Szerkesztő A
Benczúr Gyula Emléknap

Volt idő, nem is olyan régen – úgy százvalahány évvel ezelőtt, amely kor egy nemzet életében nem nagy idő –, amikor mindenki tudta, ki az a Benczúr Gyula. A nagy festőművész! Vagy sokkal inkább a magyar nemzet nagy festője. A király kegyeltje. Sikeres, gazdag ember. Akire felnéznek határainkon belül és túl. Mára pedig… újságokban és könyvekben sokszor a neve is rosszul van írva, rövid ú-val, „Bencurnak”. (Amit pedig még a helyesírás-ellenőrző is kijavíttatna.) (Hírek)

Szerkesztő A
1920. július 16-án elhunyt Benczúr Gyula festőművész

1844. január 28-án született Nyíregyházán Benczúr Vilmos (1811-1873) és Laszgallner Paulina (1815-1885) fiaként. Családja 1846-ban Kassára költözött. Középiskolás korában Klimkovics Ferenc és Klimkovics Béla magánrajziskolájában, Kassán kezdett festeni és rajzolni. 1861-től a müncheni Képzőművészeti Akadémián Hermann Anschütz, majd 1865-től 1869-ig Karl von Piloty tanítványa volt. 1869-ben Olaszországban, 1874-ben Franciaországban tett tanulmányutat. 1873-ban feleségül vette művészbarátja húgát, Karolina Maxot (Hírek)

Erdély-szerkesztő
Benczúr közbenjár

Forrás: Új magyar anekdotakincs, Budapest, 1963./ A hivatalos siker, a kitüntetések, címek, a vagyon és a közmagasztalás özönében Benczúr Gyulában kevesen látták a hajdani ifjú, pajkos piktort. Nem illett emlékezni s emlékeztetni rá, de ő maga sosem felejtette el a szép időket, mikor még a valóságban játszotta el életörömtől gyöngyöző vásznai faunszerepét. Élete alkonya felé járt, mikor felkereste a mesteriskola két tehetséges növendéke, és arra kérte: szól... jon egy jó szót illetékes helyen, mert egy kis... (Egyéb)

Jankovics Marcell
Nagyőr Szent Anna-temploma 4/11.

A kastély értékei közt említsük meg még a Beczkó várából származó Stibor kőcímert, mely két egymásnak hátat fordító – növekvő és fogyó holdsarlót ábrázol, felső ívük között egyenlőszárú kereszttel. A lengyel Stiborici Stibor (1347–1414), Zsigmond király híres-hírhedt és nagyhatalmú híve, főnemes, ispán, erdélyi vajda, hadvezér, diplomata 1388-tól Beczkó ura volt. A páratlan kastélyt pompás angolpark veszi körül. Itt nyugszik Mednyánszky Margit és leánya, a kastély utolsó tulajdonosa, a legendás életű, kivételes (Tudomány)

Döbrentei Kornél
Két emlék

Játszótér // Beszakadt horpaszú kulacsok lihegnek / a messzeség fekete istrángja közt. / Féltérden az idegen katonák, / a hajnal árterében rohadók, hasukban / erjed az ábránd, hogy a rózsák / tavaszi detonációjában meglelik / a kegyelem egyetlen pillanatát. / A bor torkolattüzében kihunyt / a katonák röpte, virradatból / magukra szült zubbonyaik elhervadnak, szívünkig növesztik puskacsô-ujjaik. / Csizmájukból elszabadul a vérengzés szaga. / Eleven létesítmények a katonák, / elrettenô tájban, és játszanak (Vers)

L. Béla
A gyermek utolsó levele

- Én apámtól már pediglen azt tanultam, hogy igyekezzék hívó keresztény embernek maradni a legnagyobb baj közepette is! – csapott az asztalra Mojzi, amint harmadik féldecisét ürítette saját igazára. Köpcös, jól megtermett legény volt, vöröshajú, szeplős arcú, aki mindennél jobban szerette a mulatozást és a hazáját, amelyből származott. Ebben a két dologban nem ismert tréfát, éppen ezért a legvakmerőbb módon kelt csatározásra azokkal, akik szenvedélyes érzelmektől fűtött pálinka-, s ezzel együtt hazaszeretetén csorbát próbáltak ejteni.

Jankovics Marcell
Nagyőr Szent Anna-temploma 3/11.

A Sziléziából a Szepességbe költözött gazdag Warkotsch (utóbb Varkocs) család Nagyőrött gótikus várat épített az állítólagos kolostor romjain. (A család egyik jeles tagjáról, a késmárki Varkocs György várkapitányról A késmárki Szent Kereszt-bazilika c. kötetünkben már megemlékeztem.) A mohácsi csata után a Varkocsok elveszítették magyarországi birtokaikat. Nagyőrt utóbb a török háborúk hőse, grádeczi Horváth-... Stansith Márk kapta 1556-ban I. Ferdinánd királytól. A Pallas Nagylexikona elektronikus kiadása és a (Tudomány)

Farkas Molnár Péter
Békés emberek csendje

Karcsit lefektették, megvacsoráztak, forró volt a paradicsomleves – benne rizs –, jó ízű a pörkölt csirkeszárnyból, rizs ahhoz is, galuska illett volna hozzá, de a tojás drága, Klári úgy hiszi azért, mert jön a karácsony. Olyankor felverik az árát mindennek. Károly szerint a felesége sötéten lát mindent, télen egyszerűen drágább a tojás előállítása. Péntek este. Csendes, meghitt, hó, akácfüst és paradicsomleves illatú, még beszélgetnek egy (Novella)

Mosoly
Szívemben élsz (Arany Sas pályamű)

Az első világháború egyik magyar hősének szerelmi története, amelyet saját naplójából ismerhetünk meg. / 1914. aug. 11. A fénylő napkorong egész nap felettünk őrködött, miközben a nagyváradi 4. honvéd gyalogezred mindhárom zászlóalja a bevett napi kiképzési tervet követte. Teljes menetfelszerelésben róttuk a kilométereket, kérdések nélkül, elhivatottan. A víz gyorsan fogyott a kulacsokból és a hőség a kiképzőparancsnoknál is kegyetlenebb... nek bizonyult. Nem is sejtettük, hogy mi vár ránk, de abban biztosak voltunk,

Bene Zoltán
Bojana Petric halála

Evlia Bogdanović fel­húz­ta az in­gét, hogy jól lát­has­suk a se­bet az ol­da­lán. Csú­nya seb volt: sár­ga lé szöntyörgött be­lő­le, és sa­va­nyú sza­got árasz­tott. Szin­te a ma­gam bő­rén érez­tem, men­­nyi­re fáj­hat. – Pisz­toly? – kér­dez­te Predrag Jovanović szenv­te­len arc­cal. A szem­hé­ja azon­ban ide­ge­sen rán­ga­tó­zott be­széd köz­ben. – Pus­ka – he­lyes­bí­tett Evlia Bogdanović. – Orv­lö­vé­szek kap­tak el Sza­ra­je­vó­ban. Hat he­te. A fe­jünk fö­lött is­mét bom­bá­zó­raj zú­gott el, de mi (Novella)

Nad Nikolett
Határ (Arany Sas pályamű)

Ez a novella egy országhatárról, és az ember határairól szól. Egy férfi, aki hazáján túl tartózkodik, visszaindul az elárult családjáért. Mindenkinek vannak szűkülő határai... /– Katona! Felszólítom, álljon meg! – hangzott az utasítás. A férfi válasz nélkül futott tovább. – Katona! Utoljára szólok, álljon meg, vagy lelövöm! A határőr elővette a fegyverét, ráfogta a terepmintába öltözött férfira. Ujját rátette a ravaszra. – Az ég áldjon meg, Ákos! Fordulj vissza, vagy le kell, hogy lőjelek! Ákos megállt egy pillanatra.

Szerkesztő C
Czakó Gábor - Beavatás: Lépcső és szalmaszál

Czakó Gábor - Beavatás: Lépcső és szalmaszál - A Beavatás esszésorozat IX. kötete világunk – Gazdaságkor – s ezen belül az ember és szellemi-fizikai valója, környezete ügyes-bajos dolgairól szól a politikán túli megközelítésben. Az eszmék és értékek hiányában egyre nagyobb tömegek képtelenek fölnőni. Éretlenül szórakoznak, képtelenek iskoláikat elvégezni, családot alapítani, éles helyzetekben felnőtt... ként viselkedni. Jelképértékű, hogy az utcán cumisüveggel járnak... (Könyvbemutató)

Jászter Zoltán
Vírgínyia

Délután a tengerparton, a bárpultnál, cigarettát sodortak a fiúk. Egyikük Gebizbe való. Macarköyről beszélt, „… ahol magyar telepesek éltek egykor, vagy valami ilyesmi.” – mesélte. Később, az este folyamán a teraszon, a középső asztalnál, a professzor úr és Vírgínyia ültek. Felidézték az elmúlt napok élményeit, nevetgéltek, koccintgattak. Aztán táncoltak. Vírgínyián, hosszú, csipkés, fekete színű estélyi ruha volt. Öltözetének csillogása egybeolvadt a medence víztükréből kitekintgető, apró csillagok ragyogásaival. (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap