Erdély-szerkesztő
Már Bolyai Jánost is lopják!

Már Bolyai Jánost is lopják! // Tisztelt vezetőség! // Bolyai Jánost a kolozsvári rádió román adása egy interneten bemutatott videóban román tudósként mutatja be. „Én Romániát választom - 100 román, akinek a kreativitása, munkája és bátorsága Romániát azon országok közé emelte, amelyek gazdagították az egyetemes tudást. ” c. videofilmben BOLYAI JÁNOS-t a románok közé sorolja. /http://eualeg... romania.ro/2015/09/26/janos-bolyai-matematicianul-care-a-revolutionat-geometria///Bolyai János magyar. Ő a névadója a... (Publicisztika)

Fedák Anita
Bolyai iskola a kárpátaljai szórványban

2004-ben beléptünk a Bolyai Iskolák Nemzetközi Szerve zetébe, melynek - rajtunk kívül - hat magyarországi, egy-egy erdélyi és vajdasági tagja van, s azóta részt veszünk a minden esztendőben különböző helyszíneken megtar tott Bolyai Találkozókon, melyeken - többek között - matematikavetélkedőket rendeznek. Amikor mi bonyolí tottuk le a négynapos rendezvény sorozatot, mi is nyertük meg a Bolyai-iskolák ver... senyét. Kirándulásokat szerveztünk a résztvevők számára a Vereckei- és a Tatár-hágóra, a munkácsi várba. (Riport-tudósítás)

Jankovics Marcell
Pénz, pénz, pénz! 1/8

Pénz, pénz, pénz! – válaszolta Montecuccoli fővezér (1609 –1680), arra a magának föltett kérdésre, hogy mi kell a háborúhoz. Kukkolóhegyinek, ahogy gimnazistakoromban hívtam, teljesen igaza volt, de pénz nem csak a háborúhoz kell, hanem sok minden máshoz, a magasműveltséghez és a fejlett civilizációhoz is. Fordítsunk egyet a fenti gondolaton! Ha végigtekintünk történelmünkön, kultúránkon, mindenünnen kicsillan a pénz – papír... pénzt csak 250 éve lengetnek sóvár magyar tekintetek előtt (Tudomány)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV VII/7 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövet... kezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga (Könyv)

Szerkesztő A
Selye János Emléknap

Sok olyan magyar tudóst ismerünk, aki tudásával, és munkájával kivívta a világ elismerését, de sikerei többségét sajnos nem hazájában, hanem - a történelem viharai folytán - külföldön érte el. Közéjük tartozik Selye János is, aki a huszadik század egyik legnagyobb orvos-kutatójaként tartanak számon. Személye az endokrinológia, az élettan, a biokémia és a krónikus megbetegedések járványtani kutatása területén még ma is meghatározó. / Selye János szüleit tekintve magyar apa (Hírek)

Szerkesztő B
1907. január 26-án született Selye János, orvos, belgyógyász

Selye János (Bécs, 1907. január 26. – Kanada, Montréal, 1982. október 15.) osztrák-magyar származású kanadai vegyész, belgyógyász, endokrinológus.nyja osztrák, édesapja magyar volt, ő maga Komáromban nőtt fel; róla nevezték el a komáromi Selye János Egyetemet és a Selye János Gimnáziumot. A városban szobrot is állítottak tiszteletére, egykori lakóházán, a Határőr ut... cában pedig emléktábla látható. Tanult Prágában, Párizsban, és Rómában is. Prágában szerezte meg orvosi diplomáját 1929-ben, ugyanott ... (Hírek)

Felber Zsolt
Selye János munkássága

Selye János magyar származású professzor, a stressz kutatója megoldást kínált korunk népbetegségeinek leküzdésében, megelőzésében. Kutatásaival hozzájárul a magyarság testi és lelki felépülésében, megerősödésében. A magyarság szempontjából azért fontos munkássága, mert a leggyakoribb betegségek Magyarországon: az allergia, a daganatos betegségek, a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, a depresszió és a különböző szenvedélybetegségek, mind a stresszhez, pontosabban a distresszhez köthetőek. (Hírek)

Jókai Anna
Üdülő a mélyben 1/2

Korszerű, praktikus építmény. Romantikus helyen: közepében a völgynek. Talán csak túl szűk a völgy, túl közeli és túl meredek a hegyek lába. Inkább zárnak a sziklák, semmint tárulkoznak. Nincsen a szem előtt hívó távlat: ezért hiányzik a késztetés, hogy az ember nekivágjon, föl az oromra. Még az édes bánat is hiányzik: hogy nincs erő, tehát úgyis hiába. A kárpótlás a komfort, a könnyű megközelítés és a valóság: itt a legforróbb nyárban is hűvösebb van, kellemes, fojtott illatú hű... (Novella)

Szerkesztő A
Balázs Tibor Balázs: Wass Albert kanonizációjának kérdése – avagy az egységes nemzettudat felélesztése

I. Kánon és kanonizáció - A Wass Albert kanonizációjával kapcsolatos kérdések tisztázásához elengedhetetlen állást foglalni a kánon fogalmát, valamint a kanonizációs folyamatok jelenlegi állapotát illetően. A legfontosabb feladat magának a kano... nizáció fogalmának a meghatározása, hiszen ez teszi lehetővé, hogy egyes szerzők esetében a kanonizáció kérdése egyáltalán felmerülhessen. A kánon szó alapjelentése „pálca”, de a „mérték” metaforájaként is használták, (Publicisztika)

Szerkesztő A
Fekete István: Betlehem

A konyhában ültünk a földön és a tűzhely meleg fénye kiugrott néha meg-megsimogatván arcunkat. Hallgattunk, de magunkban megvallottuk, hogy a mű tökéletes, és nem is vettük le a szemünket róla. Tornya volt, ajtaja volt, ablakai voltak, ahol be lehetett tekinteni (egy krajcárért!), és ha bent meggyújtottuk a kis gyertyát, kivilágosodott az egész épület valami boldog, meleg világossággal, mint a szívünk ablaka abban az időben. Egyszóval: Betlehem volt. A Szent ... (Novella)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV VII/6 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövet... kezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött a kommunizmus (Könyv)

Szerkesztő A
Fekete István Emléknap

Fekete István a természetleírásnak, a teremtett világ bemutatásának egyik legnagyobb mestere irodalmunkban. Avatott ismerője a természet titkainak, a vadászatnak, halászatnak, a magyar földnek. Termékeny és sokoldalú író volt, Jókai után az ő műveit olvasták a legtöbben; művei nyelvezete olvasmányos, gördülékeny, sok helyütt költői; stílusa a legkiválóbb prózaírók sorába emeli a szerzőt. Fekete Istvánt a szakirodalom, a hivatalos kánon nem tartja számon a (Hírek)

Szerkesztő B
1900. január 25-én született Fekete István író

Fekete István (Gölle, 1900. január 25. – Budapest, 1970. június 23.) író, számos ifjúsági könyv és állattörténet írója. Barátjával, Csathó Kálmánnal együtt az „erdész-vadász irodalom” legismertebb művelője. Jókai mellett, minden idők legolvasottabb magyar írója. 2002 decemberéig legalább 8 700 000 példányban adták ki műveit magyar nyelven. Külföldön tíz nyelven, 12 országban, 45 kia... dásban jelentek meg könyvei.[1] - Életrajza: 1900. január 25-én, a Somogy megyei Göllén született, Fekete Árpád taní (Hírek)

Lukáts János
Édenkert az ingoványon

Fekete István: Tüskevár Ha egyszer valaki számba venné, hogy hány magyar regény- vagy prózarészlet játszódik mocsárban, nádasban, ingoványon, - meghökkentően nagyszámú gyűjteményt kapnánk. Arany Toldijától kezdve, Jókai: Névtelen vár, Mire megvénülünk, Mikszáth: Két koldusdiák, Móra Ferenc: Rab ember fiai c. regényein keresztül, Szabó Pál XX. századi Ahogy lehet-je is kitüntetett figyelemmel fordul e szélsőséges természeti környezet felé. (Könyvbemutató)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap