Szerkesztő A
Gárdonyi Géza Emléknap

Gárdonyi Géza a magyar próza mestere, aki feledhetetlen szépségű történelmi regényeivel csodálatos szépségű, de hiteles világba repíti olvasóit. Egyik irodalmi közhöz sem tartozott, különös, magányos ember volt, aki ugyanakkor a közösségért élt. Tanító volt a szó legnemesebb értelmében, szívén viselte az ifjúság sorsát. Néptanítóként féltő-gondoskodó kézzel nyúlt a falusi gyermekekhez, akik felemelése a neve... lők, a felnőttek feladata, kötelessége. (Hírek)

Kondra Katalin
Pusztába kiáltott szó

Nagy nemzet volt egykor a magyar, de nagyságát nem csupán génjeiben vagy vérében hordozta, megmaradása pedig nem eszének és harciasságának volt köszönhető, mert valódi ereje keresztény hitében rejlett. Mivé lett volna vajon a nemzet, ha Szent István király halála előtt az országot nem a Magyarok nagyasszonyának, ajánlotta volna? Vajon honnan eredt ez az istenanya iránti bizalom, akinek tisztelete az ősmagyarok korában is jelen volt? Ők Napbaöltözött Asszonyként emlegették, az ősi székelyek pedig Baba Máriának (Egyéb)

Kárpátalja-szerkesztő
Milyen „színű” a Horthy-kép?

Horthy Miklós Magyarország egykori kormányzójának születésnapján rendhagyó eseményre került sor Beregszászban. A kormányzó 145-ik születési évfordulóján Zétényi–Csukás Ferenc író-történész, valamint Szentgyörgyi Dezső nyugalmazott MALÉV-pilóta – idősebb Szentgyörgyi Dezső „pumás” vadászpilóta fia – ismertette az úgynevezett Horthy-korszak jellegzetességeit, valamint a család tagjainak, legfőképp a kormányzónak és István fiának tetteit, és azok motivációit. Horthy Miklós vitathatatlanul a XX. század (Riport-tudósítás)

Apáti Kovács Béla
Csodahegedű

Egy kicsi faluban élt egy szegény ember, és annak volt egy gyönyörű lánya. A lány olyan szép volt, hogy aki meglátta, az mind megcsodálta. Büszke is volt rá az apja, és nagyon féltette. Mindenhová elkísérte, sehová nem engedte egyedül. Még a széltől, és naptól is óvta a kicsi báránykáját. De bármennyire is vigyázott rá, egyszer a lány megbetegedett. Hiába vitte orvoshoz, az nem tudott segíteni rajta. Senki nem jött rá, mi a baja a lánynak, pedig egy tucat orvos megvizsgálta. (Egyéb)

Csirke Rozália
Elhagyva

nélküled nem vagyok az,/aki voltam,/veled együtt mindent/midobtam,/a kristályt a vöröset /és a kéket,/nincs mi megszinezné/újra a szépet../szétfolyt a türkisz,/elnyelte a szürke,/alszik a vászon/és már fel sem ébred,/elvitted magaddal/minden színem/úgy a pirosat, mint a kéket,/barnám/sincs/most már,/mind megőszűlt,/s néha azt hiszem,/mindenki megőrűlt../elvittél mindent/és én csak néztem,/némán, szótalan,/hófehérre égve... (Vers)

Horváth Lajos
László herceg a mogyoródi csatában

Történt, hogy a kedvező látomás oltalmában bízva haditábort bontottak Vácnál és nagy sokadalommal elindultak délszínre a Duna mellett. Végül megállapodtak egy takaros falunál, melynek Cinkota a neve. Salamon király serege pedig Tokajtól jött a vereckei nagyúton, mely Pesttől északra, Megyernél érte el a Dunán a gázlót. Így tehát kikerülhetetlennek látszott az összecsapás, mivelhogy László, Géza és Ottó hercegek a királynak és seregének az útját állták. A két sereg között a Mogyoród hegy feküdt, béke (Tudomány)

Szerkesztő A
Wass Albert: Vérszerződés

A Kráter Műhely kiadásában: Átkelvén az ATIL (Volga) folyón, nehány évig ATILKÖZBEN maradtak a magyarok, azonban nem telepedtek meg ezen a földön. Csupán nyájaikat legeltették, és sátorszekereiken tanyáztak. Táboraik törzsek szerint oszlottak meg, a törzseken belül pedig nemzetségek szerint. Egy-egy nemzetség szekértábora kör alakban helyezkedett el, nehéz, vasalt rúdjaikkal kifele, mint a sündisznó tüs... kéi. Ez a módszer támadásokkal (Könyvbemutató)

Apáti Kovács Béla
Három kenyér

A falucska kicsi pékségének a boltjában három kenyér volt a polcon vevőkre várva. Éjjel sütötte őket a pék. Még melegek voltak és finom, friss kenyérillat járta át a boltot. A polcon lévő három kenyér közül kettő szép, formás mestermű volt. Aki csak ránézett, az mindjárt megéhezett és alig várta, hogy egy jó nagy karéjt vágjon le belőle. Ellenben a harmadig kicsi és félresikerült volt. Látszott rajta, hogy a pékinas úgy kotorta össze a teknőből, hogy kárba ne vesszen. Ezért társai le is nézték. Undorral méreget (Egyéb)

Petrusák János
VÁLTOZÓKOR komédia egy felvonásban 7 rész.

Játszódik: 1990 történelmi nyarán, a magyar rendszerváltozás „delelőjén”, amikor már megtörténtek az országgyűlési választások, de a helyhatósági választások még hátra voltak, ahogy a változások java része is. Ezekre a változásokra úgy tekintett egy ország, mintha a változásnak nem szereplője lenne, hanem valami kívülálló. Aki meg nem akart kívülállónak látszani, az nagyon is bennfentesnek kívánt tűnni. Már, ha sikerült. - 2. Jelenet - KISS-NAGY ZOLTÁNNÉ: Ez egy átjáróház. - KISS-NAGY ZOLTÁN: Ez Magyarország. (Dráma)

Csata Ernő
Nagy selyma a tekintetes úr...

Régi történet ez nagyon, Móricz Zsigmond pályájának delelőjéről való, s elég ismert. De egy egyszerű embernek olyan kedvesen fejtetőre állított gondolkodását mutatja, hogy érdemes felújítani. A leányfalusi Móricz-portán két idegen úr nyaralt. Illetve nyaralt is, meg dolgozott is, mert az egyik a Légy jó mindhalálig német fordítását, a másik a Sárarany francia változatát készítette. Móricz Zsigmond ott ül már kora reggel a verandán, nyakig munkában. Arra jön a leányfalusi kőművesmester, aki a házat építette. (Humor)

Szerkesztő A
Hofi Géza Napok

Csakis az önmagukat és a környezetüket egyaránt elbájolók hihetik el azt, hogy még egy törvényekkel megerősített demokráciában is bárkinek, bármit ki lehet mondania. Persze, leginkább azt, ami az igazság! Egyértelmű, hogy egy diktatúrában a retorzió sokkalta erősebb és látványosabb, akár még a fizikai megsemmisítés is lehet, míg a deklarált demokráciákban inkább csak félreállítás, elhallgatás a szókimondó „jutalma”, meg az, hogy „va... lami okból” sehol nem kap munkát-megbízatást. (Hírek)

Szerkesztő B
1936. július 2-án született Hofi Géza színész, humorista

Hofi Géza (született Hoffmann[3]) (Budapest, 1936. július 2. – Budapest, 2002. április 10.) Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar humorista, előadóművész, színművész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, a magyar kabaré történetének egyik leghíresebb és legtöbbet emlegetett alakja. A magyar kabaréműfaj külön úton járó, kiemelkedő népszerűségű mestere, aki önálló produkcióival egyéni stílust teremtett. / Pályája: Nagyapja, Hoffmann János negyven évig volt bíró (Hírek)

Orosz T Csaba
A Revolúcó kezdetén

Szokásos hajnali ébresztő! Üvölt a csengő! Ordít az ügyeletes: - Riadó, riadó, készenlétesek a fegyverszobába!!! Már vártam! Tényleg! Erről álmodtam az ablak alatti alsó vaságyamon. Még a fejékemet is összegyűrtem álmomban, hiszen tudtam, hogy hamarosan megszólal a sziréna. És lőn! Álmosan kászálódom, hiszen Zsolti helyet bevállaltam az éjszaka első felét a rádiós szobában így éjfél után kerültem ágyba! Gyuszi világítós óráján jól látom az időt 03: 05. Remek! Barney (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap