társadalmi rangtól és nemzeti hovatartozástól függetlenül. A magyar irodalmi közbeszédben keveset emlegetik őt, pedig élete annak gyönyörű példája, hogy – a hajlamainak és tehetségének megfelelő területen – mennyit tehet-segíthet az, akinek a gazdagság, a vagyon megadatott. Ez azonban kevés lett volna, ami a legfontosabb: báró Kemény János a magyar kultúra jóságos szívű szerelmese volt. (Hírek)

Szerkesztő A
Babits Mihály Napok

Babits Mihály a Nyugat-nemzedék (mindhárom nemzedéknek részese) nagy költője, Ady Endre mellett a korabeli magyar líra legelismertebb képviselője. Babits irodalmunk egyik legműveltebb alkotója, tudását folyamatosan gyarapította, nyelveket tanult, érdekelte az esztétika, a filozófia. Műveiben az esztétikum és etikum összegződik. „a szépség életszükséglet lesz, mihelyt valaki megismerte és megtöltötte vele életét” – írta... Babits katolikus volt, hite, ember- és kultúraszeretete, az (Hírek)

Szerkesztő A
Gárdonyi Géza Emléknap

Gárdonyi Géza a magyar próza mestere, aki feledhetetlen szépségű történelmi regényeivel csodálatos szépségű, de hiteles világba repíti olvasóit. Egyik irodalmi közhöz sem tartozott, különös, magányos ember volt, aki ugyanakkor a közösségért élt. Tanító volt a szó legnemesebb értelmében, szívén viselte az ifjúság sorsát. Néptanítóként féltő-gondoskodó kézzel nyúlt a falusi gyermekekhez, akik felemelése a neve... lők, a felnőttek feladata, kötelessége. (Hírek)

Szerkesztő A
Mikes Kelemen Emléknap

Mikes Kelemen legismertebb műve a Törökországi levelek: a képzelt levelek a rodostói száműzetésből, II. Rákóczi Ferenc törökországi életéről, a hazaszeretetről. Emellett Mikes nagyon sokat fordított, mintegy hétezer oldalnyi szöveget (kéziratosan számolva, sok műfajban) ültetett át magyarra. Mikes példát mutat ma is mindenkinek arra, hogy miként lehet szeretni s szolgálni a magyarságot, a hazát i... degen földön, idegen földről is. Mikes Kelemen Zágonban született, (Hírek)

Szerkesztő A
Petőfi Sándor Napok

Petőfi Sándor a magyar irodalom egyik legnagyobb, nemzetközileg is legismertebb alakja. Garabonciás diák volt ő, nyelvünk géniusza, aki a maga vadvirágszerű természetével, nehéz útkeresés után, megújította irodalmunkat. Tájleíró költészetével, a szabadságharc előtti és utáni lírájával, tiszta, népies hangjával valóban új színt s hangot hozott a magyar versvilágba. Sorait nemzedékek szavalták, verseit olykor még ma is könyv nélkül mondják a falusi öregek, s neve benne él, benne lüktet a magyar szívekben. (Hírek)

Szerkesztő A
MAGYAR FÖLDBEN NYUGSZANAK PETŐFI CSONTJAI! (értékelés)

A Fiume úti Temetőben bizonyítottan nemzeti költőnk, Petőfi Sándor hamvai nyugszanak! A költő hosszú utat járt be, míg végre hazatért. Ám ez a Haza nem azonos azzal a szabadságáért harcoló Magyarországgal, ahonnan 1849-ben elhurcolták. Petőfi újra itt van velünk, jelenlétével ad erőt a gyarmatosítók ellen küzdelmünkhöz. Za... rándokoljunk el sírjához, merítsünk magyarságtudatot, méltóságot és erőt harcunkhoz! (...) Tisztelgünk a nemes hazafi, Morvai Ferenc előtt! Köszönjük kitartását és áldozatvállalását! (Hírek)

Szerkesztő A
Több mint 25 év áldozatos munkája és harca: Petőfi maradványai magyar földben nyugszanak

Petőfi Sándor sokkal több a magyarság nemzeti költőjénél. Petőfi a magyar megmaradás, összetartozás és szabadságharc jelképe. Az utóbbi talán a legfontosabb, hiszen nemzetünk érző fiai tisztában vannak azzal, hogy a szabadságért folyó küzdelmünk sajnos egy állandósult folyamat. Nekünk van Petőfink, az országrablóknak nincs, éljenek azok akár határainkon kívül vagy belül. Míg más környező népek történelmi múltat lopnak össze a mi valós történelmünkből, és kreálnak maguknak valótlan történelmet, nálunk (Hírek)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap