Szerkesztő B
Murawski Magdolna: Márai gőgje

Nincs talán még egy magyar író, akinek lelkivilágát annyian vitatták és oly mértékben félreértelmezték volna, mint Máraiét. Feltehetőleg valamelyik irigyétől származik a sokak által könnyedén átvett és hangoztatott gőgös polgár megnevezés, de arra kevesen szántak időt és figyelmet, hogy lényének lényegét kutassák igazán. Volt persze a mindent letaroló kommunista rendszer, mely valósággal kötelezővé tette az előítéletek (Publicisztika)

Lukáts János
Hétköznapi halhatatlanság

Madarász Imre harmadik évtizede „szervez” szellemi kalandtúrát olvasóinak. Az egyik legősibb európai irodalomnak, az itáliainak (az olasz nyelvűnek) a felesküdött híve Madarász Imre, aki egyetemi professzor Debrecenben, fáradhatatlan utazó és kutató a két ország között, sőt néhány éve az Olasz Köztársasági Érdemrend lovagja. Kutatásait folyamatosan teszi közzé köteteiben, különböző szempontok szerint csoportosítva dolgozatait, hol az egyes korszakokat, hol az egyes műfajokat, hol a művekben (Novella)

Szerkesztő B
Márai Sándor: Hitvallás

S így lassan mégis elmaradtam / És gombjaim is leszakadnak. / Poros és kócos rendbe raktam / Emlékét a régi szavaknak. // Lehet, hogy egy hibát csináltam, / Üzentek, s éppen lusta voltam. / Autóztam tán, vagy udvaroltam, / Cikket írtam, vagy nem tudom mit. // Vagy nem mentem a telefonhoz / S lehet, hogy Isten hívott éppen. / Talán kártyáztam egy szobában / És valami másról beszéltem. // Hol romlott el? Uram! Mi történt? ... (Vers)

Szerkesztő A
Honthy Hanna Emléknap

Amikor azt mondjuk, Honthy Hanna, már tudjuk, kiről van szó. Mindenki tudja, nem csak a színház és a színészvilág iránt érdeklődők. És nemcsak a magyar nemzet gyermekei esetében van ez így, határainkon túl más nemzetek tagjai is ismerik őt, akit úgy méltattak kortársai: a magyar operett nagyasszonya. Azon színészek közé tartozik, aki már életében fogalommá lett. Aki egy időben a magyar szín... játszás, a jó magyar, a világhírű színjátszás és operett szinonimájává vált… (Hírek)

Szerkesztő B
1893. február 21-én született Honthy Hanna színésznő és operettprimadonna

Honthy Hanna (eredetileg Hügel Hajnalka, Hajnal Hajnalka; Budapest, 1893. február 21. – Budapest, 1978. december 30.) Kossuth-díjas színművésznő, operettprimadonna, érdemes és kiváló művész. Hügel János nyomdász és Hanrich Emma varrónő lánya, élete az erzsébetvárosi (akkori nevén) Nefelejts utca egy földszinti udvari lakásából indult. 10 éves korában felvették az Opera balettiskolájába, de a szólókarrierhez nem volt megfelelő a testalkata. Egy gazdag mecénás segítségével színi tanulmányait magánúton végezte el (Egyéb)

Jókai Anna
Rezsőke örök 2/2

A férfi gyakran szólongatta harmadik személyben önmagát. „Ferenc úr szomorú.” „Ferenc úr megint köhög.” „Ferenc úr költözködik.” Ezzel a trükkel szélesítette álló életét epikus hömpölygéssé, s ezzel a stiláris elkülönítéssel tette elviselhetővé, ha a sors olykor lódult egyet-egyet, persze vesztére, váratlanul. A gyerekek ravaszságát őrizte, akik ösztönösen próbálják így önmaguktól – a legrejtettebb ellenségtől – önmagukat távol tartani. „Ferenc úr ismét pórul járt” – a vallomás (Novella)

Szerkesztő B
Wass Albert: Csak vers

Nem az a kényszer, ha a pisztoly csövét/ homlokodhoz nyomják: az csak erőszak. / Kényszer az, ha rossznak vélt szokásaid/ leküzdendő, újakat veszel fel, körmöd/ szakadtáig ragaszkodsz hozzájuk, s azon/ túl, közben a régiek is elősompolyognak,/ hogy televényük befonja egész napod.// Kényszer az, ha barátod lakodalmán/ befekszel a hűtős kocsi alá, órákon át/ moccanni sem mersz, mert nem tartod/ magad méltónak arra, hogy kockáztasd/ a világrendet (Vers)

Turcsány Péter
Wass Albert, a Nemzetféltő

Október 8-án, a Rákóczi Szövetség rendezésében a határon túli fiatalok továbbképzésén Wass Albert a Nemzetféltő címmel nagy sikerű előadást tartott Turcsány Péter, a Kráter Műhely Egyesület elnöke. A gyerekek nagy többsége szenvedélyes Wass Albert-olvasóként és a Trianon utáni magyar trauma alapos ismerőiként reagált a felvetett problémákra. Az est házigazdája Csáky Csongor, a Rákóczi Szö... vetség titkára volt. // MIL Hírszolgálat (Hírek)

Szerkesztő B
Márkus Béla: „Wass Albert kezében lesz feladata a tollnak”– bírálatok, méltatások a két világháború között

Pályakezdése irodalmunk egynémely valódi klasszikusát idézi. A poétai indulás nemzeti költészetünk olyan óriásáét, mint Ady Endre. Közelebb jőve az időben: olyan nagyságát, mint Nagy László. Még közelebb: mint Kányádi Sándor és mint Csoóri Sándor. Mi a közös bennük? Hogy valamennyien megtagadták első két kötetüket. Túlléptek rajtuk. Vagy úgy, mint Ady: az Új versek címmel jelezve, hogy régi avult, kihullt a mából, ami előttük volt. Vagy mint a másik (Vers)

Szerkesztő B
Ötvös József: Wass Albert Mezősége

Ott volt minden eddig is századokon át, csak jönni kellett egy embernek, hogy megtörje a csendet, felébressze alvó, kopár dombok igaz meséit. Szülőfalumban, Pókában a legmagasabb domb nemcsak kopár, hanem a neve is az: Kopár. Jött egy ember a holttenger sárvilágából fényes úri cipővel, és belekiáltotta a nemzeteket szétszaggató világba: „adjátok vissza hegyeimet!” Zúg, zúg ez a kiáltás Bonchidától Mezőújlakig, Széktől Kerlésig, Vasasszengotthárdtól Szépkenyerűszentmártonig. (Egyéb)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Virághullás Penyigén

Kedves Barátom! Amit kér tél tőlem, most elküldöm. De ne lepődj meg, ha felismered, mindezt nem én ötlöttem ki: mások szavait fogod olvasni. Sokáig és sokat kutakodtam, s végül arra jutottam, hogy én ezt nem tudnám elmondani. Ezért bíztam másokra magam. Két emberre a faluból, két különböző, mégis egyazon világ képviselőjére. Egy parasztra, a természete... sség minden sajátságával és egy orvosra, a maga távolságtartó rálátásával és műveltségével. (Egyéb)

Lukáts János
„…és a távol ködbe vész”

Szeptember elején mindig valami ideges nyugtalanság lett úrrá rajta, mint a diákokon, mint a költöző madarakon, mint az agglegényeken. Amit egész évben elmulasztott… Nem, nem most akarta behozni a behozhatatlant, de most kezdte mardosni a félelem, hogy lemarad valamiről, vagy valami végképp elmosódik az őszi esőkkel, amit pedig neki ígért, neki tett félre ez az esztendő. Reggel borult, még az eső is sze... merkélt, Lőrinc előkotorta a szekrény leghátsó fogasáról a bőrdzsekit (Novella)

Jankovics Marcell
A VIZUÁLIS NEVELÉSRŐL 7/14

Mottó: „Mint mindenkinek, aki művészetről ír, nekem is meg kellett küzdenem annak nehézségeivel, hogy a művészi véleményeket és benyomásokat szavakkal fejezzük ki. A művészettel kapcsolatos mondanivalók tulajdonképpen csak képekben juttathatók kifejezésre.” Albert Schweitzer - 2011 őszén, amikor távoztam az NKA éléről, Halász János, akkor politikai államtitkár búcsúzóul megkérdezte, lenne-e kedvem miniszteri biztosként a vizuális nevelés ügyével foglalkozni. Mintha belém látott volna. (Tudomány)

Szerkesztő A
Munkácsy Mihály Napok

Portálunk szimbolikus védjegye a Honfoglalás c. festmény, nemzeti festőnk, Munkácsy Mihály alkotása. Az Országházat díszítő, eredetiben 13,5x4,5 méteres mű főalakja a fehér lovon ülő Árpád vezér. A képet, mint a Nemzetet és Hazaszeretet jelképét szívünkben őrizzük. A nagy művészi tehetséggel megáldott Munkácsy Mihály hatalmas szellemi és fizikai erőfeszítéssel alacsony sorból világhírű festővé küzdötte fel megát. Pá... (Hírek)

Szerkesztő A
1844. február 20-án született Munkácsy Mihály festőművész

Munkácsy Mihály, francia nyelvterületen Michel Léo de Munkácsy (született: Lieb Mihály Leó,[1] Munkács, 1844. február 20. – Endenich, Németország, 1900. május 1.) magyar festőművész. Munkácsy mélyről küzdötte fel magát, az asztaloslegényből híres festő lett, aki hatalmas méretű vásznaival az egész világot meghódította. A kor legnagyobb „szociológusa” is volt egyben, az európai és a magyar társadalom falusi és városi közösségeinek kiváló ismerője. Tanulmányozta és nagy műgonddal (Hírek)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap