Szerkesztő A
1905. április 11-én született József Attila költő

József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11.[1] – Balatonszárszó, 1937. december 3.) huszadik századi posztumusz Kossuth-díjas és Baumgarten-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. - Magyar és világirodalmi jelentőségéről - „József Attila költészete forradalmat jelentett a magyar irodalom történetében: az az új szemléletmód, ahogyan verseiben az »én«-t felépíti, láttatja, összhangban volt Európa és Amerika akkori költészetével. Öröksége (Hírek)

Szerkesztő B
József Attila: Azt mondják

Mikor születtem, a kezemben kés volt -/ azt mondják, ez költemény./ Biz tollat fogtam, mert a kés kevés volt:/ embernek születtem én.// Kiben zokogva bolyong heves hűség,/ azt mondják, hogy az szeret./ Óh hívj öledbe, könnyes egyszerűség!/ Csupán játszom én veled. // Én nem emlékezem és nem felejtek./ Azt mondják, ez hogy lehet?/ Ahogy e földön marad, mit elejtek, -/ ha én nem, te megleled.// Eltöm a... (Vers)

Szerkesztő B
Ködöböcz Gábor: A szabadság és rend motívuma József Attila költészetében

A József Attila-kutatás élvonalába tartozó monográfusok (Tverdota György, Szigeti Lajos Sándor, Bókay Antal, N. Horváth Béla, Sárközy Péter, Lengyel András) és a recepciót szintén meghatározó módon alakító további szerzők (Tamás Attila, Németh G. Béla, Beney Zsuzsa, Alföldy Jenő, Valachi Anna, Széles Klára, Szőke György) igen sokat tettek és tesznek folyamato... san azért, hogy József Attila világalkotását, illetve lírai létértelmezését ne a tankönyvekben mindmáig makacsul továbbélő (Publicisztika)

Szerkesztő B
József Attila: Betlehemi királyok

Adjonisten Jézusunk, Jézusunk! / Három király mi vagyunk. / Lángos csillag állt felettünk, / gyalog jöttünk, mert siettünk, / kis juhocska mondta – biztos / itt lakik a Jézus Krisztus. / Menyhárt király a nevem, / Segíts, édes Istenem. / Istenfia, jónapot, jónapot; / Nem vagyunk mi vén papok. / / Úgy hallottuk, megszülettél / szegények királya lettél. / Benéztünk hát kicsit hozzád, / Üdvösségünk, égi ország! / Gáspár volnék, afféle / földi király ... (Novella)

Kiss Dénes
József Attila lelki összeomlása 1/2

Szentségtörés? Kegyeletsértés? Vagy talán kötelező, de szeretetteljes kutakodás ez a kötet? / Izgalmas és régóta várt feladatra vállalkozott dr. Udvardi József, a Svájcban tanult és Nizzában élő / pszichológus professzor. Kis könyvben adta közre nagy költőnk lélek-arcképét, amelyet sokfajta / legenda és szándékosan torzított történet nyomán ismerünk. Nemcsak így ismerhettük, hanem / kötelezően így kellett ismernünk. Rettentő és drága titkai csupán kósza sejtésekben / derenghettek eddig... (Könyvbemutató)

Kiss Dénes
József Attila lelki összeomlása 2/2

Tanácstalanul állunk annál a megállapításnál is, hogy költőnk érzelmi világa önközpontú volt. Mi / tesszük hozzá, a gyerekkorból eredeztethető szeretethiánya sajátos lelki űrt hozott létre benne. / Több évtizede a boldogság megmaradásának / törvényéről írtunk-tűnődtünk, de akkor nem fogalmaztuk meg azt az egyszerű fizikai tényt, hogy a / lelki hiány a szenvedés maga. Hogy, amit nem kaptunk meg, ami nem lett lényünk része, noha / az egészséges emberi létnek szüksége van rá... (Könyvbemutató)

Szerkesztő B
József Attila: Mama

Már egy hete csak a mamára/ gondolok mindíg, meg-megállva./ Nyikorgó kosárral ölében,/ ment a padlásra, ment serényen.// Én még őszinte ember voltam,/ ordítottam, toporzékoltam./ Hagyja a dagadt ruhát másra./ Engem vigyen föl a padlásra.// Csak ment és teregetett némán,/ nem szidott, nem is nézett énrám/ s a ruhák fényesen, suhogva,/ keringtek, szálltak a magosba.// Nem nyafognék, de most már késő,/ most látom, milyen óriás ő - /szürke haja lebben az é... (Vers)

Báthory Csaba
Párhuzamos képzetek Rilke és József Attila költészetében

Nem emlékszem, mikor kezdett érlelődni bennem az indíttatás, hogy egymással összefüggésben elemezzem Rainer Maria Rilke és József Attila költészetét. Rilkét régóta fordítom magyarra, József Attila egész költői életművét pedig a kilencvenes évek második felében ültettem át németre, egy svájci kiadó megbízásából. Először csupán az tűnt fel, hogy József Attila kevés költőnk e... gyike, akit jó reménységgel lehet németre fordítani, az egyenértékűség rögeszméjének sem hátat fordítva. (Publicisztika)

Kocsis István
„Magyarországnak fényes tüköre” (Hunyadi Mátyás) 5/7

Dráma három felvonásban (2000–2006). Történik a XV. század második felében. Személyek: MÁTYÁS, Magyarország királya, BEATRIX, a királyné, VITÉZ, János, esztergomi érsek, SEZMICEI, János (Janus Pannonius), pécsi püspök, GERGELY atya, a pálos szerzetesrend generálisa, ORSZÁGH, Mihály nádor, PECCHINOLI, Angelo, nuncius, BONFINI, Antonio, GALEOTTO, Marzio, TUBERO, Lu... dovicus, BANDINI, Francesco, itáliai vendégek, CONSTANZI, Antonio, UGOLETTI, Taddeo, POLIZIANO, Angelo, KINIZSI, Pál (Dráma)

Szerkesztő A
Márai Sándor Napok

Márai Sándor a 20. századi irodalom nagy alakja, akit az utóbbi évtizedekben újra felfedezett az olvasóközönség. Kassán született, itt kapta egész életére kiható benyomásait a polgárságról. 1948-ban ment külföldre, ahonnan már nem is tért vissza. Márai költő volt, író és újságíró, de mindenekelőtt polgár: európai műveltségű, kassai élményeit és magyarságát olasz és német tanulmányokkal-tapasztalatokkal, filozófiai, esz... tétikai ismeretekkel felvértező művész. (Hírek)

Szerkesztő B
1900. április 11-én született Márai Sándor író, költő, újságíró

Márai Sándor, eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik[1] (Kassa, 1900. április 11. – San Diego, Kalifornia, 1989. február 21.) magyar író, költő, újságíró. Márai életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Ez nemcsak (Hírek)

Szerkesztő A
Márai Sándor: Hitvallás

S így lassan mégis elmaradtam / És gombjaim is leszakadnak. / Poros és kócos rendbe raktam / Emlékét a régi szavaknak. // Lehet, hogy egy hibát csináltam, / Üzentek, s éppen lusta voltam. / Autóztam tán, vagy udvaroltam, / Cikket írtam, vagy nem tudom mit. // Vagy nem mentem a telefonhoz / S lehet, hogy Isten hívott éppen. / Talán kártyáztam egy szobában / És valami másról beszéltem. // Hol romlott el? Uram! Mi történt?/ Hol a hiba? Ki tehet róla?/ Hisz itt belül minden meleg még (Vers)

Kondra Katalin
Arany Sas 2018. pályamű - Tékozló fiú

Súlyos felhők gyülekeztek az égen, tüzes villámok cikáztak a sötétben, majd iszonyatos mennydörgés rázta meg a világot. A naptárak 1920 június 4-et írtak. Az édesanya homlokán egyre sűrűsödtek a ráncok, fájdalom marcangolta egész testét, úgy zokogott. Magyarország siratta elveszített fiait, akiket elszakítottak tőle. —Erdély, legnagyobb fiam, mivé leszek nélküled? Vajdaság, Kárpátalja, Felvidék, vajon látlak-e még az életben? Legkisebb fiam, Felsőőrvidék mivé leszel nélkülem?

Erdély-szerkesztő
Márai Sándorról

Márai Sándor volt Karinthy egyetlen írótársa és barátja, aki nem látogatta meg, mikor agytumorja megállapítása után Stockholmba készült Olivecrona professzorhoz, súlyos koponyaműtétre. A beteg írót nagyon bántotta Márai elmaradása. - Fél tőlem a nyavalyás – morogta. – Azt hiszi, akkora a tumorom, hogy a fejem a lábára ejtem ... Az elutazás előtti napon az egyik telefonhívásra felfigyelt Karinthy. A kagylót ugyan a felesége vette fel, de hallotta, mikor (Humor)

Szerkesztő A
„Magyarországnak fényes tüköre” (Hunyadi Mátyás) 6/7

Dráma három felvonásban (2000–2006). Történik a XV. század második felében. Személyek: MÁTYÁS, Magyarország királya, BEATRIX, a királyné, VITÉZ, János, esztergomi érsek, SEZMICEI, János (Janus Pannonius), pécsi püspök, GERGELY atya, a pálos szerzetesrend generálisa, ORSZÁGH, Mihály nádor, PECCHINOLI, Angelo, nuncius, BONFINI, Antonio,GALEOTTO, Marzio, TUBERO, Lu... dovicus BANDINI, Francesco / itáliai vendégek CONSTANZI, Antonio UGOLETTI, Taddeo POLIZIANO, Angelo KINIZSI, Pál (Dráma)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap