Szerkesztő B
1893. szeptember 16-án született Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas magyar orvos, biokémikus

Nagyrápolti Szent-Györgyi Albert (anyakönyvezve: Szentgyörgyi Albert Imre)[4] (Budapest, 1893. szeptember 16. – Woods Hole, Massachusetts, 1986. október 22.) Nobel-díjas magyar orvos, biokémikus, a magyar, a szovjet és az amerikai tudományos akadémia tagja, nemzetgyűlési képviselő (1945–1947). Neves orvosprofesszori dinasztia tagja. A Budapesti Tudományegyetemen szerzett orvosi diplomát 1917-ben, majd az első világháború után Németországban és Hollandiában dolgozott kutatóként. (Egyéb)

Jankovics Marcell
Varga, maradjon a kaptafánál?! 4/4

A címben szereplő közismert szólást nekem úgy mesélték, mint ami Nagy Sándor legendás udvari festőjének, Apellesznek ajkáról röppent volna világgá. Felszólítás formájában, kérdőjel nélkül természetesen. Az anekdota szerint Apellész egy alak saruját festette éppen, amikor a szomszéd csizmadia – a varga – benézett hozzá. Látván, min dolgozik a mester, elkezdte magyarázni, hogy a lábbeli a valóságban nem úgy néz ki, ... (Publicisztika)

Kalász István
Közös dolgaink

A felesége azt kérdezte, minek kell beavatkoznia? Nem a te ügyed, hagyni kell a dolgokat! Ez az áruház dolga, erre vannak az embereik, semmi közöd hozzá! A felesége kiszállt a kocsiból, ha ez az őr kárt okozott a kocsitetőben, bemegy az áruházba, megkeresi azt a szemétládát. A férfi hallgatott. Ő tényleg gyenge, gondolta, nem irányítja a dolgokat, hagyja, hogy fusson ez az egész bele a bajba, mert ha a felesége bemegy, kiabálni fog, és ki tudja, mi történik? Egy ide... (Novella)

Fehér József
A varázskő

Hiába szaladgáltam én az aprójószág után a tanya porcsinos udvarán vagy aratást követően a tarlón, mégsem tudtam megemberesedni. Nyiszlett kislegényként kezdhettem el a tanulást a csicsatéri tanyai iskolában. Ami nem lett volna baj, ha egy kicsit is bátrabb vagyok, és ki merek állni a magam igazáért vagy rögtön visszaadom az első ütést annak, aki elsőként mérte rám. Engem azonban úgy neveltek, hogy „Légy jó, ne bánts másokat!”, és én bizony ehhez tartottam ma... (Novella)

Jókai Anna
Szeretteink, szerelmeink

Csöng a telefon. Vagy a húgom, vagy Szacsvay az egyetemről. Nem tudom, melyik rosszabb. Mindkettő minimum fél óra, teljesen hiábavalóan. Ez a legveszélyesebb időpont: az este fél tíz. Aki ilyenkor telefonál, sem dolgozni, sem aludni nem tud, kezében a kagyló, forgatja a telefonkönyv lapjait, válogat a számok között, a torkát köszörüli, hogy amikor aztán megszólal, a hangja természetesnek hasson és vidámnak: – Szervusz… te vagy az, Ádi? - Mit (Novella)

Cservenka Attila
A Szent Korona

Szokták mondani Széchenyi nagy magyar volt. Sőt a legnagyobb magyar. Az lenne jó, ha minden magyar a szó valódi értelmében nemes versenyben törekedne a legnagyobb magyar címére. Ha pedig valaki meging akár csak egy odavetett szó erejéig, veszít. Bizalmat mindenképpen. Ázsiója visszaesik, és sokkal nagyobb erőbefektetéssel tudja csak azt visszaállítani. Mondani viszont édeskevés. Jelenlegi politikai életünk sajnos hemzseg az ilyen álmagyaroktól. (Publicisztika)

Szerkesztő B
Balázs Ildikó: Wass Albert motívumrendszere, hitvilága

Kiváltságos dolog egy nagy ember szellemi aurájában élni éveken keresztül. Nekem az a kegyelem adatott, hogy Wass Albert életművét kutathattam 8 éven keresztül, míg kutatásom eredményét egy doktori disszertációban hasznosíthattam. Nehéz egy rövid előadásban kiválasztani, mi is az esszenciája ennek a hosszú kutatói útnak. Mit ragadhatnék ki belőle? Talán azt, ami számomra személyes – a személyes kötődést, ami kutatásom témáját adta, (Könyv)

Turcsány Péter
A hajnal sugallata

Úgy élek, mint aki ráér. Nem engedem hajtani magam. A Napszekér isteni útjának megállítása. Elidőzöm a részleteknél. Nem habzsolok. Jutalmul elnyerem a pillanat(ok) kiterjesztését. A gombostűfejből tavasz lesz, erkély, kilátóhely, az átlátás távolságaival. Átláthatóságunk helye. A mozgó madarak, a nyüzsgő rovarok megjuhászodásaival.Olyan ez, mint Weöres Sándornak valami távolból érkező, inkarnatív plazma-újjászületése. Önújjászületésünk. A sugallat hajnala, amely folyamatos (Könyv)

Jankovics Marcell
Varga, maradjon a kaptafánál?! 3/4

A címben szereplő közismert szólást nekem úgy mesélték, mint ami Nagy Sándor legendás udvari festőjének, Apellesznek ajkáról röppent volna világgá. Felszólítás formájában, kérdőjel nélkül természetesen. Az anekdota szerint Apellész egy alak saruját festette éppen, amikor a szomszéd csizmadia – a varga – benézett hozzá. Látván, min dolgozik a mester, elkezdte magyarázni, hogy a lábbeli a valóságban nem úgy néz ki, ... (Publicisztika)

Szerkesztő A
Albert Flórián Emléknap

„Rendkívül szerény volt, rokonszenves a csapattársak számára is. Tisztelettudó, jó magatartású, jó modorú, intelligens fiatalember volt a magánéletben éppúgy, mint a pályán. Nem rúgott meg ellenfelet. Amellett hihetetlen, bámulatos cselező készsége volt, ami kivételes adottság, olyan, amit nem lehet megmagyarázni. Baróti így könnyen és gyorsan megtalálhatta a nagy hármast, Göröcs, Albert, Tichy személyében. A külföld is fölfigyelt erre a csodálatos mozgástechnikára és gólérzékenységre...” (Szepesi György) (Hírek)

Szerkesztő B
1941. szeptember 15-én született Albert Flórián aranylabdás futballista

Rendkívül szerény volt, rokonszenves a csapattársak számára is. Tisztelettudó, jó magatartású, jó modorú, intelligens fiatalember volt a magánéletben éppúgy, mint a pályán. Nem rúgott meg ellenfelet. Amellett hihetetlen, bámulatos cselezőkészsége volt, ami kivételes adottság, olyan, amit nem lehet megmagyarázni. Baróti így könnyen és gyorsan megtalálhatta a nagy hármast, Göröcs, Albert, Tichy személyében. A külföld is fölfigyelt erre a csodálatos mozgástechnikára és gólérzékenységre. 67-ben megérdemelten (Egyéb)

Szerkesztő A
Albert Flóriánról

Rendkívül szerény volt, rokonszenves a csapattársak számára is. Tisztelettudó, jó magatartású, jó modorú, intelligens fiatalember volt a magánéletben éppúgy, mint a pályán. Nem rúgott meg ellenfelet. Amellett hihetetlen, bámulatos cselezőkészsége volt, ami kivételes adottság, olyan, amit nem lehet megmagyarázni. Baróti így könnyen és gyorsan megtalálhatta a nagy hármast, Göröcs, Albert, Tichy személyében. A külföld is fölfigyelt erre a csodálatos mozgástechnikára és gólérzékenységre. 67-ben megérdemelten (Egyéb)

Balogh Bertalan
Széchenyiből kiindulva...

"Régi dicsőségünk fénye", és hasonlók... Amióta világ a világ, mindig siratta az ember a régi szép időket, szitkozódott a romlás térhódítása miatt, és ostorozta a jelent, mintha a jelen tehetne arról, hogy elmúlt a múlt. Széchényi is ezt tette, és egyáltalán, minden jóérzésű gondolkodó. Szerintem, sokkal józanabbul hangzik az ilyen siránkozásnál a "nem léphetsz kétszer ugyanabba folyóba" felismerés. Ugyancsak józanabb ... (Publicisztika)

Druzsin Ferenc
„Mejhöz hasolló lyókat kivánok…”

Mit ér a komikum, ha lepéndi? A 19. század utolsó évtizedének leglátványosabb könyvsikerét Gárdonyi Géza Göre-kötetei jelentették. 1893 tavaszától a Magyar Hírlapban, azután Singer és Wolfner üzleti érzéke folyományaként könyvecskék sorozatában (sőt újabb és újabb „eresztésekben”) ország-világ-járó „bolygásba” indult Göre Gábor lepéndi bíró, Durbints sógor esküdt és Kátsa cigány. Az olvasó pedig szűnni nem akaró kacagásba ... (Publicisztika)

Szerkesztő B
Polgárdy Géza: Herczeg Ferenc-redivivus

Fogalmazhatnánk persze úgy is, hogy a kényszeresen feledésre ítélt, ám újra felfedezett Herczeg Ferenc emlékezete. Mert az 1945 és 1990 közötti évtizedek nem csupán a történelem kificamodását jelentették, de az ezzel járó ízlés – vagy inkább ízléstelen! – terror uralmát is. Amikor mások mellett Hamvas Béla, Nyírő József, Márai Sándor, Tormay Cécile, Kosáryné Réz Lola, Somogyváry Gyula – és persze Herczeg Ferenc – neve és műveik is indexre (Publicisztika)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap