Csata Ernő
Nem hullunk ki

(Ellenkezem Adyval Az Idő rostájában című verse kapcsán) // Bandi bátyám, te ne keseregj, Az Idő kezdetektől fésül, / Sok büszke nép már rég kihullott, / Mély lelkifurdalások nélkül / S ma már nem búsul értük senki. // Kihulltak, akik nagyra törtek, / S a végtelen tájakon kapzsin / Szétszóródtak, majd beolvadtak / Az árba, ahova a hamis, / mámoros vágyaik kergették. // Szólok, nem próféta szavával, / Ki sokat olvasott a múltról, / S meghosszabbítva a vonalat / A jövőbe, elmondom újból: / Népekért kár, (Vers)

Kondra Katalin
A csúfnevű székely

Kolontos (bolondos) egy ember volt a szomszéd Gergé bá — mesélte egy téli estén az apám. —Az öreg sokáig élt egyedül miután elhagyta az asszony, persze nem elhagyta, csak meghalt vala szegény, de Gergé bá mégis megcsalatva érezte magát. Féltékeny ember hírében állt, féltékeny volt a halálra, annál is inkább, mert nem született gyerek a negyven évig tartó házasságból s ezért aztán az ember is ment volna a fehérnép után, de nem vitték. —Ha nem hát annyi! —törődött bele kis idő múltán, (Humor)

Bilecz Ferenc
Járhattak-e a honfoglaló magyarok Szuzdalban?

A krónikások nem jegyeztek fel harcokat, pusztításokat a magyarok 9. századi vonulásáról. Az alábbi írásomban bemutatom, hogy itt (és ekkor) miért nem lehetett nagyobb katonai ellenállás a helybéliek részéről. A magyaroknak nem volt célja a terület elfoglalása, ők Kijev környékére (Etelközbe) igyekeztek, mert ez egy jól megtervezett áttelepülés, és nem menekülés volt! A helyneveket sem ők adták, hanem a régóta itt élő rokon – ma finnugornak nevezett – törzsek nyelvi hagyatékai. (Tudomány)

Csata Ernő
Különbség - Deosebire

Pribeagu, Ion: Különbség / Deosebire / (Fordította Csata Ernő) // Móric, a fiú, ki jól tanul / A bákói iskolából, / Egyik nap váratlanul / Megkérdezte az apjától: / - „Apukám, mondd csak, / De ne légy sértődött, / Mi különbség van / Egy nő és egy férfi között?'' // - „Jaj Istenem, jaj nekem / Móric, megőrjítesz, / Hogy lehet gyermekem / Kérdezni tőlem ilyet. / Egy fiú, mint te, tanul, / Nem kérdezget hóbortosan / Olyanokat szemérmetlenül, / Amik nem hozzáillők korban.” // (Vers)

Szerkesztő A
Bessenyei Ferenc Napok

Aki valamit nem csupán tud, hanem nagyon tudja és nagyon akarja, továbbá nagyon csinálja – az sok esetben támadást szenved el. Hogy kiktől? Az irigyektől! Akik mindig, mindenkinél jobban tudnak, jobban akarnak, és természetesen semmit sem csinálnak. Állítólag rombolni mindig könnyebb, mint építeni, elnyomni kifizetődőbb, mint felemelni. Az a művész, aki minden hátráltatás, minden lebeszélés, minden elhallgatás, minden tá... madás ellenére sikert ér el, az nem csak nagyon tudott, hanem nagyon is akart. (Hírek)

Szerkesztő B
1919. február 10-én született Bessenyei Ferenc, A Nemzet Színésze

Bessenyei Ferenc (Hódmezővásárhely, 1919. február 10. – Lajosmizse, 2004. december 27.) A Nemzet Színésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas magyar színművész. - Életpályája: 1940-ben a szegedi Városi Színházban kezdte pályáját, 1942-től a Miskolci Nemzeti Színházban, 1944-től a budapesti Nemzeti Színházban, u... tána több helyen (Budai Színház, Vígszínház, Hódmezővásárhely, Magyar Színház), majd újra Miskolc, majd a Szegedi, majd a (Hírek)

Doma-Mikó István
Milyen volt Bessenyei Ferenc?

Ifjúkoromban két évig a Magyar Televízió munkatársa voltam. A „tévézés őskorában”, amikor még egyetlen fekete-fehér csatorna szórakoztatta a nagyérdeműt. Ám azon az egy csatornán színvonalas műsorokat teremtettek a korai televíziózás őstehetségei; rendezők, színészek, bemondók, operatőrök. Munka közben életre szóló élményeket szereztem, tanultam és szórakoztam a legkiválóbb magyar színészek társaságában. Filmforgatás közben (Egyéb)

Fehér József
"Szép életem volt gyerekek!..." (Elkésett levél Bessenyei Ferenchez)

Kedves Feri Bátyám! Mint két vásárhelyinek, egyszer jó lett volna leülni beszélgetni. Gondolom, erre nem is nagyon lett volna alkalmad, mert amikor haza, a szülővárosodba szólított egy-egy meghívás, fellépés, előadás, utána sietned kellett vissza; várt a színház, várt egy újabb filmszerep. Ha mégis úgy alakította volna az élet, hogy Hódmezővásár... lyen „összejön egy beszélgetés”, azt javasoltam volna, hogy találkozzunk a „Fekete Sas” kerthelyiségében (Egyéb)

Orosz T Csaba
Debrecen, Debrecen

1969.ben születtem áldott városom Debrecen lakójának .A Dobozi lakótelepen a Dienes János utca 11 szám negyedik emeletére. Első emlékeim a városról szűkebb környezetemből valók. Csodálatos hosszú sétány húzódott a házunk mellett. Ezen a sétányon volt az óvodám. Úgy emlékszem szerettem oda járni. Volt, hogy, akkor még kifejezetten sovány gyermekként, többször kibújtam az óvodát övező kerítésen és több... ször megérkeztem az intézménybe. Ebből a korszakból két „jelentős” esemény maradt (Egyéb)

Jókai Anna
Az az este

Többen vagyunk együtt, mintsem képzeled – vannak olyan napok s a napokban olyan óra. Bizony, hallgass ide: lehet, hogy álom, lehet, hogy való. A csönd az első vendég, beköltözik a félhomállyal. A lélek-senkiföldje gazdáját keresi. A szürke alkonyulat feszülten vár valamit. Alig koccannak, alig reccsennek a tárgyak. Ugrásra kész az ünnep – de karmai nincsenek, meleg testével hideg ellen, gyilok ellen befed. Egy kéz érintése. – Ki van itt? – kérded, tudod pedig. A másik keze az vagy... (Egyéb)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV VII/19 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekö... vetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig (Könyv)

Szerkesztő A
Horthy Miklós Napok

A Kossuth Rádió 2013. december 11-én Tőkéczi László Horthyról készült könyvéből vett idézetekkel ismertette meg a rádió hallgatóit a kormányzó egyes tevékenységéről. /.../ ... a történelemben teljesen járatlan személyek hangyaszorgalommal dobálják a sarat Horthyra, sőt volt aki odáig ment, hogy Horthy egyenesen a gázkamrákba irányította a magyarországi zsidókat, ezért üdvözölni kell Tőkéczi történész úr kiadványát. Ugyanakkor meg kel említeni, (Hírek)

Szerkesztő B
1957. február 9-én hunyt el vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó

Vitéz nagybányai Horthy Miklós (Kenderes, 1868. június 18. – Estoril, Portugália, 1957. február 9.) az Osztrák–Magyar Haditengerészet tengerésztisztje, 1909–1914 között Ferenc József szárnysegédje, ellentengernagyként a flotta utolsó főparancsnoka volt. Az uralkodó a világháború végén altengernaggyá léptette elő. Az első világháborút követő proletárdikta... túra összeomlása után megszilárdította az államhatalmat. 1920. március (Hírek)

Prof. Dr. Bokor Imre
Horthy Miklós kormányzó megkésett portréja

A Kossuth Rádió 2013. december 11-én Tőkéczi László Horthyról készült könyvéből vett idézetekkel ismertette meg a rádió hallgatóit a kormányzó egyes tevékenységéről. /.../ ... a történelemben teljesen járatlan személyek hangyaszorgalommal dobálják a sarat Horthyra, sőt volt aki odáig ment, hogy Horthy egyenesen a gázkamrákba irányította a magyarországi zsidókat, e... zért üdvözölni kell Tőkéczi történész úr kiadványát. Ugyanakkor meg kel említeni, (Publicisztika)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap