Szerkesztő A
Katona József Emléknap

Katona József drámairodalmunk nagy alakja, nemzeti drámánk, a Bánk bán szerzője. Leginkább ez a műve él a köztudatban, ezzel az alkotással foglalta el helyét a magyar kulturális emlékezetben. Jogásznak tanult: kecskeméti és szegedi iskolái után Pesten bölcsészetet és jogot hallgatott. Kipróbálta magát a színészmesterségben is, bár kevés sikerrel. Itt élte át a viszonzatlan szerelemet Déryné Széppataki Róza, a kor híres színésznője iránt. Közben alkotott, fordított, dramatizált, majd eredeti műveket is írt. (Hírek)

Szerkesztő B
1830. április 16-án hunyt el Katona József, a magyar drámairodalom kiemelkedő alakja

Katona József (Kecskemét, 1791. november 11. – Kecskemét, 1830. április 16.) a magyar drámairodalom kiemelkedő alakja.Élete - Édesapja Katona József takácsmester, édesanyja Borbák Ilona. Elemi tanulmányait 1798-1802 között a kecskeméti római katolikus iskolában végezte. A gimnáziumi éveket a pesti, kecskeméti és szegedi piaristáknál töl... tötte. Az utolsó filozófiai évet (1809–1810) és a jogot Pesten végezte (1813). 1816-ban letette az ügyvédi vizsgát és először mint Halász Bálint ügyvéd (Hírek)

Döbrentei Kornél
Az útkövező

Parázsló menny sistereg a hátán, / a bôre szakadozott vörös lobogó. / Szíjas testébôl kínzó tengert facsar / a dél. Magasba lendített csákánya / szarván rostokol a Nap, csikorgó / fogakkal ôrölve sorsát lesújt / az útkövezô. / Áhít alkonybelû / dinnyét vagy sört, melyben örök a hó, / de megaszalt szöcskelábakban lappang / az idô, s a fény ôrjítôn zizegô / szalmakazla egyre nô. / Akkor felragadja / a szôke hôbôl kikalapált üst-nyarat, / melyben a világ minden szutyka kátránnyá / kiforrott, és (Vers)

Kondra Katalin
Áldozat (Nagyszombat)

Különleges ember volt Kálmán Están. Szülői Istvánnak kereszteltették, de ő az Estánt részesítette előnyben, s mint „ősmagyar” nevet büszkén viselte. A falubeliek furcsállották viselkedését, mert az öreg egyedüliként állt ellent az új idők szeleinek és úton útfélen gyakran mondogatta, hogy essen a nyavalya azokba, akik az új politikát csinálják. Ő bizony nem vesz részt benne. Mások bezzeg nem voltak olyan állhatatosak. A békesség kedvéért úgy cselekedtek, hogy a kecske is jóllakjon... (Novella)

Bihary József
Összetartozás

„ Testvér lészen minden ember”/Még ott vibrál a levegőben az az emelkedett hangulat, amit a Psalmus Hungaricus előadása alatt és után érez a hallgatóság, de főleg a kórus és az őket kísérő zenekar. A tapsorkán nem akar szűnni. A világhírű, magyar tenorista szólója sokat hozzá tesz az est ünnepélyességéhez. Mindehhez fenséges keretül szolgál a székesegyház neobarokk ornamentikája. A fő hajóhoz meghitten, hívogatóan simuló hat kápolna. (Novella)

Bodó János
Arccal a vasút felé! - vasutascsokor 9.Szomorú történet

Alapvetően vidám, gond nélküli életet éltünk a tanyán. A szép gyermekkort csak később kezdte beárnyékolni az iskolába járás kényszerű kötelessége, és hála a szüleimnek, ritkán okozott disszonáns hangot az éhes gyomor korgása. Nekünk mindig volt mit enni, nem úgy, mint némely más gyereknek. A cselédek keserű kenyerét a gyerekeik is ették, illetve ették volna, ha van mit. Csak nehezen áll össze bennem az a szomorú történet, amit szüleim beszélgetéseit felidézve, úg (Egyéb)

Szerkesztő A
Tormay Cécile: A régi ház 14/15

A pesti oldalon sík térség húzódott a víz és a város között. A fehér mezőben, magányosan állt az Ulwing Kristóf háza. Már vagy harminc esztendő óta hívták új háznak a városban. Esemény volt, mikor épült. Vasárnaponkint kirán­dul­tak hozzá a belsővárosi polgárok. Nézegették, tanácskoztak és a fejüket rázták. Sehogy sem bírták megérteni, miért állítja Ulwing építőmester oda a futóhomokba a házát, mikor annyi fundus akad még a belsővárosi szép, szűk utcákban.... (Könyv)

Szerkesztő A
Illyés Gyula Emléknap

Illyés Gyula a huszadik századi magyar irodalom kiemelkedő írója. Sok műfajban alkotott, hat évtizeden át, nemzedékeket összefogva, az avantgárdtól a Nyugaton át a nép-nemzeti irodalomig, a versektől a prózán át a drámákig. Tolna megyében, Rácegrespusztán született, Párizsban is élt, később a Nyugat munkatársa, 1937-től társszerkesztője lett. Költő volt, prózaíró és drámaíró. Avantgárd próbál... kozásai után megtalálta (Hírek)

Szerkesztő B
1983. április 15-én hunyt el Illyés Gyula költő, író, drámairó, műfordító, lapszerkesztő

Illyés Gyula (eredetileg, 1933-ig Illés Gyula; Sárszentlőrinc-Felsőrácegrespuszta, 1902. november 2. – Budapest, 1983. április 15.) háromszoros Kossuth-díjas magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A Digitális Irodalmi Akadémia megalakulásától annak posztumusz tagja. Illés Gyula néven született, s párizsi emigrációja idején, 1925-ben jelentek meg első versei – otthon maradt családtagjait kímélendő – Illyés Gyula név alatt. Ezt követően (Hírek)

Jókai Anna
Illyés Gyula arca

Itt állunk a hévízi őszidőben, Marosits István Illyés Gyula-szobra előtt. A szobrok nyugodtak és türelmesek – a fejre galamb száll majd, fázósan topog vékony lábaival, tollászkodik. S bár az anyag már mindent eltűr, a formába rántott szépség mégis diadalmas. A szobrásznak is volt választása, Illyés Gyula melyik arcát formázza meg: a korait, a későbbit vagy a halál előtti törtet. A művész jól választott: egyiket sem és mégis mindegyiket – mert most ez itt előttünk, a mi... (Egyéb)

Szerkesztő A
Illyés Gyula: Koszorú

Fölmagasodni nem bírhatsz. De lobogsz még, / szél-kaszabolta magyar nyelv, lángjaidat / kígyóként a talaj szintjén iramítva - sziszegvén / néha a kíntól, / többször a béna dühtől, megalázott. / Elhagytak szellemeid. Újra a fű közt, a / gazban, az aljban. / Mint évszázadokon át a behúzott / vállú parasztok közt. A ne szólj szám, nem / fáj fejem aggjai közt. A / nádkúpban remegő lányok közt, mialatt / átrobogott a tatár. A / szíjra fűzött gyerekek közt, amidőn csak / néma ajak-mozgás mímelte a szót, (Vers)

Czakó Gábor
Gyermekkönyvekről és a képzeletről!

Az olvasás – gyermekkortól kezdve – azért fontos, mert mozgásba hozza jobb agyféltekénket, megtanít a képi gondolkodásra, megindítja a képzeletünket. A kép a magyarban ontológiai – létbeni – értelmű szó, mint Platónnál. A kép ezért képes bevinni bennünket a valóságba, a lelkünkbe. A költői kép, vagy a mesekönyvet kísérő jó rajz elindítja, serkenti képzeletünket, a többit az olvasóra bízza. Móra Bicebócáját, Lázár Ervin Dömdödömjét, Weöres Bóbitáját, a népmesék Tündér Ilonáját, táltos paripáját, boszorkányát (Egyéb)

Döbrentei Kornél
Szökőév

Tavasz / Édesapámnak / Toporzékoló fákról szakad a hab, / nôstény-tömeg nyüszít a tavasz / ágyúcsövén, orrán, száján dôl a barka. / Apám homloka hideg szirmokon / suhanó szánkó, röpítem, a patkóm / kettétört glória, fönséges távlat / az ostorom, bögölybôl rajta a bog. / Orgonavirágot ordít a táj, állkapcsa / ég és föld, összecsattan, bezár. / A gondolat hossza: margarétákból Szibéria. / Lábak sortüze ropog, díszmenet-szántotta / hátamon visítva nô a búza. / Bakancs delel a tulipánok szívében. (Vers)

Hegedűs Adriana
(K)érdem

„Költő vagyok – mit érdekelne/ engem a költészet maga?”/ Talán ha trillázva énekelne,/ a mondatok néma zuhataga./ Mit ér a térben élő ember,/ van-e súlya ékes szavának?/ Felsikít-e az értékrendszer,/ a hibák lázas korszakának?/ Sír a kín, de szólni nem mer,/ talpak alatt futnak el az évek./ Mit ér a cifra jogrendszer,/ jut-e szerep a lángelmének?/ Minden leírt szó üt és éget,/ könnyűnek találtatott az elme./ Feledtük rég az istenképet,/ de sír az ego, már vezekelne. (Vers)

Polszerkesztő2
Kísérleti teleppé tették Magyarországot Soros György kitartottjai

Soros György alapítványhálózata a nemzethatárok lebontásán dolgozik, mindemellett kísérleti teleppé tette Magyarországot a CEU melletti tüntetés megszervezésével. Miközben a kormánypártok azzal vannak elfoglalva, hogy a nemzetközi ellenállással szemben sikerüljön törvényes mederbe szorítani a CEU működését, Soros alapítványhálózata egy egészen új jelenséget próbál meghonosítani Európában, amihez ezúttal Magyarország jelenti a kísérleti telepet. (Hírek)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap