Hírek

Szerkesztő A
Gárdonyi Géza Emléknap

Gárdonyi Géza a magyar próza mestere, aki feledhetetlen szépségű történelmi regényeivel csodálatos szépségű, de hiteles világba repíti olvasóit. Egyik irodalmi közhöz sem tartozott, különös, magányos ember volt, aki ugyanakkor a közösségért élt. Tanító volt a szó legnemesebb értelmében, szívén viselte az ifjúság sorsát. Néptanítóként féltő-gondoskodó kézzel nyúlt a falusi gyermekekhez, akik felemelése a neve... lők, a felnőttek feladata, kötelessége. (Hírek)

Szerkesztő A
Varga Csaba Napok

A ma magyarnak nevezett nyelvet már eleink is beszélték – igaz akkor még nem magyarnak hívták, mert ez egy ősnyelv, - az ősnyelv - az Isten által teremtett nyelv. Gyöknyelv, egy szerves egész. Ebből alakulnak majd ki sorban „szellemi lerombolódással” az európai nyelvek. Ugyanakkor a mi nyelvünk maradandó, időtlen. A szókincsében "nyugatosított" magyar nyelvben mindvégig ott „parázslik” a háttérben a változatlan magyar nyelv, a nép nyelve. (Hírek)

Szerkesztő A
Kazinczy Ferenc Napok

Kazinczy Ferenc író, költő, irodalomszervező, nyelvújító és művészetpártoló, a magyar művelődéstörténet kiemelkedő szereplője. Neve összeforrt a magyar nyelv megújításának nagy eseményével, s így lett a széphalmi mester a műveltség, a kultúra és nyelv iránti elkötelezettség jelképes alakja. A nyelvújítás összetett jelenség volt, melyben Kazinczy valóban nagy érdemeket szerzett. Kazinczy fő küldetése az irodalom stílusának megújítása, a magyar irodalmi nyelv megteremtése volt. (Hírek)

Szerkesztő A
Fedák Sári Emléknap

Fedák Sári több évtizeden át ott volt a színházban, a filmeken, az úgynevezett társasági eseményeken, beszéltek róla városi szalonokban, minisztériumokban, írtak róla az újságok, szóltak róla a kofák, s az asztaloknál így verték egy időben az ultit vagy a 66-ot: „Kontra, rekontra, szubkontra, fedáksári!” Mármint ezzel a legutóbbi bejelentéssel jelezték, hogy mindent visznek. Ők a nyerők, mint amilyen Fedák Sári volt. Fedák Sári szülei, dr. Fedák István és Kokoli Emilia polgári életutat szántak (Hírek)

Szerkesztő A
1956 kronológiája

Az 1956-os Magyar Forradalom és Szabadságharc megismeréséhez és megértéséhez szükséges megismerni azokat a politikai és történelmi eseményeket, melyek annak előzményei voltak. 1955 – A szovjet hadsereg kivonul Ausztriából. Ekkor előttünk, magyarok előtt is felcsillant a szovjetektől való felszabadulás lehetőségének reménye, de a Varsói Szerződés megkötése megakasztotta ezt a folyamatot. 1956. február – A Szovjet Kommunista Párt XX. kong... (Hírek)

Szerkesztő A
Lehár Ferenc Emléknap

A XX. századi operett műfajának egyik legnagyobb képviselője Komáromban látta meg a napvilágot. Élete nagy részét Ausztriában töltötte, de magyar nemzete iránti hűségből végig megtartotta magyar állampolgárságát. Szerény fiatalember volt és bár tanult a prágai konzervatóriumban, hegedűsként apja zenekarával végigjárta és végigzenélte a monarchia szinte minden jelentősebb városát mindig alá... zatosan állt a pódiumon. Miután Bécsben telepszik le, és részese lesz a (Hírek)

Szerkesztő A
A Magyar Operett Napja (okt. 24.)

Abban a korban, az operett fénykorában is lenézte a nyugat a keletet, a legjobb esetben is csupán különlegesnek tartotta. Mégis a 19. század végén, a 20. század elején a magyar operett világhírnévre jutott, mert a fülbemászó dallamok elől nem voltak képesek se Bécsben, se Párizsban, Londonban, ahogyan New Yorkban vagy másutt sem bezárni fülük és szívük. Párizs, Bécs és London színházai is játszottak – játszanak – operettet, ahogyan a híres Broadway-n több magyar operett fogalom lett. (Hírek)

Szerkesztő A
1956. október 23. a Forradalom és Szabadságharc ünnepe

Az 1956-os forradalom és szabadságharc a huszadik századi magyar történelem egyik legjelentősebb eseménye volt. Magyarország népének elege lett a megalázottságból, a félelemből és kiszolgáltatottságból, az elhurcolásokból, a rögtönítélő népbírósági perekből és felkelt a sztálinista diktatúra, a szovjet megszállás ellen. Az eseménysorozat a budapesti egyetemisták és főiskolások békés, spontán tüntetésével kezdődött. (Hírek)

Szerkesztő A
Arany János Napok

Arany János a magyar költészet egyik legnagyobb alakja, az epika és líra mestere, műfordító, irodalomtudós. A gazdag 19. század kiemelkedő alkotója, Petőfi barátja, Vörösmarty, Jókai kortársa. Nagyszalontán született, Debrecenben tanult, volt vándorszínész, tanító, szerkesztő, a nagykőrösi gimnázium tanára; a Kisfaludy Társaság igazgatója és az Akadémia főtitkára. Különlegesen értékes, lassan bontakozó, de nagy ívű pálya ez, a korszak minden jellegzetességével. (Hírek)

Patócs Júlia
…dalnok fiát a hű magyar Szalonta haló porában sem feledé”

Bármelyik irányból közeledik valaki Nagyszalontára, a Csonkatorony már messziről köszönti. A település legöregebb épülete a templomtornyok között kémleli a látóhatárt. Egykor őrtoronyként szolgált, majd hosszú éveken át csonkán, üresen állt. Arany János, a város nagy szülötte még a tetőszerkezet nélküli, denevérek és baglyok lakta elhagyott épületet ismerte, s ezt örökítette meg rajzán Petőfi Sándor is, amikor barátjánál (Hírek)

Patócs Júlia
Arany levele szomszédjához

Nagykőrös, márc. 28.1852. Kedves Szomszéd úr! Furcsa szomszédság ez a mienk, 20 mérföldnyire egymástól! No de sebaj, azért a szomszédi jó érzet nem változott. A kérdéses számadásról egyebet nem tudok, mint azt, hogy az a forradalom alatt akkori főszolgabíró Sughó József úrnak volt kiadva (a megyei közgyűléstől) megvizsgálás végett: Súghó úr 1849-ben ha jól emlékszem január vagy február hóban köz... lötte is a várossal hogy észrevételeit (Hírek)

Szerkesztő A
Szent-Györgyi Albert Emléknap

Szent-Györgyi Albertet az egész világ – különösen a laikus, nem tudós világ – a C-vitamin atyjának tartja. Pedig Szent-Györgyi Albert nem csak ez, hanem sokkalta összetettebb személyiség, sokoldalúbb tudós és olyan magyar ember, aki nem az „elefántcsonttornyába” zárkózott be, nem a tudósi magányt kereste, amikor nemzete bajban volt, hanem aktívan tett az országért, amelynek polgára. Felelős polgára és gondol... kodó tudósa. (Hírek)

Szerkesztő A
Liszt Ferenc Napok

Élete során, egy híján 1000 művet szerzett, ami valójában még ennél is több, hiszen jó néhányszor művek sorozatai szerepelnek egy jegyzékszám alatt. Munkásságának kétharmadát zenei transzmisszió teszi ki, eredeti műveinek száma 350, melyekből többet át is dolgozott. Liszt Ferenc tehetségével, munkásságával örök értékeket teremtett az egyetemes és a magyar zenei kultúrában. Neve fogalommá vált, művei nap mint nap felhang... zanak szerte a világon, dicsősséget szerezve Nemzetünknek és Hazánknak. (Hírek)

Szerkesztő A
Krúdy Gyula Emléknap

Krúdy Gyula prózairodalmunk varázslatos hangú mestere, elbeszélőművészetünk egyik legnagyobbja. Magányos alkotó, mert bár örököse ő Jókai áradó mesélőkedvének, Mikszáth kiérlelt derűjének, saját korában, sajátos írói világával egyedül állt. Talán ő irodalmunk legtermékenyebb szerzője: több mint hatvan regényt, több mint háromezer novellát, elbeszélést és újságíróként sok-sok cikket írt. Tizenöt éves korában jelent meg első novellája, tizenhét évesen már újságíró, később Nagyváradra került, majd Budapestre. (Hírek)

Szerkesztő A
Deák Ferenc Emléknap

Deák Ferenc, a 19. századi magyar történelem legjelentősebb személyiségei közé tartozott. A „nemzet prókátora” politikai pályafutásával és országunkért tett munkájával megkerülhetetlen személye lett nemzetünk történelmének. Vörösmarty Mihály ekképpen jellemezte a nagy államférfit: „Ilyen emberre szükség van a világon, nemcsak az országért, hanem azért is, hogy rossz óráinkban meg ne tagadjuk azon állítást, hogy az ember Isten képére alkottatott.” (Hírek)

Szerkesztő A
Nyirő József Napok

Nyirő József az erdélyi irodalom nagyja, az erdélyi sors hiteles, lelkeket mozdító krónikása. Székelyzsomboron született 1889-ben; az Erdélyi Helikon munkatársa, a Keleti Újság szerkesztője volt, később országgyűlési képviselő lett. A világháború után emigrációba vonult, Madridban hunyt el 1953-ban. Első novellái Jézusfaragó ember címmel jelentek meg, láttató erővel, kiváló stílussal, új színekkel. Nyirő műveiben az erdélyi sors, a történelem, a táj elevenedik meg, drámai erővel. (Hírek)

Szerkesztő A
Nyírő József - Akinek nem tetszik, öntsön vörös festéket magára!

Meghatározott, de nem meghatározó körökben szokássá vált a magyar kultúra prominenseinek sárral dobálása. Kétbalkezes szakvélemények írói követelik, hogy a magyarság, mintegy megfelelési kényszernek engedve határolódjék el saját nemzeti íróitól, költőitől. Ilyen célkeresztbe került az erdélyi magyar irodalom kiemelkedő alakja, Nyírő József költő is. Tavaly a román hivatalos szervek mondvacsinált ürüggyel megtiltották, hogy Nyírő József hamvai erdélyi földben kapjanak végső nyughelyet. E híren felbuzdulva (Hírek)

Szerkesztő A
Selye János Emléknap

Sok olyan magyar tudóst ismerünk, aki tudásával, és munkájával kivívta a világ elismerését, de sikerei többségét sajnos nem hazájában, hanem - a történelem viharai folytán - külföldön érte el. Közéjük tartozik Selye János is, aki a huszadik század egyik legnagyobb orvos-kutatójaként tartanak számon. Személye az endokrinológia, az élettan, a biokémia és a krónikus megbetegedések járványtani kutatása területén még ma is meghatározó. / Selye János szüleit tekintve magyar apa (Hírek)

Szerkesztő A
Papp László Emléknap

Papp László, a legendás magyar ökölvívó, nemzetünk büszkesége elsőként a világon, három olimpiai aranyérmet szerzett. (Példáját az óta is csak ketten tudták követni.) Pályafutása során további négy Európa bajnoki és hét magyar bajnoki címet is szerzett. Az ökölvívás történtében nevét nemzetközi tisztelet övezi. Megmutatta a világnak, hogy tehetséggel, hittel és szorgalommal egy kis nemzet is felülkerekedhet a nagyokon. (Hírek)

Szerkesztő A
Báró Kemény János Emléknap

Báró Kemény János a művelődés embere volt, s a szellem nevében munkálkodott, mindenkit keblére ölelve, társadalmi rangtól és nemzeti hovatartozástól függetlenül. A magyar irodalmi közbeszédben keveset emlegetik őt, pedig élete annak gyönyörű példája, hogy – a hajlamainak és tehetségének megfelelő területen – mennyit tehet-segíthet az, akinek a gazdagság, a vagyon megadatott. Ez azonban kevés lett volna, ami a legfontosabb: báró Kemény János a magyar kultúra jóságos szívű szerelmese volt. (Hírek)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap