Szerkesztő A
Petőfi Sándorról

Petőfi Sándor a magyar irodalom egyik legismertebb költője. Az 1840-еs évek egyik leghangosabb felszólója, aki elősszőr írt érzelmeiről, vágyairól, életéről. Bár a kezdetekeben nehezen találta meg a stílusát, de aztán rátalált arra a formára, mellyel képes volt a lelkét beleadni az írásaiba. Költői pályáját megnyitó ,nyomtatásban előszőr megjelenő verse, 1842-ben „ A borozó” volt. Ekkor lobbant fel benne a vágy, hogy tovább írjon. Stílusával szokatlan utat nyitott meg, mert ő hozta létre a népies (Egyéb)

Bilecz Ferenc
Az utolsó magyar hadifogoly (Petőfi!)

Régi írásom, régi témáról. Abszurd helyzetek, abszurd világban. Tisztelgés a Petőfi-kutatók előtt. Az igazság kiderítésének akadályozása, máshol, más helyzetben bűnténynek számítana. - Ott essem el én, a harc mezején…-– ez volt az utolsó gondolata, amikor elesett. Amikor felkelt, kozákok fogták körül. - Szmatri, bljágy! Nyeuzseli, Alexander Petrovics, vengerszkij poet?[1] Távolba szakadt hazánkfia! Miért ne vinnénk... (Novella)

Bella Árpád
Petőfi magyarsága

A napokban kezembe került egy régi írásom, amelyben Petőfi magyarságával példálóztam. Nyolc és fél éve ennek, amikor kétségbeesetten küzdöttünk az ún. „státusztörvény” elfogadásáért. A népszavazáson elbukott kezdeményezés a hazai magyarság szégyene. Jóvátettük? Olvasom a hírekben, hogy már negyedmillió külhonban élő magyar kérvényezte a magyar állampolgárságot, és közel 160 ezren már meg is kapták. Isten malmai... (Publicisztika)

Szerkesztő A
Kiss Dénes Napok

Az ember valós értékét a hiánya mutatja meg. A halála után félbemaradt tevékenysége, vele tűnt cselekményei, hangja, gesztusai és mindaz, amit még megtett, vagy megtehetett volna. A maga után hagyott űr nagysága árulkodik az ember valódi értékéről. Kiss Dénes távozása hatalmas vesztesége a Hazának és a Nemzetnek. Elveszítettük a lánglelkű költőt, aki Petőfi módján kiállt a magyar szabadságért. Az ’56-os forradalom idején, 20 (Hírek)

Szerkesztő B
1936. január 1-én született Kiss Dénes költő, író, műfordító

Kiss Dénes (Pacsa, 1936. január 1. – Budapest, 2013. június 21.[1]) József Attila-díjas (1975) magyar író, költő, műfordító. Kiss Dénes 1936. január 1-én született Kiss Ferenc és Varga Rozális gyermekeként Pacsán. 1956–1957-ben Pécsre járt főiskolára. 1960–1962 között elvégezte az Újságíró Iskolát. 1956. október 24-én megjelent verse miatt 1957-ben kizárták az ország összes főiskolájáról és egyeteméről, majd internálták. 1957 végétől Budapesten gyári munkásként dolgozott, majd könyvtárosként helyezkedett el. (Egyéb)

Kiss Dénes
Árpád neve

Árpád Apánk a vezér II. - Ára értéke rangja becse sebhely (részlet) Amikor a neveket vizsgáljuk, például az Árpád nevet, akkor egyúttal sajátos tömörítésnek vagyunk tanúi. Mégpedig olyannak, ami a név viselőjét kívánja tömören, de mégis pontosan bemutatni. Tehát eredetileg minden névnek ezért van külön jelentése. Igaz, nem mindegyiket lehet pontosan értelmezni. Főként azért nem, mert szűk térben és időben kutakodunk. Az Árpád név jó példa... (Tudomány)

Kiss Dénes
Magyarságom

Én úgy vagyok magyar, hogy belerázkódok, és megrendülök bele./ Mint amikor a Föld mozog, s csikorog lelkemet átvágó izgága tengelye. / Vagyok magyar, mint a kiveszők, akiket nem véd nemzetköziség, / csak maguk ősi tartása és a nyelvük hány százezer éve, / a Föld nevű bolygó forgása, a körüljárása és megnevezése. / Úgy vagyok magyar, hogy nem tudok más lenni soha és sehol. / Sem álmomban, sem ébren. Se étlen-szomjan, se magányban / Se gazdagon, se szegényen. ... (Vers)

Kiss Dénes
Velünk, vagy ellenünk

Kiss Dénes József Attila díjas költő, újságíró nyelvfantaszta „Velünk nagy ellenünk” című 1956-ban írt verse miatt húsz évesen börtönbe került. 1957. március 10-én tartóztatták le. Szabadulása után az ország összes egyeteméről és főiskolájáról kitiltották, és ez ma is érvényben van. 1996 márciusában visszautasította a Magyar Köztársaság Érdemrendjét. - Döntsd el magyar, mondd ki a szót!/Itt vissza... lépni nem lehet!/Az ... (Vers)

Kiss Dénes
Átlőtt szívvel

Október 23. emléke// A fiúk előttem vonulnak/ Mellükön lőtt seb a kokárda/ Fiúk ti édes kis suhancok/ ezért jöttetek a világra?// Hosszú hosszú a menetetek/ Vonultok megszentelő őszben/ Fiúk ez a ti ünnepetek/ örök fényeskedő s időtlen// Kisöcséim vonuljatok csak/ arcotokon sírgyertyák fénye/ Legkülönbjei suhancoknak/ legenda lesztek ezer évre!// A fiúk előttünk vonulnak/ hősei a leggyönyörűbb ősznek/ Vérvirágos kokárdát hordnak/ és átlőtt szívükkel is (Vers)

Szerkesztő A
Rejtő Jenő Emléknap

Nevetés, méghozzá önfeledt kacaj, amelyet a Rejtő-művek előhoznak belőlünk, és az elgondolkodás, úgy tűnhet, két külön kategória. Viszont ha a nevetés után gondolkodunk is azon, amin az előbb olyan jót nevettünk, akkor nagyon el kell töprengenünk: ennyire bizarr a világ! A bizarr világ és benne a bizarr emberek és szituációk bemutatása maga a rejtői életmű. Rejtő megnevettet minket, de minden művében ott van a mögöttes, nagyon is magvas gondolat. Az ál... talunk leginkább (Hírek)

Szerkesztő B
1943. január 1-én hunyt el Rejtő Jenő író, kabaré- és színpadi szerző

Rejtő Jenő (született Reich Jenő, írói álnevei: P. Howard, Gibson Lavery) (Budapest, Erzsébetváros, 1905. március 29.[1] – Jevdakovo(wd), Kamenkai járás, Voronyezsi terület, Szovjetunió, 1943. január 1.) magyar író, kabaré- és színpadi szerző, forgatókönyvíró, a magyar szórakoztató irodalom népszerű képviselője és megújítója.Legismertebb művei látszatra ponyvaregények, azonban életművét manapság már az irodalmi körök is nagyra értékelik[forrás?]. Kamaszkorában verseket írt (ezeket nem publikálta), (Hírek)

Molnár Miklós
A legderekabb tündér

Kis tanmese arról, hogy mily istentelenül nehéz igazmondásra bírni a politikusokat. - Ő Szent Fölsége a trónusán ült, és körülötte ott álltak mind a segítő szellemek, jó tündérek és őrző angyalok; valóságos regiment. És előlépett egy a jótét lelkek közül, és mélyen meghajolt. – Honnét jössz? – kérdezte Ő Szent Fölsége. – A Közel-Keletről. Harminc évig dúlt a háború, ömlött a vér, állandó volt a zűrzavar. Én békét szereztem. Hatástalanítottam a föld, a víz és a (Humor)

Szerkesztő A
Szilveszter Napja (2014. december 31.)

Zárjuk az esztendőt „ jó kedvvel, bőséggel…” A világban szétszórt magyarság számára mindenhol másképpen végződik a Krisztus utáni 2014. esztendő. Ennek ismeretében talán érthető, miért nehéz egyenleget vonni, miért nehéz értékelni a hátunk mögött hagyott évet. Valószínűleg nem vagyok egyedül: százak, ezrek, milliók érezhetnek ekképpen. Míg az Erdélyben élő nemzettársaink következetesen a székely au... tonómiáért emelték fel a hangjukat, míg az (Hírek)

Szerkesztő A
Clone of Szilveszter: óévi búcsúztató, újévi köszöntő

Kedves Ünneplő! Az óév utolsó napján, utolsó órájában csapd rá az ajtót a régi gondokra, bajokra! Ugye, Te is elhatároztad, hogy új életet kezdesz pár perc múlva? Nevess hát boldogan, felszabadultan! Az új év, az új élet, az új remény a mienk! Mi alakítjuk magunknak, szeretteinknek, utódainknak. Jobban, mint az előzőt! Kellemes szilveszteri mulatságot kívánunk minden kedves Írónknak és Olvasónknak! MIL-Szer... kesztőség (Egyéb)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap