Hírek

Szerkesztő A
Munkácsy Mihály Napok

Portálunk szimbolikus védjegye a Honfoglalás c. festmény, nemzeti festőnk, Munkácsy Mihály alkotása. Az Országházat díszítő, eredetiben 13,5x4,5 méteres mű főalakja a fehér lovon ülő Árpád vezér. A képet, mint a Nemzetet és Hazaszeretet jelképét szívünkben őrizzük. A nagy művészi tehetséggel megáldott Munkácsy Mihály hatalmas szellemi és fizikai erőfeszítéssel alacsony sorból világhírű festővé küzdötte fel megát. Pá... (Hírek)

Szerkesztő A
Lehár Ferenc Emléknap

A XX. századi operett műfajának egyik legnagyobb képviselője Komáromban látta meg a napvilágot. Élete nagy részét Ausztriában töltötte, de magyar nemzete iránti hűségből végig megtartotta magyar állampolgárságát. Szerény fiatalember volt és bár tanult a prágai konzervatóriumban, hegedűsként apja zenekarával végigjárta és végigzenélte a monarchia szinte minden jelentősebb városát mindig alá... zatosan állt a pódiumon. Miután Bécsben telepszik le, és részese lesz a (Hírek)

Polszerkesztő2
Távozik Magyarországról a Soros-alapítvány

Távozik Magyarországról és Berlinbe helyezi át központját Soros György donorszervezete, az Open Society Institutions (OSF). Ez az a szervezet, amin keresztül az amerikai oligarcha minden európai országban finanszírozza a társadalomellenes eszmék terjesztését. A Die Presse információi szerint Patrick Gaspard, az OSF vezetője csütörtökön bejelentette a szervezet budapesti központjának bezárását, miután a választási eredmények miatt egyértelművé vált, hogy a kormány keresztül tudja vinni a Stop-Soros törvénycsomagot. (Hírek)

Szerkesztő A
Gr. Széchenyi Zsigmond Emléknap

A vadászat egyike a legrégebbi főúri sportnak és szórakozásnak már évszázadok óta. A legtöbb főúr ezt nem céltalanul végezte, a természet tisztelete, az állatok védelme is szerepet játszott benne, de jelentette a szabadságot, a magányt is. Ezek közé tartozott gróf Széchenyi Zsigmond is, aki híres vadászként, íróként egyaránt megállta a helyét. Trófeagyűjteményével, a kalandjairól írott köny... veivel hozzájárult számos távoli kontinens élővilágának megismeréséhez, egy egész generáció nőtt fel az ő (Hírek)

Szerkesztő A
A Magyar Nyelv Napja

2011 óta november 13. a magyar nyelv napja, mert 1844-ben az Országgyűlés ezen a napon, a II. törvénycikkben nyilvánított államnyelvvé a magyart – a törvényhozás, a hivatali ügyintézés és az oktatás nyelve magyar lett. E hosszú küzdelem gyümölcse ért be ekkor, Bessenyeiék, Kazinczyék kezdték meg az utat, melyen az utolsó lépéseket a reformkor nagyjai tették meg. Ezen a napon felhívjuk a figyelmet az anyanyelv fon... tosságára, gazdagságára, szépségeire. (Hírek)

Szerkesztő A
Szeleczky Zita Napok

Szeleczky Zita: az álmok asszonya! Szép nő: ezt fotókról – filmekből látni. De ez még kevés: más is volt szép akkoriban. Viszont ő nem élt vissza szépségével, bár használta mint egy isteni adományt. Amilyen a tehetsége is volt. A beleélő színészi képesség. Ez ő: Szeleczky Zita színésznő. Akit, mert szép, tehetséges, magyar hazáját és népét szerető, ezért sokan utánoztak, sokan irigyeltek, szépsége, tehetsége és hazaszeretete (tehát a nagysága) gerjesztette - gerjeszti - irigyei táborát. (Hírek)

Szerkesztő A
Zsolnay Vilmos Emléknap

A Zsolnay név a XIX. és a XX. században összeforrott Pécs városával. A család több nemzedéken keresztül volt a város egyik legnagyobb munkaadója, de – ami távlatosan talán ennél is fontosabb – a Zsolnay-művek a magyar építőipar egyik legismertebb, legsajátosabb vállalkozása. Zsolnay Vilmos neve után a lexikon azt írja: keramikusművész és nagyiparos, - mindkét megjelölés igaz, de mind... kettő magyarázatot érdemel. A fiatal Zsolnay festőművésznek készült, 1853-ban (huszonöt évesen) mégis átvette a család (Hírek)

Szerkesztő A
Katona József Emléknap

Katona József drámairodalmunk nagy alakja, nemzeti drámánk, a Bánk bán szerzője. Leginkább ez a műve él a köztudatban, ezzel az alkotással foglalta el helyét a magyar kulturális emlékezetben. Jogásznak tanult: kecskeméti és szegedi iskolái után Pesten bölcsészetet és jogot hallgatott. Kipróbálta magát a színészmesterségben is, bár kevés sikerrel. Itt élte át a viszonzatlan szerelemet Déryné Széppataki Róza, a kor híres színésznője iránt. Közben alkotott, fordított, dramatizált, majd eredeti műveket is írt. (Hírek)

Polszerkesztő2
A magyar jog az uniós jog fölött áll

A választások után kétharmados legitimációval rendelkező kormány alkotmányba foglalná, hogy amennyiben a magyar törvények és a külföldi jog ellentmondásban áll egymással, ebben az esetben a magyar törvények lesznek irányadóak – áll a 444.hu beszámolójában. A megszűnés előtt álló liberális lap azt írta, a kormány olyan erős legitimitást szerzett, hogy alkotmányba foglalhatja; amennyiben a magyar törvényekkel ellentétes rendelkezéseket hoznak a külföldi hivatalok, ebben az esetben is a magyar jog lesz az irányadó. (Hírek)

Szerkesztő A
Illyés Gyula Emléknap

Illyés Gyula a huszadik századi magyar irodalom kiemelkedő írója. Sok műfajban alkotott, hat évtizeden át, nemzedékeket összefogva, az avantgárdtól a Nyugaton át a nép-nemzeti irodalomig, a versektől a prózán át a drámákig. Tolna megyében, Rácegrespusztán született, Párizsban is élt, később a Nyugat munkatársa, 1937-től társszerkesztője lett. Költő volt, prózaíró és drámaíró. Avantgárd próbál... kozásai után megtalálta (Hírek)

Szerkesztő A
Antal Imre Napok

Johan Huizinga híres holland történész a Homo Ludens című könyvében azt fogalmazta meg, hogy az emberi kultúra a játékban kezdődik, amely öregebb az emberi kultúránál. A Huizinga által megalkotott gondolat visszaköszön egy az idősebb korosztály számára nagyon is ismert, sokunk által tisztelt személy, Antal Imre életében. Ő saját magát egy homo ludensnek, egy játszó embernek tekintette, aki játék és humor nélkül képtelen volna élni. Antal Imre élete 1935-ben indult Hódmezővásárhelyen, ahol pedagógus szülők (Hírek)

Szerkesztő A
Tóth Árpád Emléknap

Tóth Árpád költő, szerkesztő, a Nyugat első nemzedékének kiemelkedő alkotója. Magányos lélek volt („magam vagyok a föld kerekén.” – írja Meddő órán című versében), évtizedeken át, szinte egész életében küzdött betegségével és szegénységével, s ez, tüdőbaja és körülményei meghatározták, tematikájában-jellegében egységessé tették életművét. „Az ő költészetét nemcsak utólagosan színezi a tra... gikus végzet. A fiatal halál beivódott életébe, gondolataiba, rímeibe.” – írta róla nagy tisztelője, Babits Mihály. (Hírek)

Szerkesztő A
1940. április 13. a katyńi vérengzés áldozatainak emléknapja

A Szovjetunió és a náci Németország közötti paktum alapján közös erővel lerohanták Lengyelországot. A technikai és emberfölényben lévő agresszorok seregei a lengyel hazafiak kétségbeesett ellenállását letörve szinte akadálytalanul haladhattak előre a meghódított országban. Az egyenlőtlen harcokról elképesztő híradó-tudósítások maradtak fenn: lengyel lovasok rohamot intéznek az ellenséges tankhadosztály ellen! A lengyel nép (Hírek)

Szerkesztő A
Költészet Napja

József Attila, a magyar líra egyik legnagyobb alkotója születésnapján ünnepeljük a magyar költészet napját. A líra az érzelmek, a hangulatok műneme, s a legnagyobbak minden verse vallomás: a költőről, az emberről, a világról. A költő hangszer – a legérzékenyebbek közül való –, lelke húrjai megpendülnek a teremtett világ minden rezdülésére, a költő hangja a lélek hangja. Út valami rejtetthez, valami nem mindenki szá... mára érzékelhetőhöz. Figyeljünk e hangra, gazdagodhatunk általa – minden időben! (Hírek)

Szerkesztő A
Márai Sándor Napok

Márai Sándor a 20. századi irodalom nagy alakja, akit az utóbbi évtizedekben újra felfedezett az olvasóközönség. Kassán született, itt kapta egész életére kiható benyomásait a polgárságról. 1948-ban ment külföldre, ahonnan már nem is tért vissza. Márai költő volt, író és újságíró, de mindenekelőtt polgár: európai műveltségű, kassai élményeit és magyarságát olasz és német tanulmányokkal-tapasztalatokkal, filozófiai, esz... tétikai ismeretekkel felvértező művész. (Hírek)

Szerkesztő A
Hofi Géza Napok

Csakis az önmagukat és a környezetüket egyaránt elbájolók hihetik el azt, hogy még egy törvényekkel megerősített demokráciában is bárkinek, bármit ki lehet mondania. Persze, leginkább azt, ami az igazság! Egyértelmű, hogy egy diktatúrában a retorzió sokkalta erősebb és látványosabb, akár még a fizikai megsemmisítés is lehet, míg a deklarált demokráciákban inkább csak félreállítás, elhallgatás a szókimondó „jutalma”, meg az, hogy „va... lami okból” sehol nem kap munkát-megbízatást. (Hírek)

Szerkesztő A
Gróf Széchenyi István Emléknap

Életét, személyét a Hídember c. film jeleníti meg Eperjes Károly nagy hitelességű alakításában. Naplója értelmiségünk évtizedek óta igényes alapolvasmánya.A magyar társadalomnak és a kulturális életnek ezek az egymástól látszólag független „tünetei” azonban mind egy irányba mutatnak: Széchenyi személye, emléke és kisugárzása él és eleven. A felelősség, amellyel nemzete sorsát szemlélte, féltette - úgy tűnik -, másfél évszázad múltán is sugároz erőt, energiát, megszívlelni való tartalmat az utókornak. (Hírek)

Szerkesztő A
A Híd Ünnepe (Széchenyi-Lánchíd)

Azért kevés olyan híd van a világon, amelynek nem csak saját ünnepe, ünnepnapja van, hanem ez a nap egyszerűen csak a híd ünnepe, mert mindenki tudja, hogy melyik hídról, melyik ünnepelt hídról van szó. Ez az emblematikus híd, amelyről sok fővárosi és vidéki is úgy beszél, hogy „a híd”, a Széchenyi lánchíd, amelynek három neve is van – talán, mert három a magyar igazság! Nevezzük Széchenyi hídnak, Lánchídnak, Széchenyi-Lánchídnak és egyszerűen csak hídnak is. Ez utóbbi meg a harmadik megnevezésre a ráadás. (Hírek)

Szerkesztő A
Eötvös Lóránd Emléknap

Hazánk egyik legnagyobb természettudósát tisztelhetjük Eötvös Lorándban, aki a fizika tudományát maradandó és örökbecsű alkotásokkal gazdagította, és aki az ország határán, az egész művelt világ előtt elismerést, hírt és dicsőséget szerzett a magyarságnak. Tudós volt a szónak a valódi értelmében, egy csendben és szerényen munkálkodó igazi tudós, aki a saját örömére végezte kutatói munkáját. Az elismeréseket sohasem kereste, a legnagyobb elismerést mindenkor saját magában és kutatásainak eredményeiben találta meg. (Hírek)

Szerkesztő A
II. Rákóczi Ferenc Emléknap

A török kiűzése utáni, újabb kori magyar történelem egyik legnagyobb alakja, aki személyében a nemzeti önrendelkezést valósította meg. Erdélyi fejedelem, az utolsó, aki betöltötte ezt a tisztséget (1704 és 1711 között). Apai ágon fejedelmek leszármazottja, édesanyja Zrínyi Ilona. Az 1705-ös szécsényi országgyűlés felkínálta neki a „dux et princeps” címet, amit az utókor „vezérlő feje... delem” formában használ. Gazdag főnemes, birtokai az ország északkeleti részén vannak, ahol sok a nincstelen paraszt, a birtokos (Hírek)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap