Hírek

Szerkesztő A
MINDENKINEK BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁN A MIL SZERKESZTŐSÉGE!

Az Országnak és a Nemzetnek kívánjuk, hogy ez évben végre rátaláljon történelmi önmagára. Itt az ideje! Olvasóinknak kívánjuk, hogy a Lapunkon ezután is megtalálják, amit máshol hiába keresnek, íróinknak pedig, hogy tollukból soha ne fogyjon ki a tinta! A most kezdődő új esztendő legyen mindnyájuk sikerének éve! Minden kedves olvasójának és írójának boldog Új Évet kíván a Magyar Irodalmi Lap szerkesztősége / Magyar Irodalmi Lap ... (Hírek)

Szerkesztő A
Új Év Napja, január 1.

Adjon Isten, ami nincs, ez új esztendőben…” (Arany János) - Az Új év szinte mindenhol a nagy fogadalmakkal kezdődik. Ilyenkor sokan elgondolkodunk, mit szeretnénk másképp tenni a jövőben, mint korábban. Az újévi fogadalmakkal azonban az a baj, hogy általában nem mindig sikerül betartanunk. Az idősebb korosztály még hisz a babonákban és ragaszkodik a régi hagyományokhoz. A régiek még úgy tartják, hogy ennek a napnak jelentős szerepe van abban, hogyan (Hírek)

Szerkesztő A
Petőfi Sándor Napok

Petőfi Sándor a magyar irodalom egyik legnagyobb, nemzetközileg is legismertebb alakja. Garabonciás diák volt ő, nyelvünk géniusza, aki a maga vadvirágszerű természetével, nehéz útkeresés után, megújította irodalmunkat. Tájleíró költészetével, a szabadságharc előtti és utáni lírájával, tiszta, népies hangjával valóban új színt s hangot hozott a magyar versvilágba. Sorait nemzedékek szavalták, verseit olykor még ma is könyv nélkül mondják a falusi öregek, s neve benne él, benne lüktet a magyar szívekben. (Hírek)

Szerkesztő A
Kiss Dénes Napok

Az ember valós értékét a hiánya mutatja meg. A halála után félbemaradt tevékenysége, vele tűnt cselekményei, hangja, gesztusai és mindaz, amit még megtett, vagy megtehetett volna. A maga után hagyott űr nagysága árulkodik az ember valódi értékéről. Kiss Dénes távozása hatalmas vesztesége a Hazának és a Nemzetnek. Elveszítettük a lánglelkű költőt, aki Petőfi módján kiállt a magyar szabadságért. Az ’56-os forradalom idején, 20 (Hírek)

Szerkesztő A
Rejtő Jenő Emléknap

Nevetés, méghozzá önfeledt kacaj, amelyet a Rejtő-művek előhoznak belőlünk, és az elgondolkodás, úgy tűnhet, két külön kategória. Viszont ha a nevetés után gondolkodunk is azon, amin az előbb olyan jót nevettünk, akkor nagyon el kell töprengenünk: ennyire bizarr a világ! A bizarr világ és benne a bizarr emberek és szituációk bemutatása maga a rejtői életmű. Rejtő megnevettet minket, de minden művében ott van a mögöttes, nagyon is magvas gondolat. Az ál... talunk leginkább (Hírek)

Szerkesztő A
Szilveszter Napja

Szilveszter minálunk: a Himnusz hangjai, képek a tévében, amelyre büszkék lehetünk, pezsgő durran, visszagondolunk az óévre, rágondolunk az előttünk állóra, szuggeráljuk a jót, megszólalnak a gyárszirénák, odakint kurjongatás van, petárdázás, néhol tűzijáték, a mi szemünkben az emlékezés könnye, elmúlott ez az esztendő is, de a remény is megcsillan, örülünk szeretteinknek, barátainknak, akikkel együtt ünnepelhetünk. Koccintunk, a gyöngyös pezsgőbe kortyolunk – és máris az újabb esztendőben vagyunk! (Hírek)

Szerkesztő A
Ruttkai Éva Emléknap

Ruttkai Éva nem csupán Kossuth-díja és kétszeres Jászai Mari-díja, továbbá érdemes és kiváló művészi díjai okán nagy színésznő, hanem, mert róla szólva mindenkiben életre kel arca, a kissé csibészes, nem is kissé huncutkodó, vagy éppen csábító, legalábbis csábítani örökké kész női arc. Az ő arca – nézzünk csak rá, bármelyik „szereparcára”, vagy nem színészi, hanem „polgári” arcára – az a női arc, amely mosolyá... val igéz meg bennünket. (Hírek)

Szerkesztő A
Lantos Mihály Emléknap (Aranycsapat)

Lantos Mihály, az Aranycsapat 53-szoros válogatott balhátvédje olimpiai bajnok, világbajnoki ezüstérmes, háromszoros magyar bajnok, Közép-Európa Kupa-győztes és magyar kupagyőztes. A válogatottban mutatott teljesítményével dicsőséget hozott országunknak, öregbítette nemzetünk hírnevét, tekintélyét, elismertségét. Példát szolgáltat a mai sportoló fiatalságnak, hogy áldozatos mun... kával milyen kiváló eredményeket lehet elérni. (Hírek)

Szerkesztő A
Honthy Hanna Emléknap

Amikor azt mondjuk, Honthy Hanna, már tudjuk, kiről van szó. Mindenki tudja, nem csak a színház és a színészvilág iránt érdeklődők. És nemcsak a magyar nemzet gyermekei esetében van ez így, határainkon túl más nemzetek tagjai is ismerik őt, akit úgy méltattak kortársai: a magyar operett nagyasszonya. Azon színészek közé tartozik, aki már életében fogalommá lett. Aki egy időben a magyar szín... játszás, a jó magyar, a világhírű színjátszás és operett szinonimájává vált… (Hírek)

Szerkesztő A
Neumann János Emléknap

Lenne e vajon számítógép Neumann János elvei, elméleti munkája nélkül. De léteznének ezen elvek ha az első épülő számítógép kapcsán nem kérik fel rá Neumann Jánost? Neumann - számítógép, tojás - tyúk? Ma már talán nem is annyira ez a fontos, hanem az, hogy távol Magyarországtól, az egyik princetoni temetőben az egyik sírnál minden évben egy amerikai zászló egy nemzeti színű koszorú, néha pár szál virág és mécses jelzi, hogy ez a nemzet nem felejti el fiait. Kerüljön a világ bármely pontjára, ha tett (Hírek)

Szerkesztő A
Bessenyei Ferenc Napok

Aki valamit nem csupán tud, hanem nagyon tudja és nagyon akarja, továbbá nagyon csinálja – az sok esetben támadást szenved el. Hogy kiktől? Az irigyektől! Akik mindig, mindenkinél jobban tudnak, jobban akarnak, és természetesen semmit sem csinálnak. Állítólag rombolni mindig könnyebb, mint építeni, elnyomni kifizetődőbb, mint felemelni. Az a művész, aki minden hátráltatás, minden lebeszélés, minden elhallgatás, minden tá... madás ellenére sikert ér el, az nem csak nagyon tudott, hanem nagyon is akart. (Hírek)

Szerkesztő A
2004. december 27-én hunyt el Bessenyei Ferenc színész

Bessenyei Ferenc (Hódmezővásárhely, 1919. február 10. – Lajosmizse, 2004. december 27.) A Nemzet Színésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas magyar színművész. - Életpályája: 1940-ben a szegedi Városi Színházban kezdte pályáját, 1942-től a Miskolci Nemzeti Színházban, 1944-től a budapesti Nemzeti Színházban, utána több helyen (Budai Színház, Vígszínház, Hódmezővásárhely, Magyar Színház), majd újra Miskolc, majd a Szegedi, majd a Pécsi Nemzeti Színházban játszott. 1950-től 1963-ig, 1967-től (Hírek)

Szerkesztő A
December 25., karácsony, Jézus születésének ünnepe

A karácsony egy keresztény ünnep [1], amelyen Jézus Krisztus születésére emlékeznek.[2][3] Minden év december 25-én tartják világszerte, habár nem ezt a dátumot tartják számon Jézus születésének. Feltehetőleg vagy azért esett erre a választás, mert egyes keresztény szerzők szerint Jézus szenvedése azaz a húsvét illetve fogantatása az év azonos napján, március 25-én történt.[4], vagy azért, mert ekkor volt a téli napforduló a Föld északi (Hírek)

Szerkesztő A
Szentestei üdvözlet

E napon, az év legfontosabb napján összedobbannak a szívek, átöleljük szeretteinket és hitünkben megerősödve merítünk új erőt a következő esztendőre. A Szeretet Ünnepén kegyeletteljes karácsonyt kívánunk a Magyar Irodalmi Lap minden kedves olvasójának és írójának! Kívánjuk, hogy ez a nap minden derék magyar életébe hozza el a boldogságot, a bölcsességet és a megvilágosodást! A kereszténység szent ünnepén kapjon erőt önmagába és a magyarságba vetett hite, büszkesége a hazára és a nemzetre! (Hírek)

Szerkesztő A
Szenteste Ünnepe, december 24.

"Csendes éj, szentséges éj..." – énekli több millió magyar ezen a napon, szerte a Földön, különböző országokban, illetve elszakított nemzetrészként de egyazon érzéssel, mely ezen a didergős decemberi estén felekezetre való tekintet nélkül betölti megannyi ember szívét. Mintha röpke időre egyetlen hatalmas gyülekezetté válna az öt kontinensre kiterjedő szétszórt magyarság. Mintha eltűnnének az országokat elválasztó sorompók, s mintha a szenteste megfoghatatlan varázsa lélekben (Hírek)

Szerkesztő A
Bródy Imre Emléknap

Fényre – és itt nem csak a természetes fényre gondoljunk – nagy szükségünk van. Naplemente után, vagy amikor borult az idő, sok tevékenységet el sem tudnánk végezni. Sőt mesterséges fényre még a természetes fény kiegészítéséül, felerősítéséül is szükségünk van. Ez számunkra ma már természetes: egy mozdulat a kapcsolóval felgyullad a lámpafény. Úgy zárt téren, mint szabadtéren. Úgy a Földön, mint a talaj alatt, vagy éppen a világűrben is. (Hírek)

Polszerkesztő2
Német gyarmat lenne az Európai Egyesült Államok

Martin Schulz korábbi kijelentése, miszerint meg kell írni és minden tagállammal el kell fogadtatni a föderális európai alkotmányt, általános felháborodást váltott ki az EU keleti tagállamaiban. Egy cseh szakértő szerint Schulz kezdeményezése veszélyes, mert egy ilyen Európai Egyesült Államok német gyarmat lenne. Schulz kijelentése provokatív, és semmilyen tekintetben nem véletlen. Németország intézményesíteni akarna egy európai gyarmatbirodalmat... (Hírek)

Szerkesztő A
Doma-Mikó István: Magyarságtudat – japánságtudat 2. rész

A muzulmánokat sem érdemes európai eszközökkel fegyelmezni. ... Számukra ugyanis semmi sem fontosabb, mint az iszlám törvényeinek betartása. Ilyen esetekre maga az iszlám vallása írja elő, hogy az ilyen országot azonnal el kell hagyniuk. Ezt csinálták a pakisztáni lázadókkal az angolok, amikor kivégzés előtt disznóbőrbe csomagolták őket. A fegyveres ellenállást ezzel a módszerrel egy pillanat alatt meg tudták törni. (Hírek)

Szerkesztő A
Doma-Mikó István: Magyarságtudat – japánságtudat 1. rész

Tanulságos beszélgetés Dr. Maróth Miklós professzorral: - Véleménye szerint milyen szinten áll ma Magyarországon a magyarságtudat? - A magyarságtudat meglepően mélyen benne van a magyarság egy részében, de van egy másik rész is, amelyiknek ez semmit sem számít. ... Meglepett, hogy hány, magát magyarnak tartó ember hajlandó a hazát egy pillanat alatt csekély előnyért eladni. Globalizálódó vi... lágunkban a nemzetállamok önvédelméhez szükség van a hazaszeretet táplálására. (Hírek)

Szerkesztő A
Irinyi János Emléknap

A zajtalan és robbanásmentes gyufa feltalálójaként tartja számon az utókor Irinyi Jánost, pedig a modern kémia egyik igen figyelemreméltó alakját tisztelhetjük személyében. Több eredményes kísérlet, több találmány és a modern kémiai szemlélet elterjesztése egyaránt nevéhez fűződik. Születésének helye és időpontja vitatott, Irinyi János édesapja Nagylétán (akkoriban Létán) volt uradalmi tiszttartó, fia így már korán megismerkedett a magyar földdel és mezőgazdasággal, a talajokkal és a kőzetekkel. (Hírek)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap