Hírek

Szerkesztő A
1884. szeptember 27-én felavatták az Operaházat

Amikor azt mondjuk, opera, még hazánkban is az olasz, spanyol, francia és német, vagy esetleg orosz operára és annak nagy zeneszerzőire gondolnak (gondolunk), és nem a magyar, nemzeti operánkra. Pedig az opera, ez a hangszerelt zenei dráma (színmű) ugyanúgy, ahogyan más színpadra vitt előadás a nemzet szolgálatába kell, hogy álljon. Így volt ez a polgárosodás és ezzel együtt a nemzeti eszme megfogalmazásának a hajnalán mindenhol, így hazánkban is. (Hírek)

Szerkesztő A
Makovecz Imre Napok

Makovecz Imre az ezredforduló körüli évtizedek kétségkívül legismertebb és legnagyobb hatású magyar építészeti személyisége, az organikus építészet hazai mestere. Tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán végezte, az egyetem dokumentációs irodájában döntő élményt jelentett számára, hogy megismerte Frank Lloyd Wright angol építész műveit és gondolatait, amelyek lendületet adtak saját építészeti elveinek, törekvéseinek a megfogalmazásához. (Hírek)

Szerkesztő B
2011. szeptember 27-én elhunyt el Makovecz Imre a magyar organikus építészet egyik képviselője, A Magyar Művészeti Akadémia alapítója

Makovecz Imre (Budapest, 1935. november 20. – Budapest, 2011. szeptember 27.[1]) Kossuth-díjas magyar építész, a magyar organikus építészet egyik képviselője. A Magyar Művészeti Akadémia alapítója, örökös tiszteleti elnöke. „A magyar szerves építészet feladata, hogy szolgálja az Európai Közép ezoterikus létét.” (Makovecz Imre, 1985) „Kezdettől azt az egy épületet szerettem volna megépíteni, amely az emberiség kezdete előtt már állt.” (Makovecz Imre, 2002) (Hírek)

Szerkesztő A
Ruttkai Éva Emléknap

Ruttkai Éva nem csupán Kossuth-díja és kétszeres Jászai Mari-díja, továbbá érdemes és kiváló művészi díjai okán nagy színésznő, hanem, mert róla szólva mindenkiben életre kel arca, a kissé csibészes, nem is kissé huncutkodó, vagy éppen csábító, legalábbis csábítani örökké kész női arc. Az ő arca – nézzünk csak rá, bármelyik „szereparcára”, vagy nem színészi, hanem „polgári” arcára – az a női arc, amely mosolyá... val igéz meg bennünket. (Hírek)

Szerkesztő A
Gróf Széchenyi István Emléknap

Életét, személyét a Hídember c. film jeleníti meg Eperjes Károly nagy hitelességű alakításában. Naplója értelmiségünk évtizedek óta igényes alapolvasmánya.A magyar társadalomnak és a kulturális életnek ezek az egymástól látszólag független „tünetei” azonban mind egy irányba mutatnak: Széchenyi személye, emléke és kisugárzása él és eleven. A felelősség, amellyel nemzete sorsát szemlélte, féltette - úgy tűnik -, másfél évszázad múltán is sugároz erőt, energiát, megszívlelni való tartalmat az utókornak. (Hírek)

Szerkesztő A
A Magyar Dráma Napja

1984 óta szeptember 21-én ünnepeljük a magyar dráma napját, Madách Imre Az ember tragédiája című művének 130 évvel ezelőtti, 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve. A magyar nyelv napja célja az, hogy felhívjuk a figyelmet a magyar drámairodalomra, az elfeledett vagy kevéssé emlegetett művekre is; hogy Madách műve mellett gondoljunk Katona József Bánk bánjára, Illyés Gyula és Németh László drámáira, s hogy tudatosítsuk: a magyar irodalom drámákban is gazdag. (Hírek)

Szerkesztő A
Sinkovits Imre Napok

A rendszerváltás után, már aki akarta tudni, tudhatta, előtte meg sokan suttogva mondták Sinkovits Imre bátorságát. Ő volt az a magyar színművész, aki – ezt felvételek is bizonyítják – 1956 október 23-án a Petőfi-szobor talapzatára hágott, és szavalt a népnek. Szavalt bátran, az önkényuralmi, rákosista, kommunista rendszert zúzó erővel. Sinkovits egy ilyen ember volt, nem csupán a szerepeiben alakított hőst, hanem a mindennapokban maga volt a hős. (Hírek)

Szerkesztő A
Kocsis Sándor Emléknap (Aranycsapat)

Kocsis Sándor olimpiai bajnok, VB ezüstérmes, ötszörös magyar bajnok, világbajnoki és háromszoros magyar gólkirály, kétszeres spanyol bajnok és kupagyőztes, BEK-döntős kiváló magyar sportembert a World Soccer Magazine 1999 decemberében a 20. század 100 legnagyszerűbb labdarúgó játékosa közé sorolta. Méltán lehetünk reá büszkék, hiszen labdarúgói tehetsége, pálya... futása és eredményei ma is példaértékűek a világ futballistái számára. (Hírek)

Szerkesztő A
Elhunyt Lapunk írója, Krasznai Zoltán

Életének 67. évében elhunyt Krasznai Zoltán újságíró, főszerkesztő, diplomata és politikus. Krasznai Zoltánt az 1990 előtti magyar demokratikus ellenzék tagja, számos szamizdat lap szerzője volt. Alapító tagként vett részt a Magyar Demokrata Fórumban, amelyben a Szabadelvű Kör nevű csoportot is vezette. 1991 és 1993 között a Magyar Nemzet főszerkesztője volt, de mivel ellenezte, hogy az újság a kormánypárt szócsövévé váljon, az állásától meg kellett válnia. Krasznai Zoltán az (Hírek)

Szerkesztő A
Országos megmozdulások az Őszödi beszéd hatására

Gyurcsány Ferenc céljaihoz és hatalmához megteremtett egy olyan szélsőséges politikai garnitúrát, amely az őszödi beszédét kifütyülés és pfujolás helyett lelkesen megtapsolta, szenvedélyes beszédnek, hazafias beszédnek titulálta, neki pedig számonkérés helyett az országgyűlésben egyöntetűen bizalmat és további hatalmat szavazott. A pél... dátlannak számító, hazáját megvető, becsmérlő miniszteri nyilatkozat kiszivárogtatását követően Magyarországon elszabadult a pokol. (Hírek)

Szerkesztő A
2006. szeptember 17., az őszödi beszéd kiszivárgásának napja

Gyurcsány Ferenc hitvallása 2006. szeptember 17-én került a széles nyilvánosság elé. A kiszivárogtatók személyét többen többféle képen látják: valakik magát a miniszterelnököt tartják annak, mások MSZP-s él-politikusokat (Szili Katalin, Szekeres Imre, Baja Ferenc) teszik annak, vagy Eduardo Rózsa-Flores személyében egy világforradalmárt, s van ki Fidesz-es szálakat lát e mögött. Mindenesetre a kiszivárogtatás időpontja nem volt véletlen, pontosan az őszi helyhatósági választások (X.1.) finiséhez érve történt meg. (Hírek)

Szerkesztő A
Clone of Gyurcsány SZÓKIMONDÓ őszödi beszédének teljes szövege!

Íme, egy megválasztott miniszterelnök "édes anyanyelve" hazájában, a "kurva országban". Röviden: "húzzatok már a picsába, elkúrtuk, szarból visszahoztuk, kibaszott sok, szarakodjunk, ebben a kurva országban, nem kell beszarni, arra szarok, nem szarakodtak, bassza meg, nem szarakodtak, ez a kurva ország, kurva sok bort, bassza meg!" GRATULÁLUNK! - “Az, amit el tudtam nektek mondani, itt egy órában, sőt talán több is volt, mint egy óra, az természetesen nem az (Hírek)

Szerkesztő A
Puskás Tivadar Emléknap

Székely földbirtokos család sarja, de neki a vagyonnak már csak a roncsai jutottak. Ditrói Puskás Tivadar a bécsi Theresianumban tanult, de nem viselte jól a katonás fegyelmet. Öröksége maradékán Angliába utazik, ahol hamarosan egy Erdélyben befektetni kívánó angol vasúti társaság vezérképviselője, majd főmérnöke lesz (a Nagyvárad – Kolozsvár – Brassó vasútról van szó). 1873-ban a Bécsi Világkiállításon Puskás menetjegyirodát nyitott, az utazás, a szállás, a vásári belépő ügyeit együtt intézte, a (Hírek)

Szerkesztő A
Szent-Györgyi Albert Emléknap

Szent-Györgyi Albertet az egész világ – különösen a laikus, nem tudós világ – a C-vitamin atyjának tartja. Pedig Szent-Györgyi Albert nem csak ez, hanem sokkalta összetettebb személyiség, sokoldalúbb tudós és olyan magyar ember, aki nem az „elefántcsonttornyába” zárkózott be, nem a tudósi magányt kereste, amikor nemzete bajban volt, hanem aktívan tett az országért, amelynek polgára. Felelős polgára és gondol... kodó tudósa. (Hírek)

Szerkesztő A
Albert Flórián Emléknap

„Rendkívül szerény volt, rokonszenves a csapattársak számára is. Tisztelettudó, jó magatartású, jó modorú, intelligens fiatalember volt a magánéletben éppúgy, mint a pályán. Nem rúgott meg ellenfelet. Amellett hihetetlen, bámulatos cselező készsége volt, ami kivételes adottság, olyan, amit nem lehet megmagyarázni. Baróti így könnyen és gyorsan megtalálhatta a nagy hármast, Göröcs, Albert, Tichy személyében. A külföld is fölfigyelt erre a csodálatos mozgástechnikára és gólérzékenységre...” (Szepesi György) (Hírek)

Szerkesztő A
Tersánszky Józsi Jenő Emléknap

A festőnek készülő Tersánszky bohém, zeneértő (gitáron és fuvolán is mesterien játszott) művész volt, vagabund alkat, aki ismerte is a csavargók, koldusok világát, az emberi lelkeket, a társadalmi mélységeket. Emberszeretete, eredendően meglévő derűje és jósága átlendítette minden nehézségen. Olyan volt, akárcsak egyik leghíresebb hőse, a csavargó Kakuk Marci, ez a független, önbecsülése megőrzé... séért a megvetést-megalázást is vállaló, szeretetreméltó figura. (Hírek)

Szerkesztő A
Latinovits Zoltán Napok

Színészkirály, aki megújította a színészmesterséget és a versmondást. Korai halála miatt életében nem kaphatta meg a Kossuth-díjat, csak posztumusz ítélték neki. Nem színésznek készült, bár egy gimnáziumi előadásban játszott mellékszerepe után a jelenlévő Bajor Gizi megszólította: "Maga menjen színésznek!". 1956-ban ennek ellenére építészmérnöki diplomát szerez, de az egyetemi évek alatt is színkörökben játszik, végül 1956-ban szerződtetik Debrecenbe segédszínésznek. Debrecen mellett a (Hírek)

Szerkesztő A
Máté Péter Napok

„Elmegyek, elmegyek…” Ez a dal, azt hiszem, mindnyájunk fülében van. Dúdolni tudjuk, még az úgynevezett „botfülűek” is, többen énekelik ma is, de mindenképpen, ha felhangzik a dal, akkor tudjuk, miről van szó. Gondolni rá nem akarunk, mégis ott van életünk minden másodpercében, sőt a másodpercek töredékében, hiszen élünk, ezért „elmehetünk”, bármikor. A dal az elmúlás dala, de a reményé is. Máté Péter énekelte… ITT VAN KÖZTÜNK! (Hírek)

Szerkesztő A
Bíró Lajos Emléknap

Az 1880. augusztus 22-én Bécsben, más források szerint Nagyváradon Blau Lajos néven született Bíró Lajos az a magyar író volt, akire és műveire az angol-szász kultúrkör, és az őket figyelő világ már életében is felnézett, és 1948. szeptember 9-én bár maga az alkotó elhalálozott Londonban, művei ma is közkézen forognak, élnek. Hiszen, ha elkezdjük sorolni: A bagdadi tolvaj, VIII. Henrik magánélete és még több tucatnyi filmalkotás, akkor tudjuk miről van szó, magunk előtt látjuk a filmeket. (Hírek)

Szerkesztő A
Móricz Zsigmond Napok

Móricz Zsigmond nemcsak a 20. századnak, hanem az egyetemes magyar irodalomnak is az egyik legnagyobb prózaírója. Jókai és Mikszáth mellett ő a magyar nyelvű elbeszélő művészet kiválóbbja. Jókai a romantikus mesélés, Mikszáth az anekdotázás mestere, Móricz a magyar vidék, a magyar falu írója. Hitelesen, átéléssel, láttató, olykor megrázó erővel ad hírt a magyar népről – novelláiban és regé... nyeiben ott van, benne lüktet, megérinti (Hírek)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap