Hírek

Szerkesztő A
Bíró Lajos Emléknap

Az 1880. augusztus 22-én Bécsben, más források szerint Nagyváradon Blau Lajos néven született Bíró Lajos az a magyar író volt, akire és műveire az angol-szász kultúrkör, és az őket figyelő világ már életében is felnézett, és 1948. szeptember 9-én bár maga az alkotó elhalálozott Londonban, művei ma is közkézen forognak, élnek. Hiszen, ha elkezdjük sorolni: A bagdadi tolvaj, VIII. Henrik magánélete és még több tucatnyi filmalkotás, akkor tudjuk miről van szó, magunk előtt látjuk a filmeket. (Hírek)

Szerkesztő A
Móricz Zsigmond Napok

Móricz Zsigmond nemcsak a 20. századnak, hanem az egyetemes magyar irodalomnak is az egyik legnagyobb prózaírója. Jókai és Mikszáth mellett ő a magyar nyelvű elbeszélő művészet kiválóbbja. Jókai a romantikus mesélés, Mikszáth az anekdotázás mestere, Móricz a magyar vidék, a magyar falu írója. Hitelesen, átéléssel, láttató, olykor megrázó erővel ad hírt a magyar népről – novelláiban és regé... nyeiben ott van, benne lüktet, megérinti (Hírek)

Polszerkesztő2
Elismerték: a liberálisok korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságát

Nem a 24.hu az egyetlen liberális lap, ami véleménynyilvánítási jogot korlátoz. A 444.hu szintén erőteljes cenzúrát működtet, melynek részeként a kommenteket erőteljesen megszűrik publikálás előtt, a lap cenzorai gyakran távolítanak el hozzászólásokat, és tiltanak el felhasználókat. Az oldalon azonban bizonyos felhasználók ellenőrzés nélküli kommentelési lehetőséget kapnak, de ezek főként olyan személyek, akiknek véleménye a liberális lap alkalmazottainak nézeteit tükrözi. (Hírek)

Szerkesztő A
Báró Kemény János Emléknap

Báró Kemény János a művelődés embere volt, s a szellem nevében munkálkodott, mindenkit keblére ölelve, társadalmi rangtól és nemzeti hovatartozástól függetlenül. A magyar irodalmi közbeszédben keveset emlegetik őt, pedig élete annak gyönyörű példája, hogy – a hajlamainak és tehetségének megfelelő területen – mennyit tehet-segíthet az, akinek a gazdagság, a vagyon megadatott. Ez azonban kevés lett volna, ami a legfontosabb: báró Kemény János a magyar kultúra jóságos szívű szerelmese volt. (Hírek)

Szerkesztő A
Czibor Zoltán Emléknap (Aranycsapat)

Czibor Zoltán személyében a magyar labdarúgás történelmének legkiválóbb balszélsőjét ismerhettük meg, aki nem csak mint futballista, hanem mint magyar ember is például szolgálhat az utókor számára. Ars poeticáját életrajzi kötetében így foglalta össze: „Nem magamnak futballoztam, hanem a magyar közönségnek, a magyar népnek. Hogy a mi zászlónk menjen följebb, mint a másiké, tisztelve ugyanakkor a másodikat és a harmadikat is.” (Hírek)

Szerkesztő A
A II. Bécsi Döntés Emléknapja

Ám Lengyelország eltörlése után sem veszett el minden remény a magyar külpolitikai önállóság megtartására. Sőt, a világháború kitörésével, eszkalálódásával és Franciaország csúfos összeomlásával csillant fel számunkra az igazi lehetőség Erdély visszaszerzésére. Romániát kellemetlenül érintette Nagy-Britannia és Franciaország II. világháború előtti gyáva és erőtlen politizálása, amely a müncheni szerződéshez vezetett. Keleti szomszédunkat egyenesen kétségbe ejtette Csehszlovákia felbomlása – ami egyben (Hírek)

Szerkesztő A
A mohácsi vész gyásznapja (1526. aug. 29.)

Mátyás király halála után (1490) az ország hamarosan ijesztő romlásnak indult szervezetileg, katonailag, gazdaságilag, de a nemzetközi körülmények is Magyarországra nézve kedvezőtlenül alakultak. A hazai nemesfémbányászat a megnövekedett dél-amerikai túlkínálat következtében elértéktelenedett, a Habsburg-ellenes európai szövetség megerősödött a francia, török, velencei össze... fogás következtében. A parasztfelkeléseket az előző évtizedben Európa-szerte vérbe fojtották (pl. Németországban, de 1514-ben a (Hírek)

Szerkesztő A
Márton Áron Emléknap

Márton Áron püspöki címerében a halmok fölött magányos fenyő áll, a háttérben Székelyföld havasait szimbolizáló hegycsúcs magasodik, középen a Pax jele. Ez volt valóban Ő: egy, a kortársai közül kimagasló fenyő, aki Székelyföldön gyökerezik, hátterében a fejüket magasra emelő havasok, de egyben magányos is. Küzdelem-küzdelem! Nem önmagáért, saját érdekeiért, hanem testvéreiért, a rábízott „nyájért”. Egy életen át tartó küzdés. Ez volt ő, Márton Áron római katolikus püspök. (Hírek)

Szerkesztő A
Kazinczy Ferenc Napok

Kazinczy Ferenc író, költő, irodalomszervező, nyelvújító és művészetpártoló, a magyar művelődéstörténet kiemelkedő szereplője. Neve összeforrt a magyar nyelv megújításának nagy eseményével, s így lett a széphalmi mester a műveltség, a kultúra és nyelv iránti elkötelezettség jelképes alakja. A nyelvújítás összetett jelenség volt, melyben Kazinczy valóban nagy érdemeket szerzett. Kazinczy fő küldetése az irodalom stílusának megújítása, a magyar irodalmi nyelv megteremtése volt. (Hírek)

Szerkesztő A
Bíró Lajos Emléknap

Az 1880. augusztus 22-én Bécsben, más források szerint Nagyváradon Blau Lajos néven született Bíró Lajos az a magyar író volt, akire és műveire az angol-szász kultúrkör, és az őket figyelő világ már életében is felnézett, és 1948. szeptember 9-én bár maga az alkotó elhalálozott Londonban, művei ma is közkézen forognak, élnek. Hiszen, ha elkezdjük sorolni: A bagdadi tolvaj, VIII. Henrik magánélete és még több tucatnyi filmalkotás, akkor tudjuk miről van szó, magunk előtt látjuk a filmeket. (Hírek)

Szerkesztő A
Augusztus 20., Szt. István király alkotmánya

Az Intelmek 6. pontjára napjainkban gyakran hivatkoznak (kiragadva morális és szövegösszefüggéséből). A szöveg lényege két megszívlelendő mondatból áll: „(A jövevények) különb-különb nyelvet és szokást, különb-különb példát és fegyvert hoznak magukkal, s mindez az országot díszíti, az udvar fényét emeli, a külföldieket a pöffeszkedéstől elrettenti. Mert az egy nyelvű és szokású ország gyenge és esendő.” Imre herceg tragikusan korán hunyt el, vadászbalesetben. Utóda, Orseolo Péter pedig nem az Admonitiones (Hírek)

Szerkesztő A
Szabó Zoltán Emléknap

Szabó Zoltán a népi mozgalom egyik szervezője, falukutató, a szociografikus irodalom jeles képviselője. A tardi helyzet (1936) – amelyért perbe is fogták – és a Cifra nyomorúság (1938) című köteteiben hiteles, megkapó képekben mutatta be a harmincas évek szegénységének életét, nehézségeit. 1939-ben szellemi honvédelmi mozgalmat hirdetett a szélsőjobb befolyás ellen, és a háború után is politizált. 1949-ben emigrált, onnantól kezdve külföldön élt (Párizsban, Londonban – csaknem 30 évig –, Bretagne-ban). 1939-ben (Hírek)

Polszerkesztő2
Hiánypótló jellegű ez a sokadik atlantista párt

Nem volt elég atlantista párt Magyarországon, ezért csináltak egy sokadikat, hátha ezt majd szeretni fogják a választók – derült ki az Index.hu beszámolójából. Ez a párt kiválóan illeszkedik majd az atlantista kánonba, hiszen vezetőjük a liberális lapnak adott interjú során minden szokványos kelléket felsorolt: például támogatják az euro-atlanti integrációt, be akarják vezetni az eurót, és függetlenedni akarnak Oroszországtól – bármit is jelentsen ez, EU-tagállamként és két évtizednyi NATO-tagság után. (Hírek)

Polszerkesztő2
A migránsoktól remélnek hosszú távú megélhetést a jogvédők

A Migration Aid nevű szervezet migránsfalvakat akar létrehozni Magyarországon. Az újabb etnikai kisebbség betelepítése kifizetődő lehet; kitartóan lehetne követelni a különféle jogaik tiszteletben tartását, és nagyon sok aktivista megélhetését biztosítaná az ennek során befolyt anyagi támogatás. A Magyar Idők lap azt írja, a jogvédők több magyarországi településen is ingatlanok felvásárlását tervezték, hogy azokat az or... szágba érkező migránsoknak adják. (Hírek)

Szerkesztő A
Szt. István király Emléknap

... ő lett az első magyar szent és szent király. István természetes úton mumifikálódott jobb keze, a Szent Jobb a magyar nemzet és a magyar katolikus egyház ereklyéje, amelyet a budapesti Szent István bazilikában őriznek. 2000-ben Istvánt felvették a keleti keresztény egyház (bizánci) szentjei közé is. István király nevét több magyarországi helység és templom őrzi, alakját számtalan szobor, könyv, opera örökí... tette meg, arcképe a tízezer forintos magyar bankjegyen látható. (Hírek)

Szerkesztő A
Semmelweis Ignác Emléknap

Magyar orvos, aki az utókortól „az anyák megmentője” címet kapta. Szülész-nőgyógyász orvosprofesszor, bécsi és pesti kórházakban működött. Orvosi sikereinek alapja a kórházi tisztaság és az orvosi fegyelem megteremtése és betartatása: a javasolt és megkövetelt kézmosás nemcsak a tisztaságot szolgálta, hanem a fertőzés veszélyét is radikálisan csökkentette. A korabeli orvosi felfogás nem látott összefüggést Semmelweis intézkedései és az eredmény között (a gyermekágyi láz okozta (Hírek)

Szerkesztő A
Hunyadi János Napok

A középkorvégi Magyar Királyság legnagyobb hadvezére, kortársaitól a törökverő nevet kapta, (I.) Hunyadi Mátyás király édesapja. Származását homály takarja, de ősei között Zsigmond király, sőt Mária királynő neve is felmerül. Édesanyja (vagy nevelőanyja) a görög eredetű Morzsinai (Morosini) Erzsébet. A kor lovagi szokásának megfelelően már nyolc éves korától apród, tizenkét éves korától hadapród, előbb Ozorai Pipo, majd a szerb István vajda szolgálatában ismeri meg az európai illetve a török harcmodort. (Hírek)

Szerkesztő A
Kölcsey Ferenc Emléknap

Kölcsey Ferenc nemzeti imádságunk, a Himnusz írója, a reformkor kiemelkedő személyisége, író, költő, politikus. Korának egyik legműveltebb, legolvasottabb alkotója volt, aki tisztán látta nemzetét, annak erényeit és hibáit, lehetőségeit és feladatait. Kölcsey széles látókörű, klasszikus műveltségű művész volt, tudta, hogy hazánk fejlődéséhez „hatni, alkotni, gyarapítani” kell. A szellem és az erkölcs embere volt ő, az eszmények mellett tett hitet és a cselekvő hazaszeretet mellett. (Hírek)

Szerkesztő A
Cseh Tamás Napok

Mennyivel másabb a napkeleti és mennyivel földhözragadtabb a napnyugati művészlét-szemlélet manapság! A nyugati kultúrában, amikor azt mondjuk, polihisztor, nevetnek, hogy nincs ma olyan, esetleg csak régen, mondjuk a reneszánsz időkig léteztek olyanok. Manapság a nyugatiak szerint, ha valamit csinálsz, azt az egyet csináld, de azt jól. A nyugatiak szerint nem több lesz az ember azáltal, ha fest, ír, színdarabban játszik és zenél. Pedig, Cseh Tamás példája mutatja, mind, egyszerre jól lehet csinálni! (Hírek)

Szerkesztő A
Babits Mihály Napok

Babits Mihály a Nyugat-nemzedék (mindhárom nemzedéknek részese) nagy költője, Ady Endre mellett a korabeli magyar líra legelismertebb képviselője. Babits irodalmunk egyik legműveltebb alkotója, tudását folyamatosan gyarapította, nyelveket tanult, érdekelte az esztétika, a filozófia. Műveiben az esztétikum és etikum összegződik. „a szépség életszükséglet lesz, mihelyt valaki megismerte és megtöltötte vele életét” – írta... Babits katolikus volt, hite, ember- és kultúraszeretete, az (Hírek)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap