Szerkesztő B
Móricz Zsigmond: Barbárok

kis kutya, a puli, fülelt, szimatolt s a következő percben vicsorítva kezdett ugatni. – Mija? – szólt rá a juhász. A kutya csak még jobban ugatott. – Városifélék? – kérdezte a juhász. A kutya egy pillanatig hallgatott. – Pusztabéli? A kutya ugatni kezdett. – Akkor mi bajod? A juhász végigheveredett a subáján, a szamár árnyékában, és többet nem törődött az egésszel. Egy idő múlva a két komondor is észrevette, hogy idegenek kö... zelednek, s mély (Novella)

Kárpátalja-szerkesztő
Móricz Zsigmond kárpátaljai kötődései

Móricz Zsigmondnak nagy kultusza van Kárpátalján. Nevét az ugocsai Péterfalván középiskola, a nagyszőlősi járásban kulturális egyesület viseli. Születésének 125. évfordulóján a megemlékezések központja a hajdani Szatmár megyébôl egyetlenként átcsatolt település, a Boldog emberben is megidézett Nagypalád volt. A ragaszkodás nem véletlen, hiszen Móricz Zsigmond életét és munkásságát számtalan szál köti Kárpát... aljához. Egy kis lokálpatrióta (Egyéb)

Jókai Anna
Utóéletre ítélve

Móricz Zsigmondról „Önmagából senki sem léphet ki, senki sem adhat mást, mint ami lényege, legfeljebb ha idegen lényeget akar produkálni. Őszinte művész egy életen át ugyanazt produkálja. Arról van tehát szó, hogy egy bizonyos idő múlva a művész, még akkor is, ha önmagát felülmúlja: nem hoz újat, nem hoz szenzációt. Rubens szakadatlanul Rubens, tízezer múzeumi képen át, és Rembrant szakadatlanul Rembrant, ha bármilyen padlásról kerül is elő egy-egy újabb darabja.” (Egyéb)

Szerkesztő B
Móricz Zsigmond: Karácsonyi ének

Hull hó, hull a hó. Mint pajkos gyerekek kergetik, dobálják egymást a pelyhek. Homlokomat a hideg ablaküveghez támasztom, s gyönyörködve nézem a bohó játékot. Hogy örülnek, hogy vigadnak, jön a karácsony. - Karácsony, Karácsony... Varázslatos szó, gyermekkorom legrégibb emlékei: zsongó-bongó érzések támadnak fel rá. Az első nagy álom, amit ébren láttam, az első nagyszerű tudás, melyre fölemelkedtem, az első eszme, amit ... (Novella)

Szerkesztő A
Árvácska (1976)

See video

Petrusák János
Összeomlások: ideg meg egyéb - víg monodráma 1. rész

A főhős: az ember! A mai. Aki pályáz, hogy reménye legyen. Hogy élete legyen. Vagyis munkája, hogy legyen pénze és élete. Fő is a feje rendesen, mert interneten kell küldenie a pályázatot – időre, ami fogy! – az irodaházba. A szomszédba. Oda se személyesen, sem levélben nem lehet! Ez kizáró ok. Ő meg nem akarja magát kizárni. Elég, ha más teszi meg vele. Ő viszont teszi, mit tennie kell, mit megkövetel a haza, az élet, a pályázat. 60 perc – egy kisemberi prototípus egy napjából. Küzdelem a valósággal meg a nettel… (Dráma)

Szerkesztő A
Kemény János

See video

Szerkesztő A
Báró Kemény János Emléknap

Báró Kemény János a művelődés embere volt, s a szellem nevében munkálkodott, mindenkit keblére ölelve, társadalmi rangtól és nemzeti hovatartozástól függetlenül. A magyar irodalmi közbeszédben keveset emlegetik őt, pedig élete annak gyönyörű példája, hogy – a hajlamainak és tehetségének megfelelő területen – mennyit tehet-segíthet az, akinek a gazdagság, a vagyon megadatott. Ez azonban kevés lett volna, ami a legfontosabb: báró Kemény János a magyar kultúra jóságos szívű szerelmese volt. (Hírek)

Szerkesztő B
1903. szeptember 5-én született báró Kemény János író, színházigazgató, mecénás

Magyargyerőmonostori báró Kemény János (Pittsburgh, USA, 1903. szeptember 5. – Marosvásárhely, 1971. október 13.) író, színházigazgató, mecénás, a marosvécsi Helikon írói munkaközösség megalapítója (1926). Abból a családból jött, mely nemcsak az emlékíró fejedelmet, hanem Kemény Zsigmondot is adta a magyar irodalomnak. Más oldalról leszármazottja Káli Nagy Lázárnak, a kolozsvári első magyar nyelvű kőszínház alapító igazgatójának. Őseinek az irodalommal (Hírek)

Felber Zsolt
Kemény János az író és irodalomszervező

E csodálatos ember, életének utolsó szakaszában érte el írói tevékenységének fénykorát, egyre gyakrabban jelentek meg könyvei, cikkei. Írt sokat és szépet: bábszíndarabokat, színdarabokat, önéletrajzot, úti élményeket – természetről, emberekről, a havasi életről. Szellemi öröksége azonban sokkal gazdagabb volt, minthogy csak íróként tartsuk számon, hisz jó maga szellemi vezére volt annak az irányzatnak, melyet ma tran... szilvanizmusnak hívnak. Kemény János vérbeli irodalomszervező volt. (Publicisztika)

Lukáts János
Meséből, balladából…

Mi másból is állhatna egy erdélyi történet, amely a havasok, a rengetegek és a vizek világát veszi szemügyre, mint meséből és balladából. Nem kell félni a mesétől, sem a balladától, ugyanabból az ősi és titokzatos talajból nőttek ki, amelyikből a havasok népe, ugyanabból a kegyetlen és tündéri valóságból, csak éppen a szövésük, a logikájuk más. Máramaros a szélsőségek világa, a festői tájakban olyan gazdag Erdélynek is a legvadregénye... sebb vidéke, amely a legérintetlenebb és a legszegényebb volt (Novella)

Bodor Miklós László
Céltávcső a hiuból

- Még mindig nincs célzó távcsöved? - Még nem tellett rá – feleltem - Vigyél fel Noszvajra, ipamék régi házába. – kért, talán életében először. Az öreg ház pajtájának nyekergő, recsegő létráján felmászott a hiúba, és egy helyütt felbontotta a sárfedést egyik gerenda mellett. Kis fadoboz került elő. Kezembe nyomta, és miután lesegítettem, a padlás ajtót is visszazártuk, nekifogtunk a kis ládika felbontásának. Egy gondosan, puha flanelba tekert tárgy került elő. kis molinó zacskóban rizsszemek tartották (Novella)

T.Ágoston László
Matyi szeretője

Valószínűleg akkortájt kezdődött a dolog, amikor Matyit kirúgták a gyárból. Igaz, hogy akkor már nem gyárnak hívták, hanem káeftének, és nem igazgatója volt, hanem menedzsere, s a melóst se drehásnak becézték, hanem humán erőforrásnak. Ez azonban történetünk szempontjából teljesen közömbös. Vagy mégsem? Majd kiderül. Tény, hogy Matyi tizennégy évesen lépte át először az üzem küszöbét, mint leendő esztergályos szakmunkás tanuló, s negyven év elteltével több hasonló korú sorstársával együtt került az utcára (Novella)

Jókai Anna
Szegény Magyarország

Szegény Magyarország / / / Ötvenhat lyukas zászlaján / a címer pusztán ragtapasz; / mára kilyukadt a haza is: / közepén halt meg a vigasz. / A nemzet körös-körülre átköltözött, / ő tart össze minket: az üldözött. / Vagyunk: / foszló anyagban cérna sorsa / voltunk: / hajdan nép / legyünk: / majdan horda…? / / / Ötvenhat lyukas zászlaján / a címer pusztán ragtapasz; / mára kilyukadt a haza is: / / Magyar Irodalmi Lap / (Vers)

Tylien Lardyss
Magyarok közt (Arany Sas pályamű)

Művem a X. században játszódik, és azt beszéli el, hogyan éli meg a hadifogság éveit egy bajor írnok: Szép lassan megtanulja nyelvünket, megismeri a pogány magyarok erényeit is, és leszámol a nyugati világban elfogatott, sarkalatos elképzelésekkel. Rabságának sokadik évében azt is figyelemmel kísérheti, hogyan éli meg mindezt egy új fogoly. (Az eredeti szövegben vannak bekezdések, de ide nem tudom beszerkeszteni őket)

Szerkesztő A
Kosáryné Réz Lola - Egy leány a sok közül

A regény pontosan körülhatárolható helyen játszódik: Budapest XI. kerületének Szentimreváros nevű részén, az akkor éppen Horthy Miklós nevét viselő Körtér, az azóta vásárcsarnokká „előlépett” Fehérvári úti kispiac és az akkor még Lenke tér nevet viselő, mai Kosztolányi Dezső tér által jelzett háromszögben. Az idős házaspár Vasas Gábor erdőmérnök, ny. miniszteri tanácsos (Lelkem), és felesége Belluska (Szívecském) mintája az írónő szülei: (Könyvbemutató)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap