Tusnády László
Az élet diadala – Nándorfehérvár 1/2

Először ötvenhét évvel ezelőtt éltem át azt, hogy az a hajdani nagy esemény az élet diadala volt. Eszmélésem hajnala óta tudtam, ismertem a déli harangszó üzenetét. Szerettem a harangokat, az adventi énekek boldogságot repeső hangvirágait, lélek-fakadásait, remény-repeséseit. Mentünk a rorátéra. Hullott a ruhánkra a hó. Szerettem magamon látni a nagy fehérséget. Úgy éreztem, hogy ezzel a fe... hérbe öltözéssel szabadul meg a lelkem minden rossztól, bűntől. Hamarosan boldog és ragyogó (Tudomány)

Tusnády László
Az élet diadala – Nándorfehérvár 2/2

Szabad-e világra szóló eseményekről úgy beszélni, hogy közben az ember a saját esendő létével néz szembe, arra hivatkozik? Nem jobb-e az, hogyha egy arra hívatott ítész felhőoszlop magasságából nézi a földi jelenségeket, a lét-karaván utasait, és mint sakkfigurákat, ide-oda rakja őket, és elmondja a végeredményt? Például azt, hogy nem is úgy voltak azok a dolgok, ahogy bennünk élnek. Egész meggyőződésünk, magyarságtudatunk esendő semmiség (Tudomány)

Lukáts János
Nándorfehérvár emlékezete

Magyar írónak aligha lehet felemelőbb érzés, mint Nándorfehérvárról írni regényt, Hunyadiról, Kapisztránról, Dugonics Tituszról. A nagy magyar összefogások, nagy magyar győzelmek egyikéről, amikor hetven évre fellélegezhetett az ország, amikor talán soha vissza nem térő lehetőséget kapott a nemzet az európai felzárkózáshoz, azonossága meghatározásához, és az ország felépítéséhez. Takács Tibor 1959 óta mintegy hatvan regénnyel (Könyvbemutató)

Tusnády László
„Péntek napja vala, Buda elesett…” 1/2

Háromszázhuszonhét évvel ezelőtt boldog harangzúgás, áradó, dicsőítő versek sokasága zengte be Európát. Buda szabad lett. Megtört a mohamedán félhold hatalma. Egy kulcsfontosságú, bevehetetlennek látszó város újra a keresztény világhoz tartozott. Zengő harangok, múlt idők boldogságrepesői és halottak elsiratói! Újra hallak titeket. Minden hazai daloló és síró harangot, mert népem lelkét, szívét akarom érinteni. Öt... százötvenhét (Tudomány)

Tusnády László
„Péntek napja vala, Buda elesett…” 2/2

Ezerhatszáznyolcvanhat után több török népdal is azt hirdette, hogy „Elvette a német csodás Budánkat”. Mehmet Özbek gyűjteményében két népdalnak ez a refrénje, egy harmadikban ötször tér vissza a következő változatban: „Jött a gyaur, s elvette Buda várát”. Nagyon különös eredményre jutunk, ha az első két népdalt összehasonlítjuk azzal a változattal, melyet Kúnos Ignác Orsova mellett az egykori Ada Kále nevű, törökök lakta (Tudomány)

Szerkesztő A
Kocsis Sándor Emléknap (Aranycsapat)

Kocsis Sándor olimpiai bajnok, VB ezüstérmes, ötszörös magyar bajnok, világbajnoki és háromszoros magyar gólkirály, kétszeres spanyol bajnok és kupagyőztes, BEK-döntős kiváló magyar sportembert a World Soccer Magazine 1999 decemberében a 20. század 100 legnagyszerűbb labdarúgó játékosa közé sorolta. Méltán lehetünk reá büszkék, hiszen labdarúgói tehetsége, pálya... futása és eredményei ma is példaértékűek a világ futballistái számára. (Hírek)

Szerkesztő B
1979. július 2-én hunyt el Kocsis Sándor labdarúgó, az Aranycsapat tagja

Kocsis Sándor (beceneve Kocka; Budapest, 1929. szeptember 21. – Barcelona, 1979. július 22.) magyar válogatott labdarúgó, az Aranycsapat kiemelkedő csatára. A World Soccer Magazine 1999 decemberében a 20. század 100 legnagyszerűbb labdarúgó játékosa közé sorolta. / Pályafutása: Már tizenhét évesen a Ferencvárosi TC első csa... patának a csatára volt. 1950-ben a Budapesti Honvédhez küldték, ahol már Bozsik József és Puskás Ferenc is játszott, az 1952-es nyári olimpián Helsinkiben (Hírek)

Vámosi Melinda
Aranyerdő (Arany Sas pályamű)

Röviden szerettem volna elmesélni ebben a kis novellában hogy teremti meg az isten derűs jókedvében a magyart és a székelyt valamint annak csodálatos hazáját. Dicsőséggel és szenvedéssel teli történelmét és remélhetően szebb és öröm telibb jövőjét. - Alkotott egyszer az isten egy olyan összefüggő organikusan együtt lélegző, élő, virágzó természeti földrajzi népi egységet, amit ugyan hadakozó nagyurak politikailag szétszabdalták, levágták ágait ennek az életfának, de gyökerei

Szerkesztő A
Wass Albert: Levél mindenkihez, aki magyar!

Erdélyi Véreim, megszólalok újra, mert fontosat kell mondjak, halálosan fontosat. Harangom, ha lenne, félre verném. Kürtöm, ha lenne, riadót fújnék rajta nappal és éjszaka. Kardom, ha lenne, vérbe mártva hordoznám meg köztetek. De csak a szó maradt meg nyelvem gyökerén, s a hang, hogy belefordíthassam ebbe a részvételen, megkergült világba: segítség, emberek! Pusztul a ma... gyar! Veszedelemben a nemzet! Ezeréves honában láncra verve vérzik és (Novella)

Duray Miklós
A magyar nemzetstratégia és nemzetpolitika kibontakozásának mérföldkövei 2/3.

A magyar közgondolkodást az egész 19. század folyamán leginkább az államstratégiai gondolkodás hatotta át. A függetlenülés óhaja Bécstől, a Habsburgoktól, aminek a kiegyezés után kialakult egy sajátos elágazása, a nemzetállam stratégia. Ennek vezérlő gondolata ugyanaz volt, mint száz évvel korábban a francia államnemzet eszme – az országot alkotó nép a francia, esetünkben a magyar. Csak a nyilvántartás kedvéért jegyzem meg, a kiegyezést követően születik újra a magyar külpolitikai stratégia, azáltal, hogy (Egyéb)

Jankovics Marcell
Nagyőr Szent Anna-temploma 8/11.

Belső szárnyképek // Négy kép látható rajtuk Mária életéből. Az aranyozott ég, a festett háttér megoldása, a glória elhelyezése a fej mögött megegyezik a másik két oltár belső tábláin láthatókkal. Az alakok rajzi megformálása, színviláguk és az ecsetkezelés viszont egészen más. Ez nem zárja ki, hogy egy műhelyben készült mindhárom oltár, csupán a festőjük nem azonos. // Bal oldalon fönn Angyali üdvözlet (545) // Az Úr angyala meglátogatja Máriát, köszönti és közli vele, amint az Lukács evangéliumában olvasható (Tudomány)

Hartmann József
Az út (Arany Sas pályamű)

A központi téren egy részeg ordibált, akit egy rendőr hajánál fogva, a gumibotját ráemelve igyekezett lecsendesíteni. Azonnal meg akartuk örökíteni a jelenetet, de a fényképezőgép láttán az egyenruhás gumibotját leengedve megsimogatta a részeg fejét, és ránkmosolygott. Röhögni nem mertünk, azonnal eliszkoltunk a helyszínről. Vonatunk éjfél körül indult tovább. Úgy tizenegy óra körül nagy zaj, kiabálás támadt a váróterem egyik sarkában. Azt láttuk, hogy egyenruhások hajtanak ki egy csoport ágrólszakadt embert az állomásról. Így találkoztunk először hajléktalanokkal.

Balogh Bertalan
Krisztusportré

Mocskos és rongyos farmerruhát visel, mosdatlan szőke fürtjei majdnem az aszfaltot érintik, ahogy kissé rövidlátóan görnyedve dolgozik. Emberi arcot rajzol. Sőt, istenit: Krisztus vonásai bontakoznak ki határozott és meglepően ügyes keze alatt a flaszteron. Óriási portré, valósággal forgalmi akadály itt az útkereszteződéshez közel, ahol negyedmillió ember biztosan elsiet mindennap. Kíváncsiskodó emberek sűrű gyűrűje veszi körül. "Nem is rossz", jegyzi meg a mellettem álló. Én meg inkább ezt a toprongyos (Novella)

Lukáts János
„Kihúzta az ördög a dugót!”

Babonák a magyar közmondásokban - A közmondás „a jó érzés beszélt emlékműve”, tartotta Benedetto Croce, - a latin és a nagyrészt erre épülő itáliai közmondáskincs ismeretében bizonyára helyesen. A közmondások kutatása napjainkra elképesztő méretű iparággá fejlődött, egyre előkelőbb helyet követelve (és harcolva ki) magának a folklórban és a nyelvtudományban, a népi gyógyászat és a és a népi vallásosság témakörében, a helytörténetben, de még a lexikonszerkesztésben, a nemzetközi összehasonlító közmondás-, szólás- (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap