Fedák Anita
Szabó Dezső, az ungvári gimnáziumi tanár

„Roppant szigorú oktató volt, megvetette a lustákat, hanyagokat, kötelességmulasztókat, és ennek gyakran hangot is adott. Különben nem volt az emberi jóság mintaképe: szerette kigúnyolni a gyenge diákokat, ha kellett, irgalom nélkül büntetett, és erre igen változatos módokat eszelt ki. A Kálvárián lakott, a sírkerttel közvetlenül szomszédos utolsó házban, és azoknak, akik nem készül... tek el az órára, pontosan éjfélkor kellett megjelenniük az ablaka előtt, be (Egyéb)

Szerkesztő C
Szabó Dezső: Nincs menekvés

Szabó Dezső: Nincs menekvés - Az 1917-ben írt kötet elementáris erővel hatott megjelenése idején, hiszen lélektani világa a magyar századvég irodalmának és Turgenyevnek a hatásait mutatta. Monarchia deja-vu? Korszakkritika? Kor kritika? Talán mindez együtt egy felbolydult világban, mementó egy felbolydult világról… A kitűnő társadalmi regény író-újságíró főszereplőjének kálváriajárása csak keret a kíméletlen társadalomkritikához, mely ijesztő tükör a farizeus, századelőbeli (poszt)dzsentriről, a pesti (Könyvbemutató)

Csata Ernő
Szabó Dezsőre emlékezem

Széles e hazában hatalmas tömegek tudták, mit jelent a neve: hogy jelent nemzeti önbecsülést, kiapadhatatlan nemzetféltést, alku nélküli, ellentmondást nem ismerő szolidaritást minden emberi szenvedéssel, hogy jelenti a magyarság sorskérdéseinek legtisztább hangját. Mert minden mondata "sikoly volt a hátba döfött nemzet ajkán". Vegyész nem láthatja olyan tisztán a kémcsőben lezajló folyamatot, zenész nem hallhat olyan ... (Egyéb)

Szerkesztő C
Szabó Dezső: Karácsony Kolozsvárt

Az 1932-ben keletkezett regény egy sikeres író hányattatásainak krónikája, mely mögött nem lehet nem észrevenni az önéletrajzi szálat. A koldustörténet persze írói fikció, Szűcs Barnabás író Canossája metaforikus olvasata a 30-as évek társadalmi viszonyainak, ahol megmutatkozik a társadalmi ranglétra belső konfliktusrendszere. S miközben az alaptörténet egy árva kislány megmentéséről szól, mindvégig é... rezzük: a főhős próbálkozásai ... (Könyvbemutató)

Kocsis István
Trianon kérdésköreinek metafizikai megközelítése 6/9

Magyarország területéből, mely – Horvátország nél­kül – 283 000 km2 volt 67 000 km2-t olyan országokhoz csatolnak, amelyek a háború idején ugyanazon az oldalon harcoltak, sőt ugyanazon központi parancsnokság irányítása alatt: az Oszt­rák–Magyar Monarchiában az Osztrák Császárság részeként önálló állami­sággal bíró Csehországhoz 63 000 km2-t (e terület 3,5 millió lakosából 1... - ·A trianoni pszichózisok - I. - 1. A tri­a­no­ni pszi­chó­zi­sok fel­fog­ha­tat­lan­sá­ga. A ro­mán, szlo­vák, szerb és osztrák (Tudomány)

Szerkesztő A
Lechner Ödön Emléknap

Lechner Ödön az a magyar építész, akinek neve külföldön építészek és építészek tanárainak a száján forog mint korszak-meghatározó építész-nagyság. Sőt nyugati építészeknek „tetőnéző utazást” is szerveznek Magyarországra. Lechner Ödön építész tervei, főleg a színes cserepekből kirakott mintás tetők külföldön híresebbek, mint nálunk. Pedig egy építészeti alkotás ugyanúgy műremek, ugyanúgy művészi mestermű, akár egy szobor vagy egy festmény. (Hírek)

Szerkesztő A
1914. június 10-én hunyt el Lechner Ödön építész

Lechner Ödön (Pest, 1845. augusztus 27. – Budapest, Terézváros, 1914. június 10.[2]) építész, a magyar stílusú szecesszió úttörője. Bátyja Lechner Gyula festő, fia ifj. Lechner Ödön (Lechner János Ödön) festőművészek, unokaöccse Kismarty-Lechner Jenő építész. A szecesszió építészetének világhírű, iskolateremtő mestere és a magyar szecessziós építészet megteremtője polgári családban született. Édesapja a bajor származású Lechner János (1812–1884)[3] hites ügyvéd, fővárosi főadószedő, téglagyár-tulajdonos, (Hírek)

Jókai Anna
A garnitúra

A járókelők a látványt megmosolyogták. Ki így, ki úgy. Arcukba húzódott a sorsuk, ahogy a teherkocsi mellett elhaladtak. Volt, aki fölényesen élvezte az elébe táruló helyzet iróniáját: mit meg nem enged magának a primitív népség! Az innen-oda rohanók épp csak rápillantottak a képre, ezeknek jó, gondolták keserűen, szedik össze a nagy pénzt, s közben még erre is van idejük… A sétálgatók – az általánosításokra hajlamosabbak – elégedetten levonták messzemenő követ... keztetéseiket: ez jellemző (Novella)

Orosz T Csaba
Város, ahol a bukott angyal földet ért

Szaszó mosolyogva fordult le a kis sétányról. Még mindig eszében járt az a helyes fiú aki a közeli pláza fagyizójában rámosolygott. Eddig nem nagyon mosolyogtak rá a fiúk. Inkább ikertestvére a tűzről pattant Ranó volt a sikeresebb ezen a téren. Szaszó tizennégy éve minden optimizmusával, világba és az emberekbe vetett hitével, boldogan fordult rá a házak között megbúvó kis játszótér, fákkal övezett kavicsútjára. Szaszó átlagos kislány volt... (Novella)

Kő-Szabó Imre
A koszorú

Az öreg, mert így hívta mindenki, már napok óta gyengélkedett. Nem evett, a szívére panaszkodott, de itt nem vette szavát komolyan senki. Hét éve, hogy ide került, ebbe a börtönbe, egy év előzetes után. Itt ő volt a 0460. számú elitélt. Tisztességes nevét nem tudta senki. Az újságban is csak úgy jelent meg: K. Ferenc. Aztán leírták az elkövetett bűncselekményt és az ítéletet, mely elég szigorú volt, tizenkét évet kapott, leghamarabb csak kedvezményesen, három év (Novella)

Koczeth László
Az utolsó dallam

Befejeződött a második világháború - Felbúgott a sziréna. A bolt előtt állók hirtelen futni kezdtek. Amikor lélekszakadva beugrott az óvóhelyre, már süvítettek is a bombák. Félelemtől tágult, rettegő szemek néztek rá. A sarokban egy copfos kislány pityergett, magához szorítva kifordított lábú mackóját. Az emberek nem szóltak egymáshoz, csak vártak. Robbanások zaja hallatszott odakinn és a repülőgépek búgó, majd elhalkuló hangja. Hirtelen kiszaladt az utcára és futni kezdett. (Novella)

Arató János
Nyina Gabrieljan: Tó

És amikor a férfi már majdnem elúszott a tó közepéig, utolérték. A makacs víz ellankadt alatta, és az asszonyka bedugta keskeny, bájos fejét a félig nyitott ajtó nyílásán, érdes nyelvével megnyalta élénken kifestett szája szélét, és megkérdezte tőle: – Nem fáj ez nagyon? – Miféle ez? – kérdezett vissza csodálkozással a hangjában a férfi. De az asszA lankadt víz sebesen szívta magába azt, onyka már hallgatott, és szeme mind tágabbra nyílt a bámulattól. A férfi fölsóhajtott és lankadtan (Novella)

Szappanos Gábor
Egy fiatal íróhoz - fiktív levél

Boldog születésnapot, kedves fiatal barátom, koccintsunk… Úgy ni, egészségedre… Hát, ötvenéves lettél, el sem hiszem, emlékszem még, amikor először láttalak édesapáddal. Nagyon aranyos – akkor még szőke – kis kölyök voltál, most pedig a halántékodon már őszbe vegyül gesztenyebarna hajad. Hosszú szempillád volt, olyan hosszú, hogy minden szálldosó szösz megakadt benne, apáddal alig győztük szedegetni. A te szempilládról aztán tényleg (Novella)

Kalász István
Vesztő

Két napig volt a sziklánál, ült, pihent, gondolkodott, járkált, még énekelt is. Boldog volt, hogy eljutott ehhez a magányos sziklához, és zarándoklata során megértette, vissza kell mennie. családjára gondolt, látta, ahogyan gyerekei a konyhaasztalnál ültek, ahogyan a felesége főzött, látta, ahogyan alszanak éjjel, és örült, hogy senki, de senki sem járt a szikla környékén, aki az elmélyülésben zavarta volna. A harmadik nap reggelén levésett a sziklából egy darabot, a követ betette (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap